Éhezés és brutális gyerekmunka jelzi a szociális ellátórendszer katasztrofális állapotait

A ma 208 éve született Charles Dickens világában járunk, melyben Twist Olivér kóctépéssel, majd temetkezéssel, Copperfield Dávid gyári munkával kénytelen napjait tölteni.

A viktoriánus kor egyik legkiválóbb írójának tartott Charles John Huffam Dickens 1812. február 7-én született Portsmouthban, nyolc testvér közül a másodikként. Apja, John Dickens, hivatalnokként dolgozott a tengerészetnél. A család sokat költözködött, végül Kentben telepedett le, ahol az író gyerekkorának jelentős részét töltötte. Kisfiúként Dickens magániskolába járt, jó tanuló volt és sokat olvasott. 11 éves korában azonban a család apja eladósodása miatt arra kényszerült, hogy a londoni Camden Townba költözzön. Nem sokkal később John az adósok börtönébe került, ahová – a kor szokásai szerint – felesége és gyermekei is követték. Az ifjú Charlesnak ugyan sikerült a család egy régi barátjának felügyelete alá kerülnie, az iskolát azonban ott kellett hagynia, és munkát kellett vállalnia egy gyárban, ahol napi tíz órát dolgozott heti hatschillinges fizetésért. Ezek az élmények egész későbbi világképére és műveire is nagy hatással voltak.

Kultbait – ez a cikk meg mi a szösz?

Csak görgettél az információáradatban, és egyszerre megakadt a szemed ezen a címen? Elkapott a csúsztatás, a féligazság, beszippantott a botrány reménye? Nem vagy egyedül. Ennyi inger között már sokszor csak arra kapjuk fel a fejünket, ami igazán üt, ami kilóg a többi közül. Nem véletlenül van tele a net kattintásvadász címekkel, amik mögött általában semmi értékeset nem találsz, míg a tényleg alapos, minőségi tartalmak gyakran elvesznek a hírversenyben.

Nekünk fontos, hogy kapj is valamit az idődért, ahogy az is, hogy észrevedd, ha át akarnak vágni, hogy tudatosítsd, hogyan is érdemes felelősen fogyasztani az online írásokat. Így született meg új sorozatunk: napi kultúraadag, címében korunk ingerszintjéhez igazítva. Ez a kultbait.

Egy örökségnek hála a család kikerült az adósok börtönéből, szülei azonban ekkor sem vették ki Charlest a gyárból. Később a Wellington House nevű iskolát látogatta, 1827-től pedig egy ügyvédi irodában dolgozott, majd gyorsírónak szegődött a család egyik ügyvéd rokona, Thomas Carlton mellett. (A jog világában szerzett tapasztalatai vissza is köszönnek számos írásában.) Később politikai újságíróként dolgozott, ekkor kezdte el foglalkoztatni a prózaírás gondolata. Húszévesen küldte el első novelláját a londoni Monthly Magazine-nak, de igazából az 1836-ban, könyv alakban megjelent újságírói feljegyzéseinek a sikere indította el őt a regényírói pályán. Első regénye, a Pickwick Klub még abban az évben kezdett el megjelenni folytatásokban. Ezt követték az olyan remekművek, mint a Twist Olivér (1837–39), a Nicholas Nickleby (183839), a Karácsonyi ének (1843) és a Copperfield Dávid (184950).

Eközben Dickens megházasodott. Catherine Thompson Hogarthot, az Evening Chronicle szerkesztőjének lányát vette el. A kapcsolatból tíz gyerek született, mégis válással végződött – ami radikálisan szembement a kor erkölcseivel. A 45 éves Dickens ugyanis halálosan beleszeretett egy 18 éves színésznőbe, Ellen Ternanbe, akivel egész későbbi életében viszonyt folytatott, de ennek részletei nem maradtak fent az utókor számára, az író ugyanis gondosan elégette a levelezésüket. Írói sikereinek hála, akkoriban Dickens már jelentős vagyonnal rendelkezett, így megvásárolhatta azt a házat Kentben, amelyről már gyerekkora óta álmodott. Ekkortájt főként újságírással foglalkozott – két lapot is kiadott és szerkesztett –, és felolvasókörutakra járt, így kevesebb ideje jutott a regényírásra. Két ekkoriban született műve, a Két város regénye és a Szép remények azonban újfent óriási sikert aratott.

Túlélete a vonatbalesetet, de tönkrement bele

1865 júniusában Dickens Párizsból utazott hazafelé vonattal, amikor a szerelvény első hét kocsija lezuhant egy javítás alatt álló hídról. Az író az egyetlen sínen maradt kocsiban tartózkodva úszta meg a szerencsétlenséget. A mentési munkálatokban aktívan segített, több életet is megmentett. A baleset okozta sokkot viszont egész hátralévő életében képtelen volt kiheverni. Egyre kevesebbet írt – csak egyetlen regényt, a Közös barátunkat sikerült befejeznie. Utolsó műve, az Edwin Drood rejtélye torzóban maradt.

Charles Dickens a dolgozószobájában
Charles Dickens a dolgozószobájábanFotó: Keith Lance / Getty Images Hungary

Később egyre romlott az egészsége: felolvasókörútjai közben hurutos megbetegedéssel küzdött, szédüléses, bénulásos rohamai voltak. Utolsó nyilvános szereplésére 1870. május 2-án, a walesi hercegi pár jelenlétében került sor. Nem sokkal később, június 8-án az 58 éves szerző otthonában szélütést kapott, miután egész nap befejezetlen regényén dolgozott. Eszméletét vesztette, és másnap – a vonatbaleset ötödik évfordulóján – elhunyt. Végrendeletében azt kérte, hogy szerényen, a rochesteri katedrálisban temessék el, végül azonban, kívánságával ellentétben a westminsteri apátságban helyezték örök nyugalomra.

Dickens teljes életműve tizenöt regényt, több száz novellát és évtizedeken át tartó újságírói munkásságot foglal magába. Életében főként a nagyközönség körében arattak nagy sikert a művei, a 20. században azonban az irodalomtudomány és a kritikusok is felfedezték zsenijét. Gyerekkori viszontagságai miatt Dickens egész életében harcosan küzdött a társadalmi reformokért, a szegények és a gyerekek jogaiért. Könyveiben is gyakran erős társadalomkritikát fogalmazott meg, mellyel felhívta a közvélemény figyelmét az áldatlan állapotokra. Olyan sikeresen, hogy állítólag a Pickwick Klub börtönjelenetei vezettek a hírhedt londoni Fleet Fegyház bezárásához. George Bernard Shaw szerint a Szép remények lázítóbb, mint Marx A tőkéje, a Karácsonyi ének pedig hozzájárult az ünnep ma ismert kultuszának kialakulásához.

Dickens prózája számos forrásból merített ihletet: a 18. század végi szentimentalizmus ugyanúgy hatott rá, mint a melodrámai hagyomány és a pikareszk regények világa. Utóbbiakból különösen Henry Fielding műveiért lelkesedett – olyannyira, hogy még az egyik fiát is a Tom Jones szerzője után nevezte el. Nyelvezete igencsak kreatív, műveiben erős a szatirikus, karikaturisztikus él. Rengeteg emlékezetes karaktert adott az irodalomnak, elég csak Ebenezer Scrooge-t, Fagint, Bill Sykest, Twist Olivért, Mr. Micawbert említeni. Kritikusai – például Oscar Wilde vagy Virginia Woolf – a szemére vetették, hogy gyakran leegyszerűsítően, a társadalomkritika és nem a lélektani realizmus felől közelít alakjaihoz, továbbá a regényei olykor szirupos szentimentalizmusba fulladnak.

Ebenezer Scrooge, a Karácsonyi ének lelketlen uzsorása
Ebenezer Scrooge, a Karácsonyi ének lelketlen uzsorásaFotó: prawny / Getty Images Hungary

Dickens máig az egyik legnépszerűbb angol szerzőnek számít, akinek a műveit több mint kétszáz alkalommal adaptálták mozira, többségüket már a némafilm hajnalán megfilmesítették. A Karácsonyi ének töretlen sikerére jellemző, hogy Scrooge és a három kísértet történetét megannyi változatban láthatta a közönség. Többek közt a Bolondos dallamok, a Muppet Show és a Flintstone család szereplőivel is készült feldolgozás, de hagyományosabb adaptációkból sincs éppen hiány. Ezekben – a teljesség igénye nélkül – George C. Scott, Patrick Stewart és Jim Carrey is a szellemek által megreformált zsugori üzletember bőrébe bújhatott. A Twist Olivérből Oliver! címmel Broadway-musical készült, melynek filmadaptációja 1968-ban hat Oscart söpörhetett be. A regényt emellett David Lean és Roman Polanski is filmre vitte, Fagin szerepét Alec Guinness, Richard Dreyfuss és Ben Kingsley is magára ölthette. A Disney-stúdió 1988-ban Olivér és társai címmel beszélő kutyákkal és macskákkal játszatta el a történet modernizált változatát.

A Copperfield Dávid is megannyi feldolgozást megért, a főhős nevét pedig David Seth Kotkin világhírű amerikai illuzionista is kölcsönvette saját maga számára. A regény egyik negatív alakjáról kapta nevét a Uriah Heep brit rockzenekar – a történet szerint 1970-ben, Dickens halálának századik évfordulóján az író neve nagyon fel volt kapva, ezért döntöttek úgy a tagok, hogy egyik regényhősét választják bandanévnek. A mai huszon-harmincévesek emlékezhetnek a magyar HBO csatorna hőskorában, a ’90-es évek derekán futott ausztrál gyártású (!) Dickens-rajzfilmsorozatra, mely a szerző összes fontosabb művét feldolgozta, hűen az alapanyaghoz. Kevésbé hű, de annál szórakoztatóbb a South Park negyedik évadának egyik epizódja, melyben a készítők a Szép reményeket parodizálták – hozzájuk illően robotmajmokkal és savat okádó őrült tudósnővel.

Érdekelnek más kultbait-sztorik is? Olvasd el a tegnapit is!

Mustra

Kérjük, támogasd munkánkat te is azzal, hogy engedélyezed a hirdetések megjelenítését az oldalon. Lapunk bevételi forrását ezek a hirdetések jelentik, így elengedhetetlenek ahhoz, hogy cikkeinket ingyenesen olvashassátok.

A hirdetések megjelenését engedélyezheted külön a Dívány.hu oldalra is, vagy a kiegészítő program teljes kikapcsolásával az összes általad látogatott site-ra.