Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen a Dívány!
A környezettudatos élet nem is kíván túl sok változtatást, ráadásul az egészségünk és a pénztárcánk is megérzi majd.
Zöldnek lenni, zölden élni ma már szerencsére divatnak számít, de mindenképpen követendő trendnek. Azonban sokan nem igazán értik, mit is jelent ez a kifejezés, mitől lesz "zöld", azaz környezettudatos az életük, vagy éppen az otthonuk. Hogy a lehetőségeinket, és a fejlődési irányt tisztázzuk, prof. dr. Ürge-Vorsatz Diana fizikus, klímakutatóval, a Közép Európai Egyetem professzorával, az ENSZ Éghajlat-változási Kormányközi Testületének (IPCC) egyik alelnökével beszélgettünk.
Mi az a zöld ház?
Az épületek felújítására, sőt, újak építésére is lehet néha pályázni, és az állam időnként támogatja is a kezdeményezéseket, de csak akkor, ha az elképzeléseink zöldek, vagyis környezettudatosak, fenntarthatóak, és szem előtt tartják a klímaváltozás megállítását is. Technikailag ez olyan házakat jelent, melyek energiaigénye igen alacsony, illetve megtermelik a felhasznált energiának minimum egy részét.
Pontosan mi a célja ezeknek a támogatásoknak? A passzív házak építésének támogatása? És mi a helyzet a régebbi épületekkel (amik akár 100 évesek), vagy a tömbházakkal? Azok is zöldíthetőek?
Természetesen a régi épületeket is nagyon jól lehet korszerűsíteni, zöldíteni. Éppen hazánk volt az, aki a „Solanova” példáján megmutatta a világnak, hogy egy panelépületet is alá lehet vetni olyan mély felújításnak, amivel gyakorlatilag passzívház szint érhető el. 100 éves épületeket pedig még könnyebb is felújítani ilyen szintig, hiszen a régi épületek a paneleknél sokkal energiatakarékosabbak. A környezet szempontjából messze nem gazdaságos épületek a 60-as és 70-es években jelentek meg tömegesen, amikor az energia olyan olcsó lett, hogy sajnos megkezdődött az erőteljes elszakadás a természettől ilyen formában is.
Sokakban merül fel a kérdés, hogy melyik a jobb megoldás: a passzív, vagy az aktív ház – vagyis az, amelyik a lehető legkevesebb energiát használja fel, vagy az, amelyik megtermeli a felhasznált energiamennyiséget önmagának. A válasz – főleg a hazai viszonyokat tekintve – mindenképpen a kettő kombinációja. Azt gondolom, először egy passzívház szintet kell elérni, és ha ez megvan, akkor jöhetnek az energiatermelő egységek is. Ezek azonban sajnos ma még igen drágák, ám mindenképpen ez a követendő irány. Az aktív háznak az a veszélye, hogy a lakója ismét nem takarékoskodik az energiával, vagyis nem annyira lesz környezetbarát, nem olyan fenntartható, mint egy alacsony energiaigényű. A kettő együtt igazán hatékony, mint ökológiai, mind pénzügyi szempontból.
A zöld épületek tágabban értelmezhetőek ennél a két kategóriánál. Az energiafelhasználáson kívül a lényeg, hogy az építőanyagok zöldek legyenek, valamint hogy hogyan illeszkedik a környezetébe, megmaradnak-e a környezetében a fák és az ökoszisztéma, avagy sem. Az az épület nem zöld, aminek az építése során több méteres körzetben mindent letarolnak, és amikor elkészült a ház, akkor egy kopár folt közepén áll. A zöld épület fogalmába beleillő épületek, építkezések figyelnek a környezetre, óvják a természetet.”
Magánemberként, a saját életterünkben, a munkahelyünkön, az otthonunkban, az oviban és hasonló helyeken mit tehet valaki a klímaváltozás ellen?
Nagyon sok mindent tehetünk az éghajlatváltozás ellen mi magunk is, akár a munkahelyünkön, az oktatásban, a mindennapokban. Már az is egy ilyen tudatos, éghajlatváltozás elleni lépés, hogy lépcsőzünk a lift helyett, hogy nem mindig mindenből újat veszünk, hanem használtat, vagy ami elromlott, inkább megjavíttatjuk, mint kidobjuk. De ide tartozik az is, hogy ha nyaralni indulunk, akkor elsősorban közelebbi helyekre koncentrálunk, például egy jó kis kenutúrával, nem pedig ezer, meg ezer kilométert repülünk, rengeteg kerozint elégetve egy egzotikus országba. A legfontosabbak között, amiket megtehetünk, például a házunk megfelelő szigetelése, a tömegközlekedés, vagy éppen a gyaloglás, biciklizés, időnként akár húsevőknek is egy-egy vegetáriánus ebéd választása nemcsak a környezetnek tesz jót, hanem a pénztárcánknak, valamint az egészségünknek is. Az is lényeges, mint eszünk, honnan szerezzük be az alapanyagokat, figyelünk-e arra, hogy helyi termékeket, zöldséget, gyümölcsöt vásároljunk, és ne olyant, mely hónapokig utazik, míg elér hazánkba, valamint kevesebb húst.”
