Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!
A shisa kanko technikát eredetileg az emberi hibák minimalizálása érdekében fejlesztették ki a japán vasút számára, de a hétköznapokban is hatékonyan használható. Próbáld ki, és nem leszel bizonytalan, kihúztad-e a vasalót.
Biztosan veled is előfordult már, hogy elindultál otthonról, aztán hirtelen beléd hasított a gondolat: vajon elzártam a gázt? Bezártam az ajtót? Mindannyian átéltünk már ilyeneket, és vagy visszafordultunk, vagy órákig aggódtunk amiatt, nehogy baj történjen.
Egy japán módszer segíthet csökkenteni a hibákat
Létezik egy egyszerű, de rendkívül hatékony japán módszer, amellyel ezek a hétköznapi, de bosszantó – és akár veszélyes – bizonytalanságok kiküszöbölhetők. A technika neve shisa kanko, ami nagyjából annyit jelent: rámutatni és megnevezni. A gyakorlatban úgy néz ki, hogy ránézünk és rámutatunk egy tárgyra, majd hangosan kimondjuk, amit láttunk vagy csináltunk.
Eredetileg a japán vasút számára dolgozták ki a megoldást, hogy fokozzák a biztonságot és minimalizálják a hibázás esélyét. A mozdonyvezetők, kalauzok és az állomásokon dolgozók
ezzel a technikával hajtanak végre minden fontos biztonsági ellenőrzést.
Például amikor egy mozdonyvezető elvégzi a kötelező sebességellenőrzést, nem csupán rápillant a kijelzőre. Ujjával a kilométerórára mutat, miközben hangosan kimondja: „sebességellenőrzés, 80” – ezzel erősíti meg a feladat végrehajtását, és szóban is visszaigazolja a helyes sebességet.
A shisa kanko technikát az állomás személyzete is használja, ők gondoskodnak arról, hogy a síneken ne legyen semmilyen akadály vagy ember, amikor érkezik a vonat. Az egyszerű vizuális ellenőrzés helyett a dolgozó a sínekre, majd a peron teljes hosszára rámutat, tekintete követi a kezét, és csak ezután jelenti ki, hogy minden rendben van. A folyamat megismétlődik, amikor a vonat elindul, így ellenőrzi, hogy táska vagy utas nem szorult-e be a szerelvény valamelyik ajtajába.
A külföldi látogatók számára komikusnak tűnhetnek ezek a mozdulatok és hangos utasítások. A japán vasúti rendszer megbízhatóságát és biztonságát ismerve azonban nincs ok kételkedni. Ráadásul a japán Vasúti Kutatóintézet vizsgálata szerint ez az egyszerű technika csaknem 85 százalékkal csökkenti az emberi mulasztásból eredő problémákat, köztük a baleseteket. De miért működik a shisa kanko módszer?
A titok abban rejlik, hogy a módszer egyszerre több érzékszervet vesz igénybe
– a szemet, a kezet, a szájat, a fület –, és több agyi rendszer aktiválódik. Így a figyelem és az emlékezet több csatornán keresztül kap megerősítést. Ha valamelyik kihagyna, akkor sem vész el az információ.
Ezen akár emberéletek is múlhatnak a veszélyes üzemnek számító vasúti működésben. De kisebb, hétköznapi feladatoknál is használható.
Miért felejtünk el dolgokat?
Rutinfeladataink jó részét „robotpilóta” üzemmódban végezzük. Evolúciós szempontból hasznos, hogy megszokás alapján cselekszünk, mert kevesebb szellemi energiát használunk fel, de ezekre a mozdulatokra később nem emlékszünk olyan tisztán. Ezért felejtjük el, hogy kikapcsoltuk-e a sütőt, vagy kihúztuk-e a hajvasalót a konnektorból.
Ha bevezetünk valami olyat, ami nem része az automatikusan végzett cselekvésnek, valami szokatlannal törjük meg a folyamatot, az segíthet abban, hogy jobban emlékezzünk.
Ez lehet egy furcsa hang, csettinthetünk az ujjunkal, tapsolhatunk, kimondhatunk valamit hangosan, sőt, akár énekelhetünk is – mind segítenek abban, hogy tudatosabbak maradjunk.
Így használd a japán módszert a hétköznapokban
A shisa kanko lényege, hogy legalább kétféle módon erősítsük meg, amit csinálunk. Amikor elmész otthonról, elég, ha rámutatsz a kilincsre, és hangosan kimondod: „bezártam az ajtót”. Ez a megerősítés fizikai cselekvéssé alakítja át a gondolatainkat, és több figyelmet igényel, mint az egyszerű tudomásulvétel.
Szakemberek szerint a módszer különösen hasznos lehet az ADHD-val élők számára, akiknek nagyobb kihívást jelent a figyelem fenntartása és az emlékezés. Ha több érzékszerv dolgozik együtt, az jobban stimulálja az agyat, és könnyebb koncentrálni.
Néhány hét gyakorlás után a japán módszer bárki számára meglepően hatékony eszközzé válhat, és talán soha többé nem kell visszafordulnod, hogy ellenőrizd, kihúztad-e a vasalót.
Veled is előfordult már, hogy amikor bementél egy szobába, elfelejtetted, mit akartál ott csinálni? Ez nem szétszórtságra vagy általános feledékenységre utal, csupán működik az úgynevezett ajtóhatás.
