A művészet olyan az agynak, mint a szerelem

Olvasási idő kb. 1 perc
Google Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!

Harminc, különböző festőtől származó festményt mutattak meg kísérleti alanyoknak, és nem egy volt, ami szerelmessé tette az agyat.

Egy kísérlet során híres festők képeinek az agyra gyakorolt hatását vizsgálták: az alanyoknak harminc festményt mutattak meg, miközben az agyban végbemenő változásokat monitorozták - számolt be róla a Telegraph. Azokat a festményeket, amelyeket az alanyok a legszebbnek találtak, az agy egy bizonyos területén tíz százalékkal megnövelték a vérnyomást, ez megegyezik azzal a reakcióval, amit akkor produkál az ember agya, ha a szerelmét nézi.

A legkedvezőbb reakciót John Constable, Ingres és Guido Reni képei váltották ki, a legkevésbé Bosch, Honore Damier és a flamand Massys képeit szerették az agyak. A University College London neuroesztétikával foglalkozó professzora, Semir Zeki elmondta, hogy a kutatás során az érdekelte őket, hogy mi történik az emberi agyban, amikor műalkotások hatnak rá. "Úgy találtuk, hogy azok a képek, amelyeket különösen szépnek találtak az alanyok, az agynak az örömérzetért felelős területét stimulálják." A kísérletben résztvevő személyeket teljesen véletlenszerűen válogatták ki, de arra ügyeltek, hogy a képzőművészetek terén egyikük se legyen különösebben járatos, mert így ki tudták zárni, hogy a képek már előzetes információk, illetve ízlésbeli divatok révén tudjon hatni.

Dívány ‎
Dívány ‎
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Testem

Miért nem bírja testünk a kánikulát? Ez történik veled nagy melegben

Az extrém meleg nemcsak kellemetlen, hanem komoly egészségügyi kockázatot is jelent. A fokozott izzadással folyadékot és ásványi anyagokat veszítünk, miközben a szív terhelése fokozódik. 37 Celsius-fok feletti melegben és magas páratartalom mellett a test hűtése egyre nehezebb, ami létfontosságú szerveinkre – a májra, a vesékre, az agyra és a szívre – is hatással van.

Offline

A Notre-Dame szobraiból olvasta ki az örök élet titkát, majd köddé vált az utolsó alkimista

A történelem tele van rejtélyes figurákkal, de kevés olyan ember akad, aki akkora kulturális és ezoterikus vihart kavart volna a modern korban, mint Fulcanelli. A titokzatos francia férfi, akit a huszadik század utolsó igazi alkimistájaként emlegetnek, a legenda szerint megfejtette a bölcsek kövének titkát, rájött az örök élet elixírjének receptjére, majd miután megosztotta tudását a világgal, egyszerűen köddé vált. Története a mai napig lázban tartja a történészeket, a detektíveket és az összeesküvés-elméletek híveit.

Életem

Katasztrófa fenyegeti Dél-Magyarországot: összeomolhat a mezőgazdaság

Egy új tudományos modell, a Climate-Driven Agricultural Decline Index (CADI) aggasztó jövőképet vetít előre a hazai agrárium számára. A Spanyol Nemzeti Kutatási Tanács és a Barcelona School of Economics kutatói arra figyelmeztetnek, hogy amennyiben nem sikerül időben és hatékonyan alkalmazkodni a gyorsan megváltozó éghajlati feltételekhez, a század végére drasztikus mértékben romolhat a dél-magyarországi földek termőképessége.

Mindennapi

Leállnak a bíróságok: így érinti az ügyeidet az ítélkezési szünet

Hazánkban július 15-e a Bíróságok Napja, amely a bíróságokon munkaszüneti nap. Ekkor kezdődik a 2026. augusztus 20-ig tartó ítélkezési szünet is. A bíróságok hivatalos tájékoztatása szerint ebben az időszakban főszabály szerint nem tartanak tárgyalásokat, az ügyintézés azonban nem áll le teljesen.