Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!
Klasszikus olasz étel, jelentése: ugorj a számba! Készítik sertésszűzből, csirke- vagy pulykamellből, de a tradíció borjúhúst ír elő. Ez itt az eredeti római változat: borjúból, prosciuttoval, zsályával és Marsalával, vajon sütve. Évszaktól függően körítjük: tavasszal-nyáron salátával, zöldségekkel kínáljuk, télen burgonyapürével.
Hozzávalók 4 főre:
- 12 szelet vékonyra kiklopfolt borjúszűz
- zsályalevél (nyáron friss, különben szárított)
- 12 szelet prosciutto sonka
- 50 g liszt
- 2 x 20 g vaj
- 2 x 2 ek olívaolaj
- egy csokor petrezselyem
- 2 x 4 cl Marsala
- 2 x 4 cl konyak
- 2 x 8 cl (borjú) alaplé
A borjúszűz szeleteket meghintjük az összemorzsolt zsályalevéllel és mindegyikükre egy prosciutto sonkát helyezünk. A szeleteket felgöngyöljük, megtűzzük és lisztbe hempergetjük. Egy nagyobb serpenyőben a 2 ek olajat és a 20 g vajat felmelegítjük és hat göngyöleget belehelyezünk.(Fontos, hogy közepes hőmérsékleten készítsük, ne hevítsük túl, mert akkor a vaj elég.)
A tekercseket néhány (kb. 5) percig sütjük, ekkor rászórjuk az apróra vágott petrezselymet, a húsokat jól beleforgatjuk, és 4 cl Marsala, majd ugyanennyi konyak következik, végül az alaplé fele. 5 perc alatt összeforraljuk és kész is. A göngyölegeket fedhető tálra szedjük, a serpenyőből a mártást ráöntjük. A maradék hat tekercset ugyanígy elkészítjük. Akár olivás burgonyapürével is kínálhatjuk.
