Mai kattintásvadászat-paródiánk főhőse Öveges József professzor, aki már életében legendának számított.
A tömegkommunikációs tudományos ismeretterjesztés magyar úttörője, igazi showman és elkötelezett pedagógus volt Öveges József professzor, aki felejthetetlen stílusával generációk számára tette közérthetővé a bonyolult jelenségeket. Úgy gondolta:
Aki nem tudja elmondani azt, amit tud, úgy, hogy egy utcaseprő is megértse, az maga sem érti igazán.
Öveges József egy kis zalai faluban, Pákán látta meg a napvilágot 1895. november 10-én, szülei legidősebb gyermekeként – később még három testvér követte őt a sorban. A tudományok és a pedagógia szeretetét mondhatni az anyatejjel együtt szívta magába, ősei ugyanis kétszáz évre visszamenőleg hagyományosan néptanítók voltak. Édesapja, id. Öveges József is ezt a hivatást folytatta, azonban korán elhunyt, ezért az anyára hárult a gyerekek felnevelése és a család összetartása: ragaszkodott hozzá, hogy a gyerekek továbbtanuljanak, és jó iskolát végezzenek. József így került a győri bencés gimnáziumba, majd a piaristákhoz, hogy végül az érettségit a rend kecskeméti gimnáziumában tegye le jeles eredménnyel.
Kultbait – ez a cikk meg mi a szösz?
Csak görgettél az információáradatban, és egyszerre megakadt a szemed ezen a címen? Elkapott a csúsztatás, a féligazság, beszippantott a botrány reménye? Nem vagy egyedül. Ennyi inger között már sokszor csak arra kapjuk fel a fejünket, ami igazán üt, ami kilóg a többi közül. Nem véletlenül van tele a net kattintásvadász címekkel, amik mögött általában semmi értékeset nem találsz, míg a tényleg alapos, minőségi tartalmak gyakran elvesznek a hírversenyben.
Nekünk fontos, hogy kapj is valamit az idődért, ahogy az is, hogy észrevedd, ha át akarnak vágni, hogy tudatosítsd, hogyan is érdemes felelősen fogyasztani az online írásokat. Így született meg új sorozatunk: napi kultúraadag, címében korunk ingerszintjéhez igazítva. Ez a kultbait.
Budapesten tanult matematika–fizika szakon a Magyar Királyi Tudományegyetemen (a mai ELTE-n), ezzel párhuzamosan teológiát hallgatott a piarista hittudományi főiskolán. Huszonkét évesen letette szerzetesi fogadalmát, három évvel később pappá szentelték és teljes értékű piarista tanárrá vált. Diplomája átvételét követően a későbbi Nobel-díjas Hevesy György gyakornoki állást ajánlott neki a pesti egyetemen, a Tanácsköztársaság bukása azonban meghiúsította ezeket a terveket. A piarista rend vidékre helyezte Övegest, több mint húsz évig dolgozott tanárként Szegeden, Tatán, majd Vácott – ekkor szerzett tapasztalatai alapján dolgozta ki szórakoztató előadói stílusát, melynek segítségével a vonakodó gyerekek érdeklődését is képes volt felkelteni a természettudományok iránt.
Övegest már gyerekként elbűvölték a természet jelenségei, de legfőképp az a munka, ahogyan a természet megfigyelése alapján, a gyakorlatban vonnak le következtetéseket a tudósok. Ezzel szemben az egyetemen, majd tanárként is azt tapasztalta, hogy a kísérletezés szinte teljes méretékben hiányzik az oktatói módszerek közül, még a meteorológiát is elméletben tanították. Szintén megdöbbentette, hogy egyáltalán nem volt olyan könyv, amit szívesen a diákjai kezébe adott volna – ezért úgy döntött, maga kezd el tudományos ismeretterjesztő munkákat írni. Első kéziratát Időjóslás és időhatározás címmel tatai tanársága harmadik évében fejezte be, de a kiadó csak úgy volt hajlandó megjelentetni a könyvet, ha előzetesen kétezer előfizetőt szed össze. A szerző frappáns módon így hirdetett a helyi újságban: „Adja el esernyőjét és vegye meg Öveges József Időjóslás és időhatározás című könyvét”. Az 1936-ban megjelent Kis fizika című tankönyv megírására már a kiadó vezetője kérte fel személyesen, és később, amikor felmérést végeztek tanárok körében az általuk használt tankönyvekről, egyik sem kapott annyi dicséretet, mint Öveges műve. A professzornak tanári pályafutása alatt 32 könyve és számtalan cikke és feljegyzése jelent meg.
A diákok körében hamar népszerűvé vált a lelkes Öveges „professzor”, aki óráinak sikerét abban mérte le, mennyit nevetnek előadása közben a tanulók. Minden órájára alaposan felkészült, az osztályt aktívan bevonta a kísérletekbe, demonstrációkba, az órák olyanok voltak, mint egy vidám színdarab. A tatai gimnázium igazgatója így jellemezte kollégáját: „Egészen kiváló szaktudása elsőrendű pedagógiai képességekkel párosul. Tanítványaiban személye és tantárgya iránt is fel tudta kelteni a szeretetet, és lelkes, lendületes együttműködésre tudta őket hangolni.” Öveges a tanítás mellett szerette a természetet járni, aktívan sportolt: nyáron úszott, vitorlázott, télen reverendában korcsolyázott az Öreg-tó jegén, és a cserkészmozgalomba is bekapcsolódott.
Hírneve hamarosan a fővárosba is eljutott, és 1940-ben kinevezték a budapesti piarista gimnázium tanárának, a háború után pedig a Közgazdasági Egyetemen, majd a Pedagógiai Főiskolán tanított fizikát, sőt idővel tanszékvezető lett. Egyetemi tanárként szigorú, de igazságos vizsgáztató volt, aki nem tűrte, ha valaki felkészületlenül jelent meg. Így fordulhatott elő, hogy egy neves budapesti iskolában érettségi elnökként a vizsgázók felét megbuktatta – ezután soha többet nem kérték fel hasonló feladatra. 1948-ban az elsők között kapta meg a Kossuth-díjat. A kitüntetést Rákosi Mátyás nyújtotta át neki személyesen, bár ezzel akarva-akaratlanul elismerte a piarista rend évszázados oktatói tevékenységét. A díjjal járó pénzösszeg egy részét a professzor a pákai iskolának adta a szegény családok megsegítésére.
Időközben Öveges belekóstolt a média világába is: a rádióban tartott természettudományos előadásokat, az ’50-es évektől pedig az Élet és Tudomány című folyóirat szerkesztője volt. Szintén fontos munkát végzett a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat (TIT) országos elnökségének tagjaként három évtizeden keresztül. Hatvanévesen nyugdíjba ment, igazi népszerűsége azonban csak ezután kezdődött: a televízió révén egy egész ország tanárává vált. Már a Magyar Televízió 1957-es megnyitó műsorában lehetőséget kapott egy félórás bemutatóra, amit élő adásban sugároztak, azaz nem volt lehetőség ismétlésre, a kísérleteknek elsőre működniük kellett. A következő évtől főszerkesztőként vezette a 100 kérdés – 100 válasz című műsort, melynek 135 adása készült, majd ezt követte A legkedvesebb kísérleteim című sorozat, amelyben egyszerűen elvégezhető, mégis látványos kísérleteket mutatott be.
A televízió révén az ország egyik legnépszerűbb „sztárja” lett, aki korát megelőzve fedezte fel és alkalmazta kiválóan a tévében rejlő demonstratív és oktatói lehetőségeket. Népszerűségét bizonyítja, hogy piarista papként lehetett a hivatalosan vallásellenes ideológiát valló szocialista rendszer elismert híressége – ő maga hitt benne, hogy a tudomány és a vallás nem egymást kizáró, hanem egymást kiegészítő részei a megismerésnek. Bár a rendházon kívül, polgári lakásban élt, hittársaival és a piarista közösséggel szoros kapcsolatot tartott. Miután azonban egyszer fellépett a tévé szilveszteri műsorában, melyben bikinis lányok is szerepeltek, a rend vezetője megkérte, hogy többet ne látogassa a közös vacsorákat. Ez nagyon elkeserítette Övegest, akinek többszöri kérésére végül feloldották a tilalmat. Bár a napi politikától igyekezett távol tartani magát, a professzort 1968-ban mégis megválasztották a Hazafias Népfront küldöttének.
Életének utolsó éveiben romló egészsége dacára is kitartóan dolgozott, tankönyveket, cikkeket írt, folyamatosan előadásokat tartott. Fegyelmezett, szigorú rend szerint élt, mindennap hajnalban kelt, nyaranként csak egy-két hétre engedélyezett magának nyári szünetet, ezt az időt szülőföldjén, Pákán töltötte. Még a halála előtti hetekben is egy rádió-előadás szövegkönyvén dolgozott. 1979 szeptember elején agyvérzéssel szállították kórházban, és néhány nappal később, szeptember 4-én hunyt el Budapesten. Zalaegerszegen temették el, díszsírhelye kívánságának megfelelően édesanyja sírjának közelében található.
Öveges József már életében legendának számított, akit gyakran „a fizika varázslója” névvel illetett a közönség. 1974-ben az Eötvös Loránd Fizikai Társulat neki ítélte oda első ízben a Prométheusz-érmet országos viszonylatú ismeretterjesztési munkásságáért. Ma több közép- és általános iskola, Tatán, Győrött és Pákán utca, illetve egy országos fizikaverseny, továbbá a 2000 áprilisában, a piszkéstetői csillagvizsgálóban felfedezett 67308 Öveges kisbolygó is viseli a nevét. Öveges professzortól ered a Csodák Palotája ötlete is: a fizikai jelenségeket játékos formában bemutató interaktív játszóház koncepcióját még a '60-as években találta ki, de az intézmény csak jóval később, 1993-ban nyithatta meg kapuját.
Tegnapi kultbaitünkben egyetlen Nobel-díjas írónkra, Kertész Imrére emlékeztünk születésének évfordulóján.
