Tudják, hány hentes végzett 2015-ben Berlinben? Tette fel a kissé meglepő kérdést Erwin Schmuck, a Spar csoport ügyvezető igazgatója azon a sajtótájékoztatón, ahol a cég húsgyárának bővítését és az oktatási központ létrejöttét ünnepeltük meg. A válasz megdöbbentő, mindössze nyolcan döntöttek úgy, hogy hentesek lesznek. A helyzet talán még nem ennyire drámai Magyarországon, de az tény, hogy a helyzet aggasztó, amit azzal érzékeltetett Schmuck úr, hogy elmondta, míg 2004-ben a pultok mögött 1200 húseladó állt országszerte, ma ez a szám 10-16-ra tehető.
Nyilván ez is közrejátszott abban, hogy az 1,7 milliárdos fejlesztés során egy szakmai műhelyt hozzanak létre, ahol képezni tudják a szakma iránt érdeklődőket szakmunkástól az egyetemi szintig. Bár a sajtótájékoztatón ott volt Zsigó Róbert élelmiszerlánc-felügyeletért felelős államtitkár, aki gratulált a beruházáshoz, ne legyenek illúzióink a magyar oktatási rendszerről: a multi kizárólag saját pénzből finanszírozta a teljes beruházást, állami támogatásról szó sem volt.
A Spar jelenleg az egyetlen kiskereskedelmi vállalat, mely saját húsüzemet tart fönn, amely mostanra egy új szeletelőrészleggel is bővült. A majdnem 11 ezer négyzetméteres komplexum sertést és marhát dolgoz fel, tőkehús és felvágottak egyaránt készülnek itt.
A sajtótájékoztatón az is kiderült, hogy sertésből jól áll az ország, jelenleg 3 millió darabot tartanak (bár ez a szám 2004-ben 4,5 millió volt), viszont ők is érzik az áfacsökkenés hatását, azóta jobban fogy a disznó. Ami viszont drámai, hogy jelenleg egyetlen nagy marhavágóhíd van csak az országban, ezért a marha lábon elhagyja az országot, az osztrák munkás - vagy az Ausztriában dolgozó magyar munkás, ugye - leöli, és ahús kamionban szépen visszatér az országba. Ami meglepő, hogy bár a marhahús nagy része Ausztriából érkezik, a hús vágás utáni második nap már az üzemben van és feldolgozásra kerül.
Számokban
- 10.900 nm üzem
- 600.000 félsertés/év
-14,6 millió kiló sertés
-1,6 millió kiló marha
- 7 millió darab tálcás hús
-11,5 millió kiló húsárú
A cég nagyon örülne, ha tudnának évi 3000 húshasznú vágómarhát szerezni, addig viszont mi örülhetünk, mert az osztrák marha tényleg nagyon jó minőségű.De legalább sertésben erősek a magyar termelők, talán ezért is kapta meg a Spar a Kiváló Minőségű Sertéshús (KMS) védjegy használatának jogát, ami persze lehetne parasztvakítás is, de amit biztosan ígér, az az, hogy a sertés Magyarországon született, kizárólag GMO-mentes gabonán nevelkedett, valamint a húsa meghatározott márványozottsággal és sajátos, különleges ízzel és illatvilággal rendelkezik.
A gyár tényleg nagyon tiszta, ők biztosan nem fognak szerepelni a NÉBIH egérszaros-gyáras horrorvideó-sorozatában. A kamionról lekerülő húst először megadott szempontok alapján ellenőrzik, és ha nem felel meg, a kampóra akasztott marha és sertés, már fordul is vissza a kamionra. Ez történhet akár egy rácsöppent szennyeződés miatt is akár, amit bár természetesen le lehetne mosni, de nem kockáztatnak. Az átlag selejt 1-2 százalék, ha nem lenne selejt, akkor az azt jelentené, hogy a kollégák nem dolgoznak megfelelően.
Innen a darabolóba kerül a hús, ahol a csontozók veszik kézbe és aprítják fel. Az állati melléktermékek sajnos nem állatmenhelyekre kerülnek, hanem a fehérjefeldolgozóba, de ennek nem az az oka, hogy a Sparosok utálják az állatokat, hanem az, hogy ezt írja elő a törvény.
A felvágottak külön részlegen készülnek, ennek teljes folyamatáról sajnos nem tudunk beszámolni, mert nem láttuk, de egy biztos, hogy a hangzatos "bükkfán füstölt" szlogen biztosan igaz: a bükkfát és a füstölőt is megnézhettük, sőt a bele került és onnan kikerülő termékeket is.
A termékek egy része vágásra és csomagolásra az új üzemrészbe kerül, ahol hipersteril körülmények közt csomagolják a termékeket. A gépek minden milligrammot lemérnek, ellenőrzik, nem került-e véletlenül valamilyen fém szennyeződés a termékbe, és ha minden rendben van, mehetnek a hűtőbe, majd az üzletekbe. A teljes folyamatot itt lehet megtekinteni.
