Látványos formában tér vissza az üveg egy amerikai asztalos, egy ausztrál hajómérnök és egy londoni dizájner szerint.
Rendkívüli variációkban tért vissza a bútorpiacra az üveg, amit egy ideig valamiért mellőztek a dizájnerek a kollekcióikból. Pedig a törékeny, de látványos anyag számtalan módon és formában feldolgozható. Így látta ezt a washingtoni székhelyű művész és bútor-készítő, Greg Klassen is, akinek folyókra és tavakra emlékeztető kreatív munkái egyszerre funkcionálnak dekoratív bútorként és gyönyörű művészeti tárgyként.
A teológusból lett asztalos bonyolultnak tűnő termékeit a Csendes-óceán északnyugati partvonalának vidéke és az ott növő fák ihlették, melynek hatására azonnal felvette a kapcsolatot egy helyi fűrészteleppel és nekikezdett a természeti formákra épülő asztalok elkészítésének - írja természetes szépséget kutató művészről a dezeen.com.
„Az asztalok szélei képező fákat gyakran építkezéseken szerzem be, vagy begyűjtöm a folyópartról az uszadékfákat, majd ezeket párosítom össze a csiszolt üveggel. Az összhatás pedig olyan, mintha egy folyó kanyarogna az asztal közepén. Ezek az asztalok valóban kézzel készültek. Tetszik az ötlet, hogy egy eldobott fának új életet adhatok. Szeretem ezt a fajta funkcionális művészetet és azt, amit csinálok" – írja weboldalán Klassen, akinek munkáit már több nemzetközi magazin is bemutatta, és különféle formatervezési díjakat is nyert velük. Ennek megfelelően asztalai 4800 dollárról (1.1 millió forint) indulnak, de egy nagyobb méretű konferenciaasztalért már 9000 dollárt (2 millió forintot) is elkér az online boltjában.
Persze nem Klassen az egyetlen, aki fantáziát látott az üvegben és vízben, hasonló elképzelései vannak ugyanis a szörf- és gördeszkamániás autodidakta művésznek, Ben Youngnak is, aki ugyan hivatalosan szakképzett hajóépítő, az elmúlt egy évtizedben mégis inkább üvegszobrokat és üvegből illetve betonból készült kiegészítőket készített.
Munkái pedig egyre inkább kifizetődnek, mivel egyre több galéria érdeklődik az egyszerre elvont és életszerű munkái iránt. „Sokan azt hiszik, hogy ezeket az üveghullámokat 3D-s nyomtatással készítem, pedig teljes egészében kézzel csinálok mindent az első vázlattól az utolsó üvegtábla metszéséig” – magyarázza munkáját az Új-Zéland egyik északi szigetén élő Young.
My Name is Ben Young - Official trailer from DAVID-CHILD on Vimeo.
Younghoz és Klassenhez hasonlóan a londoni székhelyű Christopher Duffy is a vizet látta meg az üvegben, ebből született „Abyss” néven futó asztal kollekciója, melyen a dizájner és tervezőcsapata egy évig kísérletezett. Kipróbáltak számos üveget, plexilapot és fatípust, mire végül a megkapták az óceán földrajzi keresztmetszetének 3D-s mását.
„Amikor különböző vastagságú üveglapokat kerestem a gyárban, akkor vettem észre, hogyha több rétegben egymásra tesszük a lapokat, akkor a színük egyre sötétebb lesz - ahogy az óceán és a tenger színe is elsötétül, ahogy mélyül a víz. Ezt a hatást szerettem volna visszaadni az munkámmal. Szerettem volna a Föld tengerfenekének egy darabját megörökíteni” – mondja Duffy aki 5800 fontos (2.2 millió forint) asztalát ezzel a Nietzsche idézettel árulja webáruházában: „Ha a szakadékba nézel, a szakadék is visszanéz beléd.”
