Mindenki hungarikumnak hiszi a bejglit: ez az igazság

Olvasási idő kb. 3 perc

Nincs olyan ünnepi asztal Magyarországon, amelyről hiányozna a bejgli karácsonykor. A klasszikus mákos és diós változat mellett megjelentek a gesztenyés, marcipános és aszalt szilvás ízesítésűek is, illetve kaphatók már mentes és vegán bejglik is. Hogy mi a sütemény népszerűségének oka, nehéz megmondani, ahogy az is talány, miért gondolják sokan, hogy hungarikum.

Ha már a hungarikum-süteményeknél tartunk, érdemes megjegyezni, hogy a pozsonyi kifli viszont hivatalosan hungarikum. Akadnak, akik a bejglivel hozzák kapcsolatba etimológiai okok miatt, ám ez rokonság több forrás szerint is vitatott.

A múlt homályába vész a bejgli eredete

Mindig izgalmas, amikor egy étel történetét kutatjuk, hiszen számtalan faktort vizsgálhatunk: többek között az összetevőket, vagy akár az elkészítés módját is. A bejgli eredetét firtató elméletek egyike szerint a sütemény Sziléziából származik, és már a 14. században készítették, Magyarországra pedig bajor vagy osztrák közvetítéssel került. Más teóriák szerint a bejgli nem ennyire ősi, csak a 18. században kezdték készíteni. 

Sokan úgy vélik, hogy a pozsonyi kifli a bejglivel rokon édesség, ám ez az állítás nem teljesen állja meg a helyét
Fotó: Dorottya_Mathe / Getty Images Hungary

Nálunk először egy 1830-as, Czifray István által jegyzett szakácskönyvben említik Posonyi finom mákos kaláts néven. 

Sok európai nemzet szinte bizonyos benne, hogy a bejgli magyar sütemény, mások a lengyel eredet mellett kardoskodnak: ott makowniknak vagy makowiecnek hívják a mi mákos bejglinket. Az édesség eredetéről szóló disputa azért is izgalmas, mert hasonló édességek más országok konyhaművészetében is megjelennek: 

létezik dán, ukrán, orosz, olasz és izraeli változat is.

Szakértő legyen a talpán, aki megmondja, melyik országban készítették először a süteményt. És akkor még a töltelékről nem is esett szó: a mák Eurázsiában őshonos növény, feltehetően a törökök révén jutott el Magyarországra és a Kárpát-medence többi nemzetéhez is. 

Ám most vessünk egy pillantást a bejgli szó etimológiájára is: a sziléziai származás mellett érvelők szerint a bejgli a német beugen, azaz meghajlítani szóból származik, és a jiddis beygl szó is ezt a vélekedést támasztja alá. Eredetileg ezek a szavak egy patkó alakú édességre utaltak, ám ebből a szóból – és süteményből – jött létre a bagel, a kerek, középen lyukas péksütemény. 

Babonák is kötődnek a hungarikumnak tartott bejglihez

A bejgli készítése a 19. század második felében vált a karácsonyi menü részévé, nemcsak a magyar városokban, hanem vidéken is. Akkoriban még csak a mákos és diós változat létezett, és mindkettőhöz kötődtek hiedelmek.

A hajadon lányoknak kötelező volt enni a mákos bejgliből, hogy a következő évben megfelelő kérőjük legyen
Fotó: Komka Péter / MTI
Idézőjel ikon

A diós bejgliről úgy tartották, hogy megvéd a balszerencsétől, és elűzi az ártó szellemeket, a mákos bejglit pedig azért fogyasztották, hogy pénz álljon a házhoz.

A másik babona szerint a mákos bejgli abban is segít, hogy a hajadon lány férjet találjon. Ezért ha volt a háznál eladósorban lévő lány, ott nagyon figyeltek arra, hogy ő Szenteste mindenképpen egyen a süteményből, abban a reményben, hogy a következő évben a megfelelő férjjelöltek kezdjenek neki udvarolni. 

Nos, hogy ez mennyire vált be anno, arról sajnos nincsenek statisztikák, ám az bizonyos, hogy a magyarok éves bejglifogyasztása, bármilyen ízváltozatú süteményről is legyen szó, karácsonykor az egekbe szökik, hiszen ki tudna ellenállni az omlós tésztának, és a különleges ízű töltelékeknek.

Ha arra is kíváncsi vagy, hogyan élvezheted a karácsonyt, anélkül, hogy túlhajtanád magad, hallgasd meg Balance podcastunk első epizódját. 

Becz Dorottya
Becz Dorottya
Becz Dorottya az ELTE Bölcsészettudományi Karán végzett magyar szakon, majd a Bálint György Újságíró Akadémia posztgraduális képzésén szerzett felsőfokú újságíró képesítést. Később elvégezte a Pécsi Tudományegyetem politológia szakát is. Karrierje során dolgozott online médiumoknál újságíróként, szerkesztőként, szövegíróként, valamint projektmenedzserként az állami és a privát szektorban egyaránt. Később szerkesztőként vállalt munkát ismert és kisebb könyvkiadóknál. Három mesekönyv és két felnőtteknek szóló kiadvány szerzője. A Díványnál 2025 januárjában kezdett dolgozni.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Offline

Kijátszotta a cenzúrát: titokban tanította feminizmusra a lányokat a szocializmusban a magyar írónő

A Kádár-korszakban a cenzúra mindent látott és mindent ellenőrzött, de volt egy terület, amit a rendszer bürokratái mélyen lenéztek és elhanyagoltak: a lányregényeket. Ezt a zseniális kiskaput használta ki Kertész Erzsébet, a „Csíkos könyvek” koronázatlan királynője. Miközben a kultúrpolitika azt hitte, a szerző csak ártatlan, romantikus történetekkel szórakoztatja a kislányokat, ő valójában a legkeményebb feminizmust, a női egyenjogúság és az önmegvalósítás eszméit csempészte be a gyerekszobákba Hugonnai Vilma vagy Szendrey Júlia sorsán keresztül.

Életem

Ezt rontják el a legtöbben az adóbevallásukban

Sokan csak az szja-bevallás átnézésekor szembesülnek azzal, hogy év közben rosszul nyilatkoztak, jogosulatlanul vettek igénybe kedvezményt, vagy elmulasztottak feltüntetni egy fontos adatot. A NAV szerint továbbra is a gyermekek után járó kedvezményeknél fordul elő sok tévedés.

Mindennapi

Sokan nem tudják: ilyenkor nemet mondhatsz a túlórára

Téves az a nézet, hogy a főnök bármikor, korlátlanul benn tarthat munka után. Bizonyos esetekben a túlóra egyáltalán nem rendelhető el, máskor pedig csak a munkavállaló írásos hozzájárulásával. A munka törvénykönyve külön szabályokat állapít meg a rendkívüli munkaidőre, vagyis arra, amikor a dolgozónak a beosztásán túl kellene munkát végeznie.