Miért puhul meg a keksz a levegőn? És miért keményedik meg a kenyér?

Olvasási idő kb. 2 perc

Veled is előfordult már, hogy valamelyik ehetetlen lett? Most legalább megtudhatod, hogy miért.

Ha kint felejted a kekszet a konyhapulton, vagy nem zárod vissza megfelelően a csomagolását, reggelre menthetetlenül megpuhul, ha viszont a kenyér marad elöl, akkor olyan kemény lesz, hogy akár le is üthetnél vele valakit. A magyarázat egyszerűbb, mint gondolnád.

A cukortartalomhoz van köze

A lazább szerkezetű kenyér azért szárad ki a levegőn, mert egyszerűen elpárolog a nedvességtartalma. A keksznek viszont más az összetétele: a só mellett cukrot is tartalmaz, és higroszkópos tulajdonságokat mutat. Ez azt jelenti, hogy nedvességet szív fel a levegőből. A keksznek ráadásul sűrű a tésztája, ami a kapilláris hatás révén segíti a nedvesség megtartását. Az eredmény: a keksz a nedvességtől megpuhul.

„Próbáljon ki egy sor édességet a nagyon édes, sűrű keksztől a könnyű piskótáig. Az »éjszakai nyúlósodási mutató« a sűrűség és a cukor- vagy sótartalom függvényében nő. Azt tapasztaltam, hogy ha hagyományos olasz biscottit (ami igen könnyű, nem túl édes keksz) és sűrű, édes gyömbéres kekszet teszek egy zárt dobozba, a biscotti kőkemény lesz, a gyömbéres keksz jól megpuhul” – írja a New Scientist tudományos kérdés-felelet szekcióját idézve a ChemoNet.

Hasonló eredményre jutott egy háromféle süteménnyel végzett kísérlet is, melyek közül az egyik cukorral, a másik mézzel, míg a harmadik édesítőszer nélkül készült. Miközben az utóbbiak reggelre 2,03 és 2,17 gramm vizet vesztettek reggelre, addig az előbbi, cukros verzió 1,23 grammot vett fel. Mint kiderült, a mézes azért adott le vizet, mert a levegőben a víz koncentrációja kisebb volt, mint a süteményben.

Múzsák a csók után könyv

Múzsák a csók után

Mi történt Szendrey Júliával, miután visszautasította „a nemzet özvegye” szerepét? Miért nem állt szóba egymással Babits felesége és lánya a költő halála után? A kötet nagy íróink, költőink életének legfontosabb női szereplőit helyezi a középpontba: húsz magyar múzsa élettörténetébe nyerhetünk bepillantást. Olykor felemelő, máskor tragikus női sorsok gyűjteményét tartja kezében az olvasó, amelyből kiderül: a halhatatlanságért sokszor a személyes boldogsággal kell fizetni: a kötet harmadik kiadása már a nyomdában.

Rendeld meg a kiadó oldalán kedvezményesen!

hirdetés

Kövess Péter
Kövess Péter
Vezető szerkesztő
Kövess Péter Balázs marketing- és reklámügyintéző képesítést szerzett, majd a Kodolányi János Főiskola kommunikáció és médiatudomány szakán végezte tanulmányait. A sajtóban már 20 éve dolgozik, pályafutása során újságíró-szerkesztőként több országos print lapnál is megfordult, ezt követően az online médiában helyezkedett el. A Dívány legrégebbi munkatársaként 2017 óta erősíti a csapatot, 2024-től vezető szerkesztőként is.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Testem

Így pihennek a tengerészgyalogosok: 8 perc alatt felfrissülnek

Egy tengerészgyalogos katona 8 perces frissítő módszere vírusvideóként terjedt el. Lényege, hogy a lábakat magasba emelve szunyókálunk egy igen rövid ideig, mely elvileg felfrissíti az elménket. Az ilyen pihenés azonban nem mindenkinél működik ugyanúgy.

Édes otthon

Így takarítsd allergiaszezonban az otthonod

Allergiaszezonban nemcsak a kinti pollenek okozhatnak panaszt. Sok irritáló anyagot mi magunk viszünk be a lakásba a ruhánkon, a hajunkon vagy akár a cipőnkön. Néhány egyszerű szokással azonban csökkenthető a por, a pollen és a penész mennyisége, így az otthon valóban a pihenés helyszíne maradhat.

Testem

Helyrehozza a vércukorszinted, ha ebből a zöldségből mindennap eszel

A kelkáposzta sokak számára nem túl ínycsiklandó étel, pedig magas a tápanyagtartalma, és jótékonyan hat a vércukorszintre, illetve a szív- és érrendszerre is. Azonban túlságosan nagy mennyiségben fogyasztva a pajzsmirigy működését is befolyásolhatja, illetve a vesekő képződését is elősegítheti.

Életem

Ez a legnagyobb tévhit a kullancsokról: nem csak az erdőben vagy veszélyben

Sokan még mindig megnyugszanak, ha a hétvégi program nem erdei túra, hanem csak egy kerti sütögetés vagy séta egy belvárosi parkban, mondván: „itt úgysem kapunk kullancsot”. Sajnos ez óriási tévedés. A veszélyes vérszívók már rég beköltöztek a városokba, a gondozott pázsitra és a játszóterekre is. Megmutatjuk, miért bukott meg a „fáról ugró kullancsok” mítosza, és hogyan védekezhetsz hatékonyan ellenük a betonrengetegben is.

Testem

Orron át gyógyít az anyatej: forradalmi eljárást alkalmaztak a Semmelweis Egyetemen

Világszenzációnak számító orvosi eljárást vezettek be a Semmelweis Egyetemen: az intenzív osztályon kezelt, súlyos állapotú újszülöttek orrába cseppentett anyatejjel serkentik az agy regenerációját. Ez a forradalmi, teljesen fájdalommentes módszer közvetlen utat nyit a jótékony őssejteknek és növekedési faktoroknak a sérült idegrendszerhez, kikerülve a vér-agy gátat.

Offline

Városi legendát terjesztett a Szomszédok Taki bácsija: sokan ma is elhiszik

Számos úgynevezett városi legenda fűződik a budapesti épületekhez, szobrokhoz, ezek között talán a legismertebb az, hogy vajon kit mintázott egykor igazából Kisfaludy Stróbl Zsigmond Gellért-hegyen álló, ikonikus alakja. A Szabadság-szobor feltételezett modelljének neve több filmben is elhangzik, köztük a Szomszédokban.

Offline

Villámkvíz: felismered a híres olasz városokat egyetlen képről?

Az olasz csizma legendásan szép és nyüzsgő városai az európai kultúra alapjainak hordozói évezredek óta. Az egyedi építészet, az ókor lenyomata és a vibráló színek felejthetetlenné teszik az itáliai városkákat, legyen szó akár egy tengerparti kisvárosról vagy az olasz fővárosról.