A hatóságok tájékoztatása szerint eddig 500 ezer embernek kellett elhagynia az otthonát a tájfun okozta áradások miatt.
A Fülöp-szigeteken a szerelem és az elköteleződés nem ismer akadályt – még akkor sem, ha térdig ér a víz a templomban. Az utóbbi napokban ismét vírusként terjedtek a felvételek egy menyegzőről, ahol a menyasszony hófehér ruhában és fátyolban, bokáig érő vízben sétált be a templomba.
Egy házasság tele van kihívásokkal, és olykor már a kezdet kezdetén szembe kell néznünk néhánnyal.
A hatalmas kalapok, sapkák, maszkok formabontó megoldása nemcsak a puskázás lehetőségét csökkenti a minimálisra, de fokozza a kreativitást, gyönyörködteti a szemet, és még a környezetvédelmet is támogatja.
A katolicizmus terjedésével jórészt háttérbe szorultak az ősi szokások, vallások. De nem tűntek el nyomtalanul: egyes helyi hiedelmek és szertartások vagy beépültek az új vallás mindennapjaiba, vagy egyszerűen párhuzamosan működtek tovább, és szolgálták a közösségeket, számos példát találunk erre a világon. A boszorkányok szigetén élő, természet feletti képességekkel megáldott gyógyítók ma ugyanúgy űzik mágikus mesterségüket, mint elődeik évszázadokkal ezelőtt.
A mítoszokból ismert szörnyetegek közül az egyik legfélelmetesebb a manananggal, a Fülöp-szigetek mondavilágának szereplője: nem elég, hogy testének alsó részét hátrahagyva, szárnyakon vadászik, kedvenc csemegéi a még meg nem született gyermekek, ám szívesen fogyasztja felnőttek belsőségeit is.
Imelda Marcos szépségkirálynőből lett a Fülöp-szigeteket két évtizeden keresztül kormányzó diktátor, Ferdinand Marcos felesége. A hírhedt first lady imádta a luxust, cipőket, ékszereket és műkincseket gyűjtött, miközben az ország a gazdasági csőd szélén állt, extravagáns életstílusa miatt hazájában és a világban is híres és hírhedt figura vált belőle.
A Fülöp-szigetek fővárosában, Manilában több ezer embernek nyújt otthont a város legnagyobb temetője, köztük egészen kicsi gyerekeknek is.
A Fülöp-szigeteken tradícióként gyakorolt keresztre feszítés veteránja 33 alkalommal élte már át ezt a furcsa élményt. De miért csinálja?
A háború után még évtizedekig folytatta a harcot egy japán katona a Fülöp-szigeteken, ugyanis nem volt hajlandó elhinni, hogy a világháború véget ért: azt hitte, csupán ellenséges propagandáról van szó. Hazatérése után nemzeti hősként ünnepelték, neki azonban nem tetszett a modern Japán.
A Fülöp-szigeteken, Délkelet-Ázsia szigetállamában mintegy húszmillió ember él nyomornegyedekben, itthon használt kifejezéssel élve a létminimum alatt. Nagy részük évente 400 dollárnak megfelelő pesóból gazdálkodik, amiből a lakhatás terhei mellett az élelmiszerek költségeit is ki kell hogy gazdálkodják.
A városban a mínuszokkal harcolva egyszer csak azon kaptam magam, hogy Balira nézek repjegyet, az Ízek, imák, szerelmek után ihletve. Végül csak a filmet néztem meg. Összeszedtem, hogy még milyen filmekkel idézhető még meg a trópusi életérzés, ha te is kedvet kaptál hozzá.
