Bizarr: egy Fülöp-szigeteki férfi évente feszítteti magát keresztre

Olvasási idő kb. 3 perc
Google Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen a Dívány!

A Fülöp-szigeteken tradícióként gyakorolt keresztre feszítés veteránja 33 alkalommal élte már át ezt a furcsa élményt. De miért csinálja?

A hatvanas éveiben járó Ruben Enaje éppúgy ács, mint a Biblia szerint József és Jézus voltak, ám nem emiatt feszítették már keresztre ennyiszer.

Egy tavaly adott interjúja szerint minden 1985-ben kezdődött: kizuhant egy épület harmadik emeletéről, de csodával határos módon túlélte az esést.

„Ekkor döntöttem el, hogy áldozatot hozok a második életemért cserébe, mégpedig a keresztre feszítés megelevenítésével, évről évre. Egy évvel a balesetem után bele is vágtam” – mondta el.

A Fülöp-szigeteki férfi egy fogadalom miatt vesz részt keresztre feszítésen
Fotó: picture alliance / Getty Images Hungary

Keresztre feszítés minden húsvétkor

Keresztre feszítés

A perzsák, rómaiak, karthágóiak és macedóniaiak is gyakorolták a keresztre feszítést, mint könnyű és olcsó kivégzési módszert. Általában azok számára tartogatták, akik a békés rendet kockára tevő bűncselekményeket követtek el. A római polgárokat ilyen büntetés, mely teljes megszégyenítést is jelentett, általában nem érte, viszont rengeteg zsidó halt így mártírhalált. A szokás máig nem halt ki: a muszlim világ egyes részein még mindig gyakorolják ezt a kivégzési formát. 

A filippínó nyelven Senakulónak nevezett szertartás a passiójátékok helyi verziója, ami jelentősen valósághűbb, mint amilyennek hinnénk. Azokat, akik egy efféle játékban Jézus szerepét vállalják, ténylegesen a keresztfához szegezik tenyerük és lábuk átdöfésével, majd függőleges állapotba emelik a keresztet, így a „színész” közelebb kerülhet a jézusi szenvedésekhez az átlagembernél.

Enaje elmondása szerint egy ilyen passiójátékban a később keresztre feszített szereplők valóban vállukon hordozzák a keresztet. Neki az első években még csak tenyerét döfték át szöggel – ekkor még nem neki jutott Krisztus szerepe, amelyet a tapasztaltabbnak tartogatnak. 2001-ben aztán megkapta ezt az elismerést, innentől kezdve lábát is szöggel ütötték át.

Elmondása szerint a keresztre feszítések napjára nem készül különösebben testileg: ugyanúgy indítja a reggelt, mint általában, nem vesz be gyógyszereket sem, bár a töviskoszorú, melyet órákon át visel, valamint a 37 kilogrammos fakereszt cipelése is fájdalmas élmény, a keresztre szegezésről már nem is beszélve. 

Az első években még nem voltak saját szögei – akkor ki kellett várnia, amíg az előtte keresztre feszített férfi után fertőtlenítik azokat, később azonban sógora készített neki saját szegeket. Ezeket alkohollal teli befőttesüvegben csírátlanította minden egyes húsvét után.

A Fülöp-szigetek ellentmondásos szokása 

Enaje elmondása szerint a ceremónia valóban nagyon életszerű. Miután egy 1700 méteres úton felcipeli keresztjét egy dombra, az ott várakozó, centúriókat megtestesítő színészek tenyerükkel és ostorral ütik meg őt Jézusként. Ezt követően leszaggatják ruháját és a keresztre fektetik, majd felszegezik arra. Emberek százai figyelik az eseményeket a 39–42 fokos hőségben. A férfi egy interjúban úgy nyilatkozott: amikor idáig jutnak a ceremóniában, mindig menekülne a helyzetből, egyben úgy érzi, ő a világ legbátrabb embere. 

Kézfejébe két kalapácsütéssel, lábába hárommal ütik be a szögeket – ezt nem bírja ki anélkül, hogy sikoltson a fájdalomtól. Vér ilyenkor nem folyik, csak akkor, amikor eltávolítják azokat a testéből.

Volt, hogy fél órát töltött a kereszten
Fotó: Pacific Press / Getty Images Hungary

A kereszten 15-30 percet tölt el átlagosan: egy óránál több időt még nem látott senkit azon függeni. Elmondása szerint a kereszt függőlegesbe emelésekor hőhullámokat érez, és nehezebben is kap levegőt, de hamarosan megnyugszik. A szögek eltávolítását követően már nem érez semmiféle fájdalmat, és meglepően gyorsan meg is gyógyulnak sebei. Nagypénteken keresztre feszítik, hétfőn pedig már ismét ácsként dolgozik állítása szerint – sosem került még kórházba keresztre feszítései miatt, otthon a felesége kezeli sebeit, ő pedig fájdalomcsillapítót és antibiotikumot szed.

Már csak egy alkalmat tervez

Mindezek ismeretében érdekesség, hogy Ruben Enaje nem tartja magát vallásos embernek – sőt, nem is állnak vele szóba a helyi katolikus közösség papjai, mivel ők a Biblia tanításával ellentétesnek tartják azt, amit tesz. A férfi 26 éves volt, amikor először keresztre feszíttette magát: mostanra elhatározta, hogy véget vet a fogadalommal járó szokásnak. Ez szimbolikus cselekedet is 33 keresztre feszítést követően: Jézus a Biblia szerint 33 éves volt, amikor meghalt. Az ácsmester most a pandémia végét várja, hogy ismét megrendezzék ezt a különleges passiójátékot: egy utolsó alkalommal még keresztre szegezteti magát, aztán többé nem vesz részt ilyen alkalmon.

Kálmán Szonja
Kálmán Szonja
Főszerkesztő
Kálmán Szonja a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészettudományi Karán végzett magyar-kommunikáció szakos bölcsészként, majd a MÚOSZ Bálint György Újságíró Akadémiájának posztgraduális képzésén szerzett kulturális újságíró képesítést. Az elmúlt húsz évben print napilapnál, online magazinoknál és híroldalnál is tapasztalatokat gyűjtött, de szövegírói, lektori és olvasószerkesztői pozíciót is betöltött már pályafutása során. 2022-ben csatlakozott a Dívány csapatához, 2025 júniusától a prémium magazin főszerkesztője.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Világom

Egy lélek sem lakik a menekülő keresztények szigetén: ma már csak egy magányos templom őrzi Nozaki titkát

Több mint 250 éven át titokban őrizték hitüket azok a japán keresztények, akik a hatóságok elől az ország legtávolabbi szigeteire menekültek. Nozaki az egyike volt azoknak az elszigetelt menedékhelyeknek, ahol a kereszténység követői a vallási tilalom ellenére is fenn tudták tartani közösségeiket. Noha a Nagaszaki prefektúrához tartozó apró sziget ma már lakatlan, különös múltja miatt mégis sokan kíváncsiak rá.

Világom

Betiltották a középkorban a gombot: nők nem viselhették

A pazarlás visszaszorítása érdekében egészen szélsőségesnek tűnő rendelkezések korlátozták a középkori olasz városok lakóinak kinézetét. Többek között gombot sem hordhatott mindenki, de a hajviseletet és az otthoni öltözködést is szabályok közé szorították.

VIP

Fehérjepor nőknek: marketingfogás, vagy tényleg szükségünk van rá?

A fehérjeporokról sokan még mindig azt gondolják, hogy elsősorban testépítőknek vagy élsportolóknak valók, miközben egyre több hétköznapi ember használja őket a mindennapi étrend részeként. De valóban szükség van rájuk, vagy inkább csak kényelmi és marketingtermékekről van szó?

Testem

Felturbózott vitamin lehet hatékony az Alzheimer-kór ellen

A szakemberek egy olyan megoldást kerestek a neurodegeneratív betegségek kezelésére, mely nemcsak a folyamat lassítására képes, hanem gyógyíthatja azokat a károkat is, melyeket a betegségek okoznak. A K-vitamin egy feljavított változata hatékonyan ösztönözte az agyban lévő „előd-sejteket” arra, hogy neuronokká alakuljanak, pótolva ezzel az elpusztult agysejteket.

Mindennapi

Családtagjaid hangján hívhatnak a csalók: minden pénzed elveszítheted, ha nem vigyázol

A mesterséges intelligencia rohamos fejlődésével egy új, rendkívül veszélyes csalási módszer terjed: a hangklónozás. A kiberbűnözőknek ma már mindössze néhány másodpercnyi valós hangfelvételre van szükségük ahhoz, hogy bárki hangját, legyen az családtag, barát vagy kolléga egyszerűen lemásolják. Ezeket a hangmintákat általában a közösségi médiából vagy korábban titokban rögzített hívásokból szerzik meg.