Az interneten nap mint nap találkozhat különféle meghökkentő természetes gyógymódokkal és praktikákkal akár az egészségmegőrzés, akár a takarítás, vagy épp növénygondozás témájában. Mi most ez utóbbiak közül válogattunk, így Ónozó Krisztián kertészmérnök, valamint Tóth Attila, az Evergreen Garden külső szakértője segítségével megtudhatja, valóban hatásosak-e a neten keringő tanácsok!
Keverjen hamut a talajhoz!
Az égetés során keletkező hamut sokan használják a kertben talajjavítás, illetve tápanyagfeltöltés céljából. Ez akár még jó is lehet, azonban nem mindegy, hogy miből is származik!
„Mindenképpen el kell különítenünk a fából származó égési mellékterméket a különböző papírhulladékból származó hamuétól. A mai papír már nem abból az anyagból készül, mint régen, így az égés során más-más káros anyagok szabadulnak fel, illetve valamely formában meg is maradnak a melléktermékben. Tehát amennyiben hamut szeretne kijuttatni területre, mindenképpen fahamut használjon!”- javasolja a szakember.
Hogy pontosan mit is tesz a talajjal? Elsősorban komposztálásra, tápanyag utánpótlásra, illetve a talaj PH-jának javítására jó, mivel az extrémen magas PH-értékű talajok gátolják a megfelelő tápanyagfelvételt, így ezt mindképpen kompenzálni kell.
Ezen kívül, mivel az égés során több, a növények számára fontos elem is távozik belőle, így bizonyos tápelemek viszont dominálnak benne: többek között a kálium, amely alkalmazható például a csonthéjasok, almatermésűek, és különböző zöldségfélék körében. A szakember szerint a hamu átlagos felhasználása 100-200 g/m2, és ahhoz, hogy a megfelelő időben a megfelelő hatékonyságot lehessen elérni, tavasszal érdemes a fölhöz adagolni.
Levéltetvek ellen jó a szappanos lemosás
A szappan nem csak az emberek számára hatásos tisztítószer, hanem a növények is meghálálják az ezzel való gondoskodást, mivel igazán jó hatásfokkal véd a különböző károsítókkal szemben. A szappanos lemosás már egy rég elterjedt szokás többek között a levéltetvek ellen, melyek elpusztulnak tőle, ráadásul pár napig (de legalábbis a következő nagy esőig) még védelmet is biztosít a növény számára az újrafertőződés ellen. A módszer végtelenül egyszerű: közel 1 l vízhez adjon egy evőkanál mosószappant (vagy reszeljünk bele hasonló mennyiséget), és ezt a vízben kiáztatva egy homogén vizes közeget fog kapni. Az elkészült a keveréket balkonban ültetett növényeknél érdemes a kézi spricnibe tölteni, ám ha nagyobbakat szeretne vele kezelni, akkor válasszon inkább erre a célra kialakított permezőt!
A szappanos keveréket a fertőzéstől függően kell alkalmazni. Amennyiben a levéltetvek elszaporodtak, úgy akár naponta, de minimum kétnapi rendszerességgel szükséges kezelni a növényt, viszont átlagos körülmények között heti 2-3 alkalom is elegendő lehet.
Kávézacc a földbe
Az emberek nagy része rendszeresen fogyaszt kávét, ám a megmaradt kávézacc majdnem mindig a szemetesben végzi. Pedig rengeteget segíthet a növényeinek azzal, ha inkább a földjükhöz adja, mivel remek hatással van annak Ph-jára. Azt azonban tudni kell, hogy bár kis mértékben bármi elviseli, azonban nagyobb mennyiségben alkalmazva erősen savas közeget eredményez, így csakis olyanoknál lehet alkalmazni, melyek ezt kedvelik: ilyenek pl. a rododendron, azálea, áfonya, rózsa, örökzöldek, illetve a hortenzia.
A kávézaccnak a tápanyagellátása is kimagasló, ugyanis a növények számára létfontosságú tápelemeket tartalmaz, többek között káliumot, foszfort, magnéziumot.
Balkonba való földkeverékhez a 20% zacc, 80 % virágföld arány a legoptimálisabb, de közben azért vegye figyelembe a virágföld eredeti PH-ját is!
Tojás- és banánhéjjal az erős gyökérzetért és az egészséges növényért
Azt már tudjuk, hogya szerves háztartási hulladékot érdemes komposztálni, mivel így értékes talajjavító alapanyaghoz, a humuszhoz jutunk. Ha azonban nem tud/akar saját komposztládát telepíteni a kertbe, egyes szerves háztartási hulladékokat akár közvetlenül is használhat növényei ápolására. Ha reggel megkíván egy rántottát vagy tükörtojást, semmiképp se dobja a szemétbe a tojás héját, ugyanis több mint 90%-ban tartalmaz kalcium-karbonátot, ami kitűnő hatással van a növény egészére. Először is zúzza apró darabokra a héjat, majd őrlő segítségével porítsa a lehető legkisebb szemcsékre. Ezt a törmeléket szórja vagy keverje be a kívánt területre, mivel magas kalciumtartalma révén segíti a növények sejtfalépítését, erősítését, elősegíti a gyökér megfelelő fejlődését, illetve a virágok ellenálló képességét is fokozza bizonyos kórokokkal szemben.
„A banánhéj magas kálium- és foszfortartalmánál fogva hasonlóan jótékony hatással bír a növényekre. Komposztban, illetve önmagában is felhasználható. Előbbibe egyszerűen belekeverve a lebontás során a komposztálódott anyagba kerülnek ezek a hasznos elemek. Amennyiben nem komposztként, hanem közvetlenül szeretné használni a héjat, úgy elfogyasztás után szárítsa ki, és hasonló módon őrölje szét, mint a tojáshéjat. Amint ez megvan ki is juttathatja a kívánt területre. A foszfor részt vesz számos szintézisben, és az anyagcsere folyamatokban a növényen belül. Elsősorban a generatív, azaz a termésképződésben, az energiaellátásban, valamint a növények vízháztartásában játszik nagy szerepet” - mondja a szakember
