Ilyen gyakran kéne kimosnod a lepedőt

Olvasási idő kb. 2 perc

Moss hetente, és az Isten is megsegít! Legalább három ember van a világon, aki egy hét után mosásba küldené az ágyneműt!

A New York Egyetem mikrobiológusa, Philip Tierno szerint mindössze egy hét alatt „jelentős” mennyiségű piszok gyűlik össze az ágyneműnkön, ennél tehát nem árt, ha senki sem vár többet a mosással. A Business Insidernek nyilatkozó biológus mellett egyébként egy ausztrál akcentussal beszélő, tehát megbízható urat is csatába küldött az egy hetes szabály mellett lándzsát törő Huffington Post.

Horror a párnák között

Az ágyakban felhalmozódó mocsok egyébként testnedvekből, az évente közel egy hektoliternyi ágyneműre folyatott verejtékünkben lubickoló gombákból, pollenből, poratkákból és azok ürülékéből, bőrsejtekből, és megannyi más általában láthatatlan mikrobából és szemétből tevődik össze. Minél sokszínűbb lesz az ágyunkban nyitott mikroállatkert, annál nagyobb valószínűséggel kezdünk szipogásba és tüsszögésbe éjjelente, ami természetesen azt eredményezi, hogy egyre nagyobb arányban lélegezzük be és nyeljük le az ágyban felgyülemlő építési törmeléket. Mindez nagyjából két hét után egy kaparó torok formájában is megmutatkozhat, különösen az allergiás vagy asztmás emberek esetében.

Egy másik, a HuffPost által mosásügyi szakértőként leírt illető, Mary Malone lábgombával és elfertőződő sebekkel ijesztget, és szintén az egy hét utáni mosás mellett kardoskodik, hiszen a lepedő és az ágynemű szálai között minden belőlünk származó, végtermékekkel és testnedvekkel összefüggő dolgot megtalálni. Ha pedig ezek találkoznak egy karcolással vagy nagyobb nyílt sebbel, akkor azok bizony elfertőzödhetnek. Hozzátette, a viszonylag könnyen tisztítható huzatokról és lepedőkről a sok horrisztikus dolog pedig könnyen átkerülhet a párnákra és a matracokra, amiket ugye lényegesen ritkábban tiszítunk. 

Val Curtis, a londoni Higiéniai és Trópusi Betegségek Intézetének munkatársa szerint azért nem kell a kardunkba dőlni, ha előfordul, hogy csak pár hét után kerül a szennyesbe az ágyneműnk, bár esztétikai okokból ő is támogatja a hétnapos ciklust. 

Ez az ember nem hazudhat!

És itt van a már említett úr is, aki az atkák mellett allergiával és kiütésekkel riogat, és nem csak a heti mosást ajánlgatja szenvedélyesen, ő ezen belül is a lehető legmagasabb hőmérsékleten való mosás híve. Meg persze a matracvédőké, amiket hat havonta érdemes kiporszívózni, és ha már ott vagyunk, a matracokat is kitehetjük egy kis gőztiszításnak. Őt egyébként Peter Walshnak hívják, a foglalkozását pedig úgy lehetne meghatározni, hogy ő a Dolgok Elrendezője. Nagy kár, hogy nem fért be a Mátrixba a Kulcskészítő és az Építész mellé. 

Múzsák a csók után könyv

Múzsák a csók után

Mi történt Szendrey Júliával, miután visszautasította „a nemzet özvegye” szerepét? Miért nem állt szóba egymással Babits felesége és lánya a költő halála után? A kötet nagy íróink, költőink életének legfontosabb női szereplőit helyezi a középpontba: húsz magyar múzsa élettörténetébe nyerhetünk bepillantást. Olykor felemelő, máskor tragikus női sorsok gyűjteményét tartja kezében az olvasó, amelyből kiderül: a halhatatlanságért sokszor a személyes boldogsággal kell fizetni: a kötet harmadik kiadása már a nyomdában.

Rendeld meg a kiadó oldalán kedvezményesen!

hirdetés

Karáth Péter
Karáth Péter
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Testem

Több mint üres szénhidrát: ennyi értékes tápanyagot tartalmaz valójában a burgonya

Évek óta hallgatjuk, hogy a krumpli a fogyókúra legnagyobb ellensége és nem más, mint haszontalan keményítőhalom. Itt az ideje, hogy belássuk tévedésünket: a burgonya ugyanis valójában tele van káliummal, rosttal és vitaminokkal, amiket eddig nagyvonalúan figyelmen kívül hagytunk. Megmutatjuk, miért nem a szénhidráttól kell félned, és hogyan készítsd el úgy a burgonyát, hogy ne a lelkiismeret-furdalást, hanem az egészségedet tápláld.

Offline

Tudod, mi a blansírozás? Nagy konyhakvíz

Ha rutinos vagy a konyhában, akkor ez a kvíz nem fog ki rajtad. Ezúttal ugyanis arra vagyunk kíváncsiak, mennyire ismered a főzéssel kapcsolatos, olykor kacifántos elnevezésű fortélyokat.

Önidő

Pesti viccek és franciás sanzonok: így született meg a magyar kabaré

Városszerte dúdolt kuplék és legnagyobb íróink színdarabjai kerültek műsorra az első budapesti kabarékban. A műfajt egy kackiás bajuszú, félszeg, dadogós fiatalember vitte sikerre, akit később a magyar kabaré atyjaként emlegettek - Nagy Endre mégsem volt elégedett életével.

Offline

17 ezer harcost irányított a kalózkirálynő: vagyonosan halt meg 69 évesen

Míg a nyugati kalózlegendák legtöbbször bitófán végezték, a történelem leghatalmasabb kalózvezére egy kínai nő volt, aki 17 ezer fős hadseregével sakkban tartotta a császárt is. Csen Ji-sao nemcsak a csatamezőn volt verhetetlen, de a diplomáciában is: kőkemény törvényekkel irányított, végül pedig békében és mesés gazdagságban vonult vissza. De hogyan lett egy kantoni szexmunkásból a tengeri rablók legyőzhetetlen királynője?

Offline

József Attila is megfordult „a pesti próféta alvilág” leghíresebb jósnőjénél

Míg József Attila verseivel a lélek legmélyebb bugyrait kutatta, a pesti cukrászdák asztalainál egy különös asszony a tenyerekből és a kézírásból olvasta ki a jövőt. Silbiger Boriska, a két világháború közötti Budapest leghíresebb látnoka nemcsak a nép, de a legnagyobb magyar költő bizalmát is elnyerte. Ki volt a rejtélyes jósnő, aki a Lukács cukrászdában ücsörögve látta meg a közelgő tragédiát, és akinek jóslataitól még a legjózanabb művészek is megborzongtak?