Nyáron fel akartam mondani a netem egy internet szolgáltatónál, de ez sokáig nem sikerült és úgy éreztem, meg kell ölnöm valakit - ez volt Kovács András Péter első lépése a krimi irodalom felé. A szeretett műfajunk trendjeit kutatva megtudtuk, hogy a mai krimikben már inkább nők gyilkolnak. A Krimifalók napján jártunk.
Műhulla és hazugságvizsgáló
A helyszínt nem lehetett eltéveszteni, mert két rendőrautó (talán egy a jó zsarué, egy a rossz zsarué) is súlyosbította a rendezvényt: tehát minden nyom a Gerbeaud Házba vezetett. A hétvégi, Krimifalók Napja temérdek embernek biztosított alibit, mert a nyitást követően folyamatosan állt a sor a lépcsőházban.
Az összenyitott termekben megtaláltuk a Börtönmúzeumot, ahol az egyik vitrinben egy kivágott közepű könyv hirdette a régi idők csempészeinek leleményességét. A filmekből ismert, fekete-fehér csíkos rabruhát is találtunk hozzá. Egy másik teremben hazugságvizsgálóval tesztelhették egymást a látogatók, és akinek bűntudata volt, levehette a saját ujjlenyomatát is vagy adhatott egy mintát a kriminálgrafológusnak. Golyóálló mellényt és rohamsisakot is felpróbálhatott, aki nagyon akart. Kinyílt a helyszínelők bőröndje is, annak minden kellékével, valamint megszemlélhettük egy gyilkosság berendezett tetthelyét is, íróasztalra borult műhullával. Kriminálpszichológusok, túsztárgyalók, terrorelhárítók, nyomozók és más szakértők kínálták eszmei portékájukat.
Nem tudnék meglenni krimi nélkül
A nők jobban félnek, ezért több krimit olvasnak
Az Illinois-i Egyetem tavaly tavasszal egy meglepő felmérést publikált. Eszerint a nők vonzalma a krimi iránt többek közt azért jelentős, mert jobban félnek az erőszakos bűncselekményektől. A krimik a kikapcsolódáson túl megoldásokat is kínálnak a nők szerint arra, hogyan védhetnek ki támadásokat. A nők átlagosan több krimit olvasnak, mint a férfiak, de a nők számára a tanulmány szerint nagyon fontos az is, hogy a krimiben ábrázolt világ és a sajátjuk között legyen valami hasonlóság.
A mai krimikben egyre több a női tettes, mert állítólag a jó krimiben mindig az a gyilkos, akire a legkevésbé gyanakszunk. Az első előadáson haláli arcok ültek a közönséggel szemben és nagy vonalakban beavatták a jelenlevőket a krimiírás rejtelmeibe: Martha Tailor, Leslie L. Lawrence, Nemere István, Lakatos Levente újságíró és Kovács András Péter humorista, akit eddig egészen más oldaláról ismertünk.
Martha Tailor alapvetően romantikus alkat, ezért kezdte eredetileg romantikus könyvek írásával, majd műfajt váltott „Az akkori kiadómnak köszönhetem, hogy a krimi felé fordultam. Addig nem szerettem a krimit, se az olyan filmeket, ahol valaki meghal. Az első krimim a Halál orvosa volt. Féltem, hogy a próbálkozásom nem tetszik majd a kiadómnak, de nagyon bejött nekik. További köteteket rendeltek tőlem. Mára annyira megszerettem a műfajt, hogy nem tudnék meglenni nélküle.”
A legtermékenyebb írónk két hét alatt megvan egy krimivel
Nemere István rég túl van az ötszázadik könyvén, melyeket több álnéven publikált.
„1972-73 környékén jöttem haza külföldről és a kezembe került egy magyar szerző krimije. Azt mondtam, hogy ez rossz. Ilyet én is írok. Sőt, jobbat. Leültem és két hét alatt írtam egy krimit. Megvolt a hangulata is, hiszen abban az időben a nyomozók még elvtársnak szólították egymást – a regényben sokáig nem derül ki, hogy egy nő a gyilkos.”
Kovács András Péter is elmesélte, ő hogyan tette meg kezdő lépéseit a krimi irodalomban: „Nyáron fel akartam mondani a netem egy internet szolgáltatónál, de ez sokáig nem sikerült és úgy éreztem, meg kell ölnöm valakit. Ebben a regényben egyelőre nem hal meg senki, hiszen még kezdő krimi író vagyok. Lehet, hogy 2-3 könyv múlva már csöpögni fog a vértől. Igazából ez egy krimikomédia, sok szerethető karakterrel.”
Vér, erőszak, szex - a magyar hard-boiled
A magyar krimi a reneszánszát éli, a műfaj ázsiója megemelkedett. A műfaj népszerűségét mutatja, hogy 2007-ben két krimivel kapcsolatos pályázatot is hirdettek: a Philipp Marlowe Magyarországon című novellapályázatot (Latzkovits Miklós nyerte meg), és egy folytatásos krimiíró-pályázatot, melyhez jeles kortárs magyar írókat kértek fel. A rendszerváltással mintha zsilipet húztak volna fel, egyre-másra születhettek, születnek a jó bűnügyi történetek. Magyarországon is megjelenik a hard-boiled, azaz kemény krimi. A szó az angolban eredetileg a tojás jelzője, már amennyiben az keményre főtt; ha krimiről van szó, mint sejthető, „kemény" anyaggal van dolgunk: vér, erőszak, szex.
Három részes sorozatunkban bemutattuk a magyar krimi modernkori történetét.
Az orvosok miatt lelkiismeretfurdalásom volt
Martha Tailor a 43. könyvénél tart és egyre többet fordul az orvosi dokumentum könyvek felé: „A műveimben sokszor orvosokból kreáltam gyilkost és emiatt lelkifurdalásom volt. Az a kérdés érdekelt elsősorban, hogy milyen betegséget lehetne felhasználni egy gyilkossághoz?” Lőrincz L. László elmesélte, hogy gyerekkorában nagyon sokat olvasott, mert abban az időben más nem volt, csak az olvasás és a Néprádió. „Akkoriban a krimiket kidobálták a könyvtárakból, ha el nem égették, én meg hazahoztam, amennyit csak tudtam.”
Egy metróban 100 regény van
Lőrincz L. László magát nem krimi, hanem kalandregényírónak tartja. „Én azért vágtam bele, mert szeretek ismereteket közvetíteni másoknak. És miért ír az ember? Van egy brazil mondás: Isten azért adta az embereknek a rumbatököt, hogy rázzák.”
A beszélgetés hamar interaktívvá vált és a közönség is kérdezhetett. Az első kérdés rögtön az volt, amitől az írók általában a falra másznak: mi ihleti meg? Kovács András Péter azt válaszolta, hogy az előleg és a határidő, de ezt biztosan szellemesnek szánta. „Amikor beindult az agyamban a mozi, nem csináltam semmit, csak írtam. Végül egész más lett, mint amilyennek először gondoltam.” Nemere István már jóval pragmatikusabb volt és kijelentette, hogy az ihlet a lusta írók erénye. „Az alapötlet az egész sztori magja. Az író megy az utcán és megfogja valami. Észrevesz egy érdekes arcot, nézi az embereket a metróban és felteszi magának a kérdést, hogy ő vajon milyen történetet cipel? Egy metróban 100 regény van."
A pszichopaták nehezen kedvelhetők
Martha Tailor-t az apró orvosi momentumok érintik meg, amikor például olyan kérdésre kell válaszolni, hogyan tud valaki egy különleges növénytől meghalni? Lakatos Leventét pedig leginkább a pszichopaták ihletik meg, nagyon szereti őket, mire Garamvölgyi megjegyezte, hogy ő a szakmája során elég pszichopatával találkozott és nem érti, mit lehet rajtuk szeretni.
A hogyan nem veszítik el a fonalat kérdésre Lőrincz L. találóan egyszavas választ adott: "Elveszítjük..." Amint elült a teremben a nevetés Nemere is lecsapja a labdát:"Milyen fonalat...?" Majd azzal folytatta, hogy vázlatot kell csinálni, ami írás közben gyakran változhat. Néha még maga sem tudja, mi lesz a vége, ő is csak bízik benne, majdcsak kiderül, hogy ki a gyilkos.
Korábbi sorozatunkban feltártuk a krimi történetét.
