Bizarr: egy Fülöp-szigeteki férfi évente feszítteti magát keresztre

Olvasási idő kb. 3 perc

A Fülöp-szigeteken tradícióként gyakorolt keresztre feszítés veteránja 33 alkalommal élte már át ezt a furcsa élményt. De miért csinálja?

A hatvanas éveiben járó Ruben Enaje éppúgy ács, mint a Biblia szerint József és Jézus voltak, ám nem emiatt feszítették már keresztre ennyiszer.

Egy tavaly adott interjúja szerint minden 1985-ben kezdődött: kizuhant egy épület harmadik emeletéről, de csodával határos módon túlélte az esést.

„Ekkor döntöttem el, hogy áldozatot hozok a második életemért cserébe, mégpedig a keresztre feszítés megelevenítésével, évről évre. Egy évvel a balesetem után bele is vágtam” – mondta el.

A Fülöp-szigeteki férfi egy fogadalom miatt vesz részt keresztre feszítésen
Fotó: picture alliance / Getty Images Hungary

Keresztre feszítés minden húsvétkor

Keresztre feszítés

A perzsák, rómaiak, karthágóiak és macedóniaiak is gyakorolták a keresztre feszítést, mint könnyű és olcsó kivégzési módszert. Általában azok számára tartogatták, akik a békés rendet kockára tevő bűncselekményeket követtek el. A római polgárokat ilyen büntetés, mely teljes megszégyenítést is jelentett, általában nem érte, viszont rengeteg zsidó halt így mártírhalált. A szokás máig nem halt ki: a muszlim világ egyes részein még mindig gyakorolják ezt a kivégzési formát. 

A filippínó nyelven Senakulónak nevezett szertartás a passiójátékok helyi verziója, ami jelentősen valósághűbb, mint amilyennek hinnénk. Azokat, akik egy efféle játékban Jézus szerepét vállalják, ténylegesen a keresztfához szegezik tenyerük és lábuk átdöfésével, majd függőleges állapotba emelik a keresztet, így a „színész” közelebb kerülhet a jézusi szenvedésekhez az átlagembernél.

Enaje elmondása szerint egy ilyen passiójátékban a később keresztre feszített szereplők valóban vállukon hordozzák a keresztet. Neki az első években még csak tenyerét döfték át szöggel – ekkor még nem neki jutott Krisztus szerepe, amelyet a tapasztaltabbnak tartogatnak. 2001-ben aztán megkapta ezt az elismerést, innentől kezdve lábát is szöggel ütötték át.

Elmondása szerint a keresztre feszítések napjára nem készül különösebben testileg: ugyanúgy indítja a reggelt, mint általában, nem vesz be gyógyszereket sem, bár a töviskoszorú, melyet órákon át visel, valamint a 37 kilogrammos fakereszt cipelése is fájdalmas élmény, a keresztre szegezésről már nem is beszélve. 

Az első években még nem voltak saját szögei – akkor ki kellett várnia, amíg az előtte keresztre feszített férfi után fertőtlenítik azokat, később azonban sógora készített neki saját szegeket. Ezeket alkohollal teli befőttesüvegben csírátlanította minden egyes húsvét után.

A Fülöp-szigetek ellentmondásos szokása 

Enaje elmondása szerint a ceremónia valóban nagyon életszerű. Miután egy 1700 méteres úton felcipeli keresztjét egy dombra, az ott várakozó, centúriókat megtestesítő színészek tenyerükkel és ostorral ütik meg őt Jézusként. Ezt követően leszaggatják ruháját és a keresztre fektetik, majd felszegezik arra. Emberek százai figyelik az eseményeket a 39–42 fokos hőségben. A férfi egy interjúban úgy nyilatkozott: amikor idáig jutnak a ceremóniában, mindig menekülne a helyzetből, egyben úgy érzi, ő a világ legbátrabb embere. 

Kézfejébe két kalapácsütéssel, lábába hárommal ütik be a szögeket – ezt nem bírja ki anélkül, hogy sikoltson a fájdalomtól. Vér ilyenkor nem folyik, csak akkor, amikor eltávolítják azokat a testéből.

Volt, hogy fél órát töltött a kereszten
Fotó: Pacific Press / Getty Images Hungary

A kereszten 15-30 percet tölt el átlagosan: egy óránál több időt még nem látott senkit azon függeni. Elmondása szerint a kereszt függőlegesbe emelésekor hőhullámokat érez, és nehezebben is kap levegőt, de hamarosan megnyugszik. A szögek eltávolítását követően már nem érez semmiféle fájdalmat, és meglepően gyorsan meg is gyógyulnak sebei. Nagypénteken keresztre feszítik, hétfőn pedig már ismét ácsként dolgozik állítása szerint – sosem került még kórházba keresztre feszítései miatt, otthon a felesége kezeli sebeit, ő pedig fájdalomcsillapítót és antibiotikumot szed.

Már csak egy alkalmat tervez

Mindezek ismeretében érdekesség, hogy Ruben Enaje nem tartja magát vallásos embernek – sőt, nem is állnak vele szóba a helyi katolikus közösség papjai, mivel ők a Biblia tanításával ellentétesnek tartják azt, amit tesz. A férfi 26 éves volt, amikor először keresztre feszíttette magát: mostanra elhatározta, hogy véget vet a fogadalommal járó szokásnak. Ez szimbolikus cselekedet is 33 keresztre feszítést követően: Jézus a Biblia szerint 33 éves volt, amikor meghalt. Az ácsmester most a pandémia végét várja, hogy ismét megrendezzék ezt a különleges passiójátékot: egy utolsó alkalommal még keresztre szegezteti magát, aztán többé nem vesz részt ilyen alkalmon.

Kálmán Szonja
Kálmán Szonja
Főszerkesztő
Kálmán Szonja a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészettudományi Karán végzett magyar-kommunikáció szakos bölcsészként, majd a MÚOSZ Bálint György Újságíró Akadémiájának posztgraduális képzésén szerzett kulturális újságíró képesítést. Az elmúlt húsz évben print napilapnál, online magazinoknál és híroldalnál is tapasztalatokat gyűjtött, de szövegírói, lektori és olvasószerkesztői pozíciót is betöltött már pályafutása során. 2022-ben csatlakozott a Dívány csapatához, 2025 júniusától a prémium magazin főszerkesztője.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

VIP

Meghalt Scherer Péter

Ma délelőtt elhunyt Scherer Péter Jászai Mari-díjas magyar színész, aki még fellépett volna a Zenthe Ferenc Színházban.

Testem

Több mint üres szénhidrát: ennyi értékes tápanyagot tartalmaz valójában a burgonya

Évek óta hallgatjuk, hogy a krumpli a fogyókúra legnagyobb ellensége és nem más, mint haszontalan keményítőhalom. Itt az ideje, hogy belássuk tévedésünket: a burgonya ugyanis valójában tele van káliummal, rosttal és vitaminokkal, amiket eddig nagyvonalúan figyelmen kívül hagytunk. Megmutatjuk, miért nem a szénhidráttól kell félned, és hogyan készítsd el úgy a burgonyát, hogy ne a lelkiismeret-furdalást, hanem az egészségedet tápláld.

Offline

Tudod, mi a blansírozás? Nagy konyhakvíz

Ha rutinos vagy a konyhában, akkor ez a kvíz nem fog ki rajtad. Ezúttal ugyanis arra vagyunk kíváncsiak, mennyire ismered a főzéssel kapcsolatos, olykor kacifántos elnevezésű fortélyokat.

Önidő

Pesti viccek és franciás sanzonok: így született meg a magyar kabaré

Városszerte dúdolt kuplék és legnagyobb íróink színdarabjai kerültek műsorra az első budapesti kabarékban. A műfajt egy kackiás bajuszú, félszeg, dadogós fiatalember vitte sikerre, akit később a magyar kabaré atyjaként emlegettek - Nagy Endre mégsem volt elégedett életével.

Offline

17 ezer harcost irányított a kalózkirálynő: vagyonosan halt meg 69 évesen

Míg a nyugati kalózlegendák legtöbbször bitófán végezték, a történelem leghatalmasabb kalózvezére egy kínai nő volt, aki 17 ezer fős hadseregével sakkban tartotta a császárt is. Csen Ji-sao nemcsak a csatamezőn volt verhetetlen, de a diplomáciában is: kőkemény törvényekkel irányított, végül pedig békében és mesés gazdagságban vonult vissza. De hogyan lett egy kantoni szexmunkásból a tengeri rablók legyőzhetetlen királynője?

Offline

József Attila is megfordult „a pesti próféta alvilág” leghíresebb jósnőjénél

Míg József Attila verseivel a lélek legmélyebb bugyrait kutatta, a pesti cukrászdák asztalainál egy különös asszony a tenyerekből és a kézírásból olvasta ki a jövőt. Silbiger Boriska, a két világháború közötti Budapest leghíresebb látnoka nemcsak a nép, de a legnagyobb magyar költő bizalmát is elnyerte. Ki volt a rejtélyes jósnő, aki a Lukács cukrászdában ücsörögve látta meg a közelgő tragédiát, és akinek jóslataitól még a legjózanabb művészek is megborzongtak?