Hallottál már a fruktóz emésztési zavarról?

Pedig van, és a tünetei más betegségekével megegyezőek.

Akár hitted, akár nem, az emberek mintegy felénél napi 50 g körüli, vagy azt meghaladó fruktóz fogyasztása valamilyen bélrendszeri tünettel jár. A hajtás után elolvashatod, hogy a Magyar Dietetikusok Országos Szövetsége mit tart fontosnak elmondani a témáról! 

Mi a fruktóz és melyek a forrásai?

A fruktóz, azaz gyümölcscukor kémiailag az egyszerű cukrok közé tartozó szénhidrát. Táplálékunkban önállóan, egyszerű cukor formájában, diszacharid részeként, valamint oligo- és poliszacharid alkotójaként, azaz négyféle formában van jelen. A szacharóz (répacukor) glükózból és fruktózból épül fel, míg a frukto-oligoszacharidok (FOS) tulajdonképpen 3-10 molekulából álló fruktózláncok. A fruktán átfogó kifejezés a fruktózmolekulák polimerjei számára. A rövid láncú fruktánok a frukto-oligoszacharidok. A fruktózt tartalmazó szénhidrátok egy része az emésztés során egyszerű cukrokká bontódik és a vékonybélben szívódik fel. Az inulin típusú fruktánok (fruktofuranóz reziduumok, sajátos glükozid kötéssel) és a levan-típusú fruktózpolimerek nem emészthető szénhidrátok, viszont a vastagbélben a bélbaktériumok fermentálják ezeket.

A kiegyensúlyozott táplálkozás nagyjából 10 g fruktózt tartalmaz naponta. A természetes fruktózforrások a gyümölcsök és zöldségek, amelyek ajánlásnak megfelelő fogyasztásával (legalább 400 g/nap) a szervezet számára éppen elegendő mennyiségű cukrot eszünk meg. Egy átlagos, változatos étrendben a szénhidrát bevitel körülbelül 3 %-a fruktóz, azonban a magas fruktóz tartalmú és fruktózzal édesített termékek megjelenésével, és azok egyoldalú, túlzott fogyasztásával ez a mennyiség már a tünetokozó intervallumba eshet.

A fruktózt napjainkban a répacukor helyett számos élelmiszeripari termék édesítésére használják. Megtalálhatjuk a sütemények, kekszek, müzlik, müzli szeletek, reggeliző pelyhek, üdítőitalok, csökkentett szénhidráttartalmú termékek receptúrájában. Az élelmiszerek egyrészt glükóz-fruktóz szirupként, invertcukorként vagy a – répacukornál több fruktózt tartalmazó – izocukorként tartalmazzák. A fruktózt olyan készítményeknél is alkalmazzák, ahol a cukor tömege nélkülözhetetlen, mint például piskótákban, lekvárokban, csokoládékban.

Mi a fruktóz emésztési zavar és mikor gyanakodjak rá?

A fruktóz malabszorpció egy emésztési zavar, amely az esetek zömében átmenetileg áll fenn. A fruktóz felszívódása normálisan a vékonybélből történik, az emésztési zavarban azonban, a fel nem szívódott gyümölcscukor tovább halad a vastagbélbe, ahol a baktériumok használják fel. A vastagbélben található baktériumok rövid szénláncú zsírsavakat és hangyasavat szintetizálnak, amelyek a bélnyálkahártyát irritálhatják, gyulladást okozhatnak. Emellett még gázok (hidrogén) képződnek. Ezek összessége vezet a jellegzetes emésztőrendszeri tünetekhez, mint a gázképződés, hasi fájdalom, hasi görcsök, laza széklet, vagy hasmenés. A tünetek erőssége betegenként eltérő. Ezek a tünetek tulajdonképpen számtalan betegségre utalhatnak, így a laktózintolerancia, vagy a gyulladásos bélbetegségek tünetei is lehetnek. Lényeges tehát, hogy orvos zárja ki az egyéb betegségeket és diagnosztizálja hidrogén-kilégzési teszttel a gyümölcscukor emésztési zavarát.

A répacukor felszívódása gyorsabb és jobb, mint a szabad formában lévő fruktózé, így az emésztési zavarban elsősorban a nagy mennyiségű (több, mint 50 g/nap) szabad fruktóz fogyasztása okoz tüneteket. Glükózzal együtt, vagy szacharózként fogyasztva a fruktóz által okozott tünetek enyhébbek. Számos megfigyelés van arra vonatkozólag is, hogy a fruktóz felszívódását lassítja, így a tüneteket fokozza a szorbit és egyéb cukoralkoholok (mannit, lactit, xilit, eritrit, isomalt, maltit) jelenléte. A glükóz, galaktóz és néhány aminosav jelenléte viszont gyorsítja a fruktóz felszívódását, így enyhítve a tüneteket.

Étrend

A kezelés lényege, hogy csökkenteni javasolt az étrend fruktóztartalmát úgy, hogy az változatos és kiegyensúlyozott maradjon. Lényeges, hogy nincs szó a gyümölcscukor teljes tilalmáról (ez egyébként majdnem megvalósíthatatlan lenne). A diéta szigorúságát az szabja meg, hogy körülbelül mennyi fruktóz váltja ki a tüneteket, tehát lényeges ismerni az egyéni tűrőképességet.

Az étrend összeállításánál törekszünk a kiegyensúlyozott táplálkozás irányelveinek figyelembe vételére, így semmi esetre sem javasoljuk a nyers zöldségek, gyümölcsök teljes elhagyását, hiszen a szükséges élelmi rostot, vízben oldódó vitaminok többségét csak ezek fogyasztásával tudjuk megfelelő mennyiségben bevinni. A tolerálható gyümölcscukor mennyiséget igyekezzünk friss zöldség és gyümölcs révén elfogyasztani, és az egyéb magas fruktóz tartalmú élelmiszereket kerüljük. Sok fruktózt tartalmaznak egyes gyümölcsök és zöldségek, amelyek fogyasztását csökkenteni szükséges az egyéni tolerancia mértékéig- Tünetprovokálók lehetnek az inulin tartalmú csicsóka, articsóka, cikória, okra, valamint a frukto-oligoszacharid tartalmú hagymafélék.

Teljes mértékben zárjuk ki az étrendünkből a mézet (35 g fruktóz és 29 g glukóz van 10 dkg-ban), az aszalt és kandírozott gyümölcsöket, a dzsemeket, lekvárokat, szörpöket, nektárokat, leveket, smoothie-kat, befőtteket, gyümölcskoncentrátumokat. Hasonlóan tilos a fruktózzal, kukoricasziruppal (HFCS - high fructose corn syrup), glükóz-fruktóz sziruppal, invert- és izo-cukorral, szorbittal és egyéb cukoralkoholokkal édesített élelmiszeripari termékek (reggeliző pelyhek, müzlik, müzliszeletek, csokoládék, édesipari termékek, üdítőitalok) fogyasztása.

Ha a tünetek enyhülnek, és az orvos is engedélyezi, akkor a magas fruktóztartalmú nyersanyagokat fokozatosan visszavezethetjük az étrendbe. 4-6 hét fruktóz szegény étrendet követően a tolerancia mértékének megfelelően bővíthető az étrend (dietetikus felügyeletével) a magasabb fruktóz tartalmú gyümölcsök és zöldségek fogyasztásával. Az is előfordul azonban, hogy hosszabb ideig tartó diétázásra van szükség, amelyet érdemes dietetikus felügyeletével végezni.