„Hogyan készült” sorozatunkban ezúttal a jégkrémekkel kapcsolatban okosítunk ki, ami csak egy dolgot jelenthet: hamarosan jégkrémteszttel jelentkezünk! Méghozzá egyből kettővel is, de hogy pontosan milyen termékeket kóstoltunk, az egyelőre legyen titok. Most koncentráljunk arra, hogy mi fán terem a jégkrém, és mi történik vele, mielőtt a kosaradba kerül.
Milyen fajtái vannak?
Traszkovics Zsolt élelmiszermérnök, a DIATRA Mérnöki Iroda Kft. ügyvezetője szerint a jégkrémek összetételét a Magyar Élelmiszerkönyv szabályozza. A boltokban kapható termékek ennek megfelelően jégkrémek, tejjégkrémek, tejes jégkrémek, vizes jégkrémek és gyümölcsjégkrémek is lehetnek.
Már ebből is látható, hogy jégkrém és jégkrém között sok különbség lehet.
A tejjégkrém például nem tartalmazhat vizet, tejeredetű zsírtartalmának pedig minimum 5 százaléknak kell lennie. A tejes jégkréménél viszont már nem tiltott a víz használta, miközben tejeredetű zsírtartalmánál 2,5 százalék az alsó határ. A jégkrémnél csak annyi a megkötés, hogy meghatározó összetevői a fehérjék és zsiradékok legyenek, de ezeknek nem feltétlenül kell tejből származniuk, vagyis lehetnek akár növényi eredetűek is. A vizes jégkrémek ezzel szemben sem fehérjét, sem zsiradékot nem tartalmazhatnak, míg a gyümölcsjégkrémek esetén legalább 15 százalékos gyümölcstartalom van előírva.
Mi alapján döntsünk a boltban?
A szakember azt mondja, a jégkrém minőségét és érzékszervi jellemzőit természetesen nagyban meghatározza, hogy a fenti csoportok melyikébe tartozik, illetve hogy pontosan milyen az összetétele. Amelyik terméknél a felsorolás vízzel vagy cukorral kezdődik, netán a tejpor is szerepel benne, ott nem feltétlenül várhatod azt a minőséget, mint aminél a tej az első összetevő (a lista mennyiség szerint csökkenő sorrendben tünteti fel az összetevőket – a szerk.).
Traszkovics Zsolt megjegyezte, hogy a legtöbb jégkrémben adalékanyagokkal is találkozunk, ám szakmai szemmel nézve ebben semmiféle kivetnivaló nincs. Már csak azért sem, mert hiányukban a jégkrémek rendkívül drágák lennének, csak rövid ideig őriznék meg a minőségüket, és a színük sem lenne olyan, mint amit megszoktunk. Természetesen itt is igaz, hogy
minél kevesebb adalékanyag (E-szám) van a termékben, annál jobb minőségűnek tekinthető.
Általánosságban elmondható, hogy a jó minőségű jégkrém vaj- vagy krémszerű állagú, csomóktól, repedésektől, jégkristályokból mentes, és könnyen olvad a szájban, íze és illata pedig az ízesítésre jellemző, mellékízektől mentesen.
Hogyan készül?
A gyártás során az összetevőket elkeverik egymással, majd a kapott homogén szerkezetű masszát előhűtik, és a töltés előtt nagyobb mennyiségű levegőt kevernek el benne. A szakértő szerint az utóbbi művelet nagyon fontos, mert ezzel érik el a jégkrémekre jellemző könnyed állagot. Amennyiben a termék megkívánja, a töltésnél gyümölcsöt, gyümölcskészítményt vagy csokit is adagolhatnak hozzá, vagy díszítésképpen beszórhatják a felületét. Ezután mínusz 20 Celsius-fok alatti hőmérsékletre hűtik.
Mire kell figyelni a tárolásánál?
Traszkovics Zsolt kiemelte: a nem megfelelő tárolási körülmények a mikrobák elszaporodásához vezethetnek, ami nemcsak a termék érzékszervi jellemzőin ronthat, hanem akár a fogyasztását is veszélyesé teheti.
A jégkrémeket mínusz 18 fok alatti hőmérsékleten kell tárolni, és ez igaz a szállításra is.
Mielőtt tehát még megpróbálnád visszafagyasztani a forró csomagtartóban hazafuvarozott jégkrémet, gondolkodj el egy percre, hogy biztos jó ötlet-e, és legközelebb inkább használj hűtőtáskát. Búcsúzóul engedd meg, hogy a figyelmedbe ajánljuk korábbi vaníliajégkrém-tesztünket, melyben hétféle termékről osztjuk meg tapasztalatainkat.
