Retró karácsonyi menük: így vacsoráztunk a szocializmusban szenteste

Olvasási idő kb. 4 perc
Google Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen a Dívány!

Vannak olyan retró karácsonyi ételek, amelyek sokakban keltenek nosztalgikus érzéseket: ilyen fogásokat, finomságokat idézünk fel most!

Nagyon sok család asztalára került szenteste halászlé, töltött káposzta, valamiféle halétel, esetleg szárnyas – addig, míg nem kell tartani attól, hogy elrepül a szerencsénkkel –, de ma már általános, hogy a menüt a család szokásai, esetleg kedvenc ételei határozzák meg, nem pedig az, hogy mit lehet beszerezni, vagy hogy épp mi egy ország tradíciója. A lenti ételeket azonban tömegek fogyasztották a szocializmus idején – többek közt Glázer Tamás Így karácsonyoztunk a 80-as években című könyve segítségével igyekszünk felidézni olyan finomságokat – vagy épp nem túl finom ételeket –, amelyek anno szerves részeit képezték a nagy tömegek menüinek.

Borleves, egy tipikus retró étel karácsonyra

Ma is kerülhet még az asztalokra ebből a fogásból, de az valószínűleg már egészen másként készül, mint ma.

Már az 1800-as években tálaltak borlevest a magyar háziasszonyok, a hetvenes években pedig még kirobbanthatatlanabbul tartozott ez a decemberi ünnep menüjéhez.

Valószínűleg német nyelvterületről kölcsönöztük az étel receptjét, egyes elméletek szerint a svábok hozták magukkal a 19. századi betelepítések során, de ennek ellentmond, hogy ekkoriban már Magyarország-szerte fogyasztották.

Ezen a retró reklámfotón jól látható, mi volt a retró karácsonyok ételeszménye
Fotó: Fortepan/Urbán Tamás

A leves receptje gyakorta változott, és gyerekeknek is örömest adták azt: a következő összetevőkkel készült egy klasszikus változatban:

  • egy liter savanyú bor,
  • negyed liter víz,
  • 6 tojás,
  • egy evőkanál liszt,
  • 6 evőkanál cukor,
  • fahéj és szegfűszeg.

A bort a vízzel főzték össze először, majd külön edényben kikeverték a tojást a liszttel és a cukorral. A fűszerezett tojásos masszához öntötték a forrásban levő bort, majd gőz fölött, folyamatos keverés mellett főzték tovább a levest. A krémes, habos végeredményt a gőzről levéve egy ideig még keverték, majd azonnal, forrón tálalták.

Létezett olyan variáció is, amelyben a bor-víz arány kissé kiegyenlítettebb, és csak a tojás sárgája kerül a levesbe liszt nélkül, ugyanakkor némi tejföllel habarták, és zsemlével tálalták.

Készételek az asztalon

Bár van, aki erre nem szeretne így emlékezni, de a konzervek reneszánszának idején nem volt szentségtörés az sem, ha valakinél a töltött káposzta vagy egyéb ínyencség előre elkészített változatban került az asztalra. Ez ma sem olyan kirívó: néhány éve egy felmérésben a magyarok 40 százaléka válaszolt úgy, hogy vásárol félkész vagy készételt az ünnepi asztalra, ami ma már a legtöbb esetben édesség, aprósütemény vagy torta, de 

a panírozott halas finomságokat is sokan szerzik be inkább mirelit képében, mint hogy az ünnepre kiöltözve a tűzhely mellett forgolódjanak.

A nyolcvanas években azonban még a hiánygazdaság is sokkal közelebbi élmény volt egy magyar család számára, mint ma: ennek egyik megoldása a konzerv volt, melyet a megvásárlást követően hosszan lehetett tálalni. Ma már kevesebben nyúlnak a polcon egy konzervétel után, mint akkoriban, amikor a propaganda is igyekezett népszerűsíteni ezt a fajta táplálékot, sőt, még azt is megpróbálta egyszer az állam, hogy konzerv felmelegítése után felszolgált ételeket kínáljanak éttermi közegben. Természetesen a frissen, háznál készített fogásokkal nem érhet fel a konzervipar egy remeke sem, ezért érthető, hogy már ekkor sem ezt a megoldást választotta, aki tehette.

A konzervkínálat annak idején meglehetősen széles körű volt
Fotó: Fortpean/FŐFOTÓ

A franciasaláta örök

Az ugyanakkor tény, hogy van, aminél a mirelit is pont olyan jó, mint a friss: ahogyan

Idézőjel ikon

ma is rengetegen gyártanak mirelitalapból franciasalátát családi ünnepek alkalmaira, úgy már anno is jellemző volt, hogy a majonézes saláták kedvelői a halszeletek mellé elkészítsék ezt a köretet.

Különlegességszámba nem megy már fogyasztása, annak idején azonban ahhoz, hogy tényleg jó franciasaláta kerüljön köretként az asztalra, jobban fel kellett készülni – a jó tejföl és majonéz mellett minden családban megvannak azok az apró titkok, amelyektől a franciasaláta olyan lesz, hogy mindenki megnyalja utána a tíz ujját.

Mákos guba, a fő ételdesszert

Bizony, nemcsak a mákos bejgli, hanem a guba is sokak asztalára felkerült. Volt, aki a bolti kiflit áldozta e célra, míg mások meggyúrták és kelesztették a házit, majd abból varázsolták elő ezt a retró desszertet, amely akár főfogásnak is beillett, ha megfelelő mennyiségben és persze illatos-meleg vaníliasodóval sikerült tálalni.

A töltött káposztát letaszította a dobogó tetejéről a hal

Megvan annak is az oka, hogy eleink miért tették egyértelműen karácsonyi fogássá a töltött káposztát. A hozzávalók ára fontos aspektus:

jó töltött káposztát lehet viszonylag olcsón is készíteni, de akinek jut bele füstölt hús, na meg, ha szereti, vastagon tejföl a tetejére, annak is igazán ünnepi az étel.

Mindenki megtalálta tehát számítását ezzel a fogással, melyet csak néhány éve előzött le népszerűségében a hal. Az abszolút favorit azonban a bejgli, ez az az ünnepi finomság, amely szinte egyetlen magyar ünnepi asztalról sem hiányozhat ma sem, és ez így volt már régen is.

A bejgli megmaradt ikonikus ünnepi ételnek
Fotó: Eva-Katalin / Getty Images Hungary

Felmerülhet persze a kérdés: és a bejgli hogyan lett kötelező karácsonyi étel? Nos, eredete kérdéses, az viszont biztos, hogy két jellemző tölteléke, a mák és a dió év végi szimbolikával rendelkezik.

Idézőjel ikon

Az előbbi a jólét, bőség szimbóluma, az utóbbi a karácsonykor megszülető Megváltót, Jézus Krisztust jelképezi.

Ma már változatos töltelékekkel készítik, és sokak számára érdekesség lesz, de nem csak karácsonykor fogyasztják: a húsvéti bejglievés – feltehetően a vallási szimbolika miatt – is bevett. Nem csoda, hogy manapság már egy diszkont-élelmiszerlánc péksüteményei közt is rendszeresen megjelenik a bejgli mind karácsony, mind húsvét környékén…

A legendás Konzum szaloncukor

A hetvenes években született meg ez az olcsó és könnyen hozzáférhető szaloncukor, amelynek rezgő selyempapír borítására a nyolcvanas évek gyermekei biztosan mind emlékeznek – akárcsak arra, hogy a kőkemény cukrot bizony nem borította csokoládé vagy bevonó. 

A kakaós és a vaníliás íz mellett citrom-, narancs- vagy málnaízű kerülhetett még a csomagokba.

Vágyaink karácsonyi netovábbjai anno
Fotó: Fortepan!Magyar Rendőr

Akinek fogai épsége fontosabb volt, az ehetett helyette Zselé szaloncukrot: ez már aztán könnyen kettéharapható finomság volt, drágábban. Innen indulhatott a zselés szaloncukor máig kitartó népszerűsége – mi is teszteltük a márkákat, ilyen volt a verdiktünk.

Sóbors receptek

Van egy jó recepted, és megmutatnád a világnak?

Ott lapul a nagymamád receptes füzetében, milliószor készítetted már a különleges alkalmakra, olyan, ami megmenti a hétköznapokat, vagy épp ez a kedvenc ételed? 

Küldd el nekünk, és legyél a Sóbors Olvasói receptek rovatának szerzője!

A recepted nem maradhat a fiókban!

Recept beküldése

hirdetés

Kálmán Szonja
Kálmán Szonja
Főszerkesztő
Kálmán Szonja a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészettudományi Karán végzett magyar-kommunikáció szakos bölcsészként, majd a MÚOSZ Bálint György Újságíró Akadémiájának posztgraduális képzésén szerzett kulturális újságíró képesítést. Az elmúlt húsz évben print napilapnál, online magazinoknál és híroldalnál is tapasztalatokat gyűjtött, de szövegírói, lektori és olvasószerkesztői pozíciót is betöltött már pályafutása során. 2022-ben csatlakozott a Dívány csapatához, 2025 júniusától a prémium magazin főszerkesztője.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Offline

Férfiruhában kémkedett a japánoknak a kínai hercegnő: hadsereget is vezetett hazája ellen a Kelet Gyémántja

Mandzsu hercegnőnek született, de a japán hadsereg legveszélyesebb titkos fegyvere lett belőle. Josiko Kavasima élete a huszadik századi történelem egyik legbizarrabb kémhistóriája: a hercegnő szakított a női szerepekkel, férfiruhát öltött, és saját hadsereget vezetve segítette Japánt Kína lerohanásában. A „Kelet Gyémántjaként” ünnepelt kémet a háború után a kínaiak nemzeti árulóként fogták perbe, és sorsa drámai véget ért. Utánajártunk a Távol-Kelet legrejtélyesebb, férfiruhás női kémének elképesztő és tragikus életének.

Testem

Ezért tör rád délután az édesség utáni vágy: komoly problémát jelezhet

Bár szinte mindenkivel előfordul, hogy ebéd után elnehezül, és legszívesebben azonnal valamilyen édesség után nyúlna, a rendszeresen visszatérő délutáni fáradtság- és cukorcsapda mögött komoly egészségügyi okok állhatnak. A szakemberek szerint ez a jelenség az inzulinrezisztencia egyik legtipikusabb és leginkább figyelmen kívül hagyott előszele lehet. Amikor a sejtek éheznek a hibás anyagcsere miatt, a szervezetünk kénytelen vészjelzéseket küldeni, ami drasztikus energiazuhanásban és kínzó nassolási vágyban nyilvánul meg. De hogyan működik ez a rejtett folyamat, milyen egyéb tünetekre kell figyelnünk, és hogyan törhetjük meg végleg ezt az ördögi kört?

Édes otthon

5 hőségtűrő növény az erkélyre: bírják a 40 fokot is

A nyári hőség és a hosszan tartó száraz időszakok sok kerttulajdonost és balkon-rajongót próbára tesznek: a cserepes növények gyorsan kiszáradnak, a forró burkolatok pedig tovább fokozzák a hőséget. Vannak azonban olyan virágok és dísznövények, amelyek meglepően jól viselik a napsütést és a ritkább öntözést.

Testem

Így jelez a tested, ha túl sok cukrot fogyasztasz

A finomított cukor korunk étrendjének egyik legnagyobb rejtett veszélyforrása, amely szinte észrevétlenül teszi tönkre az egészségünket. Sokan csak akkor eszmélnek fel, amikor már kialakult a túlsúly vagy a cukorbetegség, pedig a szervezetünk jóval korábban, apróbb jelekkel próbál figyelmeztetni a bajra. A hirtelen ránk törő délutáni fáradtságtól a makacs pattanásokon át az állandó nassolási vágyig számtalan tünet utalhat arra, hogy túl sok cukrot fogyasztunk.

Offline

Ha Kádár-kockában élsz, tudnod kell, miért ez az épület neve

Akár egy sütemény neve is lehetne, de semmi ehető nincs benne. A Kádár-kocka a vidéki Magyarország egyik legjellemzőbb épületformáinak egyike, mely meglepő módon nem Kádár Jánoshoz köthető, bár az általa fémjelzett korszak termelte ki a tömeges elterjedését.