Mindenki hungarikumnak hiszi a bejglit: ez az igazság

Olvasási idő kb. 3 perc
Google Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!

Nincs olyan ünnepi asztal Magyarországon, amelyről hiányozna a bejgli karácsonykor. A klasszikus mákos és diós változat mellett megjelentek a gesztenyés, marcipános és aszalt szilvás ízesítésűek is, illetve kaphatók már mentes és vegán bejglik is. Hogy mi a sütemény népszerűségének oka, nehéz megmondani, ahogy az is talány, miért gondolják sokan, hogy hungarikum.

Ha már a hungarikum-süteményeknél tartunk, érdemes megjegyezni, hogy a pozsonyi kifli viszont hivatalosan hungarikum. Akadnak, akik a bejglivel hozzák kapcsolatba etimológiai okok miatt, ám ez rokonság több forrás szerint is vitatott.

A múlt homályába vész a bejgli eredete

Mindig izgalmas, amikor egy étel történetét kutatjuk, hiszen számtalan faktort vizsgálhatunk: többek között az összetevőket, vagy akár az elkészítés módját is. A bejgli eredetét firtató elméletek egyike szerint a sütemény Sziléziából származik, és már a 14. században készítették, Magyarországra pedig bajor vagy osztrák közvetítéssel került. Más teóriák szerint a bejgli nem ennyire ősi, csak a 18. században kezdték készíteni. 

Sokan úgy vélik, hogy a pozsonyi kifli a bejglivel rokon édesség, ám ez az állítás nem teljesen állja meg a helyét
Fotó: Dorottya_Mathe / Getty Images Hungary

Nálunk először egy 1830-as, Czifray István által jegyzett szakácskönyvben említik Posonyi finom mákos kaláts néven. 

Sok európai nemzet szinte bizonyos benne, hogy a bejgli magyar sütemény, mások a lengyel eredet mellett kardoskodnak: ott makowniknak vagy makowiecnek hívják a mi mákos bejglinket. Az édesség eredetéről szóló disputa azért is izgalmas, mert hasonló édességek más országok konyhaművészetében is megjelennek: 

létezik dán, ukrán, orosz, olasz és izraeli változat is.

Szakértő legyen a talpán, aki megmondja, melyik országban készítették először a süteményt. És akkor még a töltelékről nem is esett szó: a mák Eurázsiában őshonos növény, feltehetően a törökök révén jutott el Magyarországra és a Kárpát-medence többi nemzetéhez is. 

Ám most vessünk egy pillantást a bejgli szó etimológiájára is: a sziléziai származás mellett érvelők szerint a bejgli a német beugen, azaz meghajlítani szóból származik, és a jiddis beygl szó is ezt a vélekedést támasztja alá. Eredetileg ezek a szavak egy patkó alakú édességre utaltak, ám ebből a szóból – és süteményből – jött létre a bagel, a kerek, középen lyukas péksütemény. 

Babonák is kötődnek a hungarikumnak tartott bejglihez

A bejgli készítése a 19. század második felében vált a karácsonyi menü részévé, nemcsak a magyar városokban, hanem vidéken is. Akkoriban még csak a mákos és diós változat létezett, és mindkettőhöz kötődtek hiedelmek.

A hajadon lányoknak kötelező volt enni a mákos bejgliből, hogy a következő évben megfelelő kérőjük legyen
Fotó: Komka Péter / MTI
Idézőjel ikon

A diós bejgliről úgy tartották, hogy megvéd a balszerencsétől, és elűzi az ártó szellemeket, a mákos bejglit pedig azért fogyasztották, hogy pénz álljon a házhoz.

A másik babona szerint a mákos bejgli abban is segít, hogy a hajadon lány férjet találjon. Ezért ha volt a háznál eladósorban lévő lány, ott nagyon figyeltek arra, hogy ő Szenteste mindenképpen egyen a süteményből, abban a reményben, hogy a következő évben a megfelelő férjjelöltek kezdjenek neki udvarolni. 

Nos, hogy ez mennyire vált be anno, arról sajnos nincsenek statisztikák, ám az bizonyos, hogy a magyarok éves bejglifogyasztása, bármilyen ízváltozatú süteményről is legyen szó, karácsonykor az egekbe szökik, hiszen ki tudna ellenállni az omlós tésztának, és a különleges ízű töltelékeknek.

Ha arra is kíváncsi vagy, hogyan élvezheted a karácsonyt, anélkül, hogy túlhajtanád magad, hallgasd meg Balance podcastunk első epizódját. 

Becz Dorottya
Becz Dorottya
Becz Dorottya az ELTE Bölcsészettudományi Karán végzett magyar szakon, majd a Bálint György Újságíró Akadémia posztgraduális képzésén szerzett felsőfokú újságíró képesítést. Később elvégezte a Pécsi Tudományegyetem politológia szakát is. Karrierje során dolgozott online médiumoknál újságíróként, szerkesztőként, szövegíróként, valamint projektmenedzserként az állami és a privát szektorban egyaránt. Később szerkesztőként vállalt munkát ismert és kisebb könyvkiadóknál. Három mesekönyv és két felnőtteknek szóló kiadvány szerzője. A Díványnál 2025 januárjában kezdett dolgozni.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Életem

Milyen vizet ihat a kutya? Veszélyes lehet, ha rosszul választasz

Ahogyan számunkra sem mindegy, milyen vizet iszunk, a kutyánk esetében is érdemes jól megválasztani, mit adunk neki. Az ásványvíz nem ideális neki, a desztillált víz vagy a pocsolya, medence vize pedig komoly veszélyeket is rejthet. A csapvíz vagy a tiszta forrásvíz tökéletes megoldás, emellett azonban az is fontos, hogy rendszeresen cserélve legyen, illetve az itatótálat is naponta mossuk el.

Édes otthon

Így tisztítsd ki a büdös mosógépet: a penész ellen is hatásos ez a házi módszer

A mosógépből eredő dohos, állott szag kialakulásáért a penész vagy a megtelepedő baktériumok a felelősek. Ezek szaporodásához a nedves környezet elengedhetetlen, a megjelenésüket is úgy akadályozhatjuk meg, ha gondoskodunk a lehető legkevesebb nedvességről: a ruhákat nem hagyjuk állni a gépben, mosás után pedig az ajtót és az adagolót nyitva hagyjuk, ha szükséges, áttöröljük.

Testem

Ezzel a vizsgálattal már 45 évesen kiderülhet az Alzheimer-kór kockázata

Az Alzheimer-kór az időskori szellemi leépülés, a demencia leggyakoribb oka, amely világszerte milliók életét nehezíti meg. A betegség legnagyobb tragédiája, hogy mire a jól ismert, súlyos tünetek megjelennek, az agyban már évtizedek óta visszafordíthatatlan folyamatok zajlanak. Egy friss, áttörést hozó kutatás azonban azt mutatja: egy egyszerű vérvizsgálat segítségével már akár 45 éves korban is előrejelezhető lehet a betegség kockázata.

Offline

Kakasfej, kígyótest és halálos tekintet: ez a szörny tartotta rettegésben Bécset

Bécs macskaköves, romantikus utcáin sétálva a legtöbb turistának a pompás barokk paloták, a fenséges Sacher-torta és a lágy keringődallamok ugranak be. Ám a császárváros sötét, középkori múltja egy egészen hátborzongató legendát is őriz. A Schönlaterngasse 7. számú háza előtt elhaladva egy furcsa, kőből faragott lény szobra díszíti a homlokzatot, amely a hiedelem szerint a 13. században az udvar mélyén rejtőzve mérgezte meg a gyanútlan bécsieket.

Világom

Rákóczi száműzetésének házát a szomszédunkban is megnézheted – nem kell Rodostóig utaznod

Ha a Rákóczi-szabadságharc végóráira és a bujdosók sorsára gondolunk, szinte mindenkinek azonnal a törökországi Rodostó és a Márvány-tenger partja ugrik be. Mikes Kelemen szomorú, mégis gyönyörű levelei óta a fejedelem száműzetésének utolsó állomása valóságos zarándokhellyé vált a magyarok számára. Kevesen tudják azonban, hogy nem kell feltétlen repülőjegyet váltani Isztambulba, ha át akarjuk élni a száműzöttek mindennapjainak hangulatát: elég átlépni a határt, és Kassába látogatni.

Offline

Nemzeti kincsnek hiszik a szlovének, pedig magyar cukrász találta ki a bledi krémest

Ha az ember a festői Bledi-tó partján sétál, szinte kötelező program, hogy beüljön az egyik patinás kávézóba, és kikérjen egy szeletet a helyiek büszkeségéből, a bledi krémesből (blejska kremna rezina). A szlovének saját kulturális és gasztronómiai örökségükként kezelik ezt a fenséges, vaníliás-tejszínes édességet. Ám ha kicsit a recept és a történelem mögé nézünk, kiderül a nagy titok: a legendás desszertet valójában egy magyar cukrászmester alkotta meg.

Mindennapi

Meglepő ellenőrzésbe kezd a fogyasztóvédelem: a magyar nyelv használatát vizsgálják

A Nemzeti Kereskedelmi és Fogyasztóvédelmi Hatóság (NKFH) a kormányhivatalokkal együttműködve idén is célzottan ellenőrzi a nyelvvédelmi előírások megtartását a hazai médiapiacon. A vizsgálatok a magyar nyelven kiadott sajtótermékekre, a magyar nyelvű rádió- és televízióműsorokra, a szabadtéri reklámhordozókra, valamint az üzletekben és kirakatokban elhelyezett, fogyasztókat tájékoztató közleményekre terjednek ki.

Mindennapi

Mikor lesz új köztársasági elnöke Magyarországnak? Így választják meg az államfőt

Magyarország rendszerváltás utáni hetedik köztársasági elnökének, Sulyok Tamásnak a megbízatása megszűnt, mivel aláírta és kihirdette a 17. Alaptörvény módosítását. A következő időszakban Forsthoffer Ágnes, az Országgyűlés elnöke veszi át a feladatait egy maximum 30 napig tartó időszakban, ezután megválasztják az új köztársasági elnököt.

Offline

Villámkvíz: tudod, ki lépet először a Holdra?

Július 20-án az emberiség egyik legnagyobb teljesítményére, az első holdra szállásra emlékezünk. De vajon te mennyit tudsz az Apollo–11 küldetéséről, az űrutazás számairól és égi kísérőnk különlegességeiről? Tedd próbára magad villámkvízünkkel!

Szülőség

Fontos határidő jár le szerdán: ezen múlhat az iskolakezdési támogatás

Hamarosan lejár a sajátos nevelési igényű gyerekek utáni támogatás igényléshez szükséges bejelentési határidő. Az állapotot a Pedagógiai Szakszolgálat igazolja, majd a szülőnek kell jeleznie a leendő vagy már meglévő oktatási intézménynél, mely lejelenti, és az államkincstár regisztrálhatja az igényt.