Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen a Dívány!
Hogy kapcsolódik mindez a Balázs-áldáshoz?
Szent Balázs azok közé a korai keresztény szentek közé tartozik, akiknek a kultusza nagyon élénken fennmaradt a különböző népszokásokban, hiedelmekben. A 3–4. században élt szent életéről alig tudni valamit. Az elbeszélések szerint örmény születésű volt, és olyan példamutató keresztény életet élt, hogy Sivas városában püspökké választották. Ezt követően – a Szentlélek útmutatását követve – egy hegyi barlangba vonult vissza, ahol felkeresték a segítséget, tanácsot kérő emberek. A legenda úgy tartja, a barlangot oroszlánok, tigrisek, medvék őrizték, akik háziállatként engedelmeskedtek a püspöknek.
Kultbait – ez a cikk meg mi a szösz?
Csak görgettél az információáradatban, és egyszerre megakadt a szemed ezen a címen? Elkapott a csúsztatás, a féligazság, beszippantott a botrány reménye? Nem vagy egyedül. Ennyi inger között már sokszor csak arra kapjuk fel a fejünket, ami igazán üt, ami kilóg a többi közül. Nem véletlenül van tele a net kattintásvadász címekkel, amik mögött általában semmi értékeset nem találsz, míg a tényleg alapos, minőségi tartalmak gyakran elvesznek a hírversenyben.
Nekünk fontos, hogy kapj is valamit az idődért, ahogy az is, hogy észrevedd, ha át akarnak vágni, hogy tudatosítsd, hogyan is érdemes felelősen fogyasztani az online írásokat. Így született meg új sorozatunk: napi kultúraadag, címében korunk ingerszintjéhez igazítva. Ez a kultbait.
316 táján azonban Balázst is utolérte a Licinusz császár által meghirdetett keresztényüldözés. A poroszlók a vadállatok védelmén is átjutva letartóztatták Balázst, aki ellenállás nélkül hagyta, hogy Agricola helytartó elé hurcolják. Miután nem volt hajlandó megtagadni hitét, megkorbácsolták és siralomházba küldték. Először vízbe fojtásos halálra ítélték, de amikor a vesztőhelyként szolgáló tóhoz vezették, Balázs áldást kért a tóra, majd a vízen járva besétált a közepéig. Itt barátságosan felszólította bíráit, hogy kövessék őt – saját isteneikbe vetett bizalmuk jeleként. Hatvanöten elfogadták a kihívást – és mindannyian a vízbe fulladtak. Így végül az ítéletet megváltoztatva lefejezték a mártír püspököt.
Ez a történet is jelzi azt a népi humort, paraszti huncutságot, mellyel Szent Balázst ábrázolták. Egy másik legenda szerint egy ízben egy anya szaladt a püspökhöz azzal, hogy fia fuldoklik, mert a torkán akadt egy halszálka. A Szent megáldotta a fiút (más változat szerint eltávolította a szálkát), ezzel megmentette az életét. Ezért a középkortól kezdve Balázst a torokfájás elleni segítőszentként tisztelik. A 12. századtól egy gégedaganat elleni imádság révén lett népszerű, de később számos baj és betegség, köztük a hólyagbetegségek, kelések, pestis és fogfájás esetén is imádkoztak hozzá. Az orvosok, a takácsok, a molnárok, a kikiáltók, énekesek, fúvós muzsikos és a háziállatok, a juhok védőszentjeként is tisztelik.
A szent ünnepét a 12. század óta február 3-án üli a katolikus egyház. Ez a nap a népi hagyományban a tél végét és a tavasz közeledtét is jelzi. Szintén ehhez a dátumhoz köthető a balázsolás vagy Balázs-áldás szokása, amikor a pap a hívek torka előtt tart két összekötött gyertyát, miközben az áldás szavait mondja. Ez ahhoz a legendához kapcsolódik, amely szerint Szent Balázs egyszer visszaszerezte egy asszony sertését, amit egy farkas elrabolt. Hálából az asszony húst, kenyeret és gyertyát hozott neki ajándékba. Ezt követően a gyertyafelajánlást évenként megismételték, és a rituálé során a püspök különleges áldást mondott. A gyerekek ezen a napon rendezték a balázsjárás népszokását, amikor jelmezben, süveggel a fejükön járták a falut, és adományokat gyűjtöttek tanítóik számára.
A népszokást Babits Mihály is megörökítette Balázsolás című, 1937-es versében, mely azután született, hogy a költőt gégerákkal diagnosztizálták. Babits a következő év februárjában történt gégeműtétje előtt a városmajori templomban Balázs-áldást kapott és megáldozott.
Érdeklenek a kultbait-sztorik? Itt elolvashatod a tegnapit:
