Új szervet kaptak, a személyiségük is megváltozott: emlékeket is átültettek ezekbe az emberekbe

Olvasási idő kb. 5 perc
Google Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!

Bizarr, mégis sokakkal megtörtént már: egy szervátültetés furcsa „mellékhatásaként” ízlésük, érzéseik, személyiségük, viselkedésük is megváltozott.

Claire Sylvia pulmonális hipertóniájára egyetlen megoldás létezett a nyolcvanas években: egy kettős transzplantáció. Az akkor 47 éves nő 1988-ban kapott új szívet és tüdőt egyidejűleg, ami orvosi szenzációnak is számított, az első ilyen transzplantáció volt az Amerikai Egyesült Államok Új-Anglia régiójában.

Amikor a beavatkozást követően újságcikk született sztorijáról, a riporter rákérdezett: most, hogy visszakapta életét, mire vágyik a legjobban? 

A válasz egyszerre emberi és egyszerű: egy sört említett.

De Claire Sylvia a műtétet megelőzően sosem szerette ezt az italt.

Claire Sylvia aztuán, hogy új tödőt és szívet kapott, egészen megváltozott
Fotó: Boston Globe / Getty Images Hungary

Az új szerv új szokásokat hozott

Ahogy az idő telt, a nő egyre több furcsasággal szembesült. Bár korábban nem szerette a zöldpaprikát, a salátájából is kiszedegette, most folyamatosan kívánta azt – akárcsak a nuggetset, egy általa korábban szintén nem rajongott ételt.

Környezetének, így lányának is feltűnt, hogy járása megváltozott, valahogyan férfiasabbá vált, és összességében is energikusabbnak érezte magát.

Bár továbbra is a férfiak iránt érdeklődött, már nem vágyott annyira arra, hogy partnerre találjon – és a két testébe ültetett szervet idegennek érezte.

A sok furcsaság egy álomnak köszönhetően állt össze egy képpé a nő számára – néhány hónappal a szervátültetések után így „találkozott” megmentőjével a Psychology Today cikke szerint.

„Valahol a szabadban voltam, egy füves réten, nyáron. Egy izmos, magas, vékony, szőke férfi volt a társaságom, a neve Tim – talán Tim Leighton, de nem vagyok benne biztos, ezért Tim L.-nek neveztem magamban. El kell válnom tőle, csatlakoznom kell egy csapat akrobatához. El is indulok, de úgy érzem, van köztünk valami befejezetlen. Visszamegyek hozzá, hogy elbúcsúzhassak tőle, aminek láthatóan örül.

Aztán csókot váltunk.

Idézőjel ikon

Ahogyan csókol, mintha belélegezném őt. Soha nem vettem olyan mély lélegzetet életemben, mint akkor

– és tudtam, hogy Tim örökké velem lesz” – írta a történetéről szóló könyvben. Az álomból boldogan ébredt: tudta, ki volt a donor, és a szerveket végre sajátjának érezte.

Végül megtudta, kinek köszönheti a szervátültetést

Az eset után mindent megtett annak érdekében, hogy felvehesse a kapcsolatot donorjának családjával, de ez sok nehézséget hozott. A kórház tartotta magát a szigorú protokollhoz, mely szerint nem adhatnak ki adatokat arról az emberről, akinek halála Claire életét jelentette. Még akkor is hallgattak, amikor a keresztnevet és vezetékneve kezdőbetűjét megemlítette – egy barátjával azonban elkezdtek kutatni, 

míg rá nem bukkantak Tim gyászjelentésére egy bostoni lapban.

A szervátültetés megváltoztatta és meghosszabbította a nő életét
Fotó: Coolpicture / Getty Images Hungary

A fiatalember mindössze 18 évesen halt meg motorbalesetben. A Lamirande család beleegyezett abba, hogy találkozzanak, a beszélgetések során pedig kiderült, hogy Tim odavolt a zöld paprikáért és a nuggetsért. A nő és donorjának családja több mint 20 éven át kapcsolatban maradt, Claire Sylvia pedig könyvet is írt A Change of Heart címmel arról, ami vele történt. Ezt később meg is filmesítették. Tim szervei 21 évvel hosszabbították meg életét, 2009 augusztusában hunyt el

Sok a hasonló történet

Ha Claire lenne az egyetlen, aki ilyesmit élt át, azon könnyű lenne átsiklani, a valóság azonban egészen más. Annyi hasonló történet kering már, hogy az orvostudományt is komolyan foglalkoztatni kezdte a donorszervekkel érkezett, örökölt emlékek, viselkedési formák és ízlés kérdése.

Kristy Sidlar szívátültetése után ébredt azzal a gondolattal, hogy egy harmincas nő szerve dobog a mellkasában, egy olyan nőé, akinek nehéz sorsa volt. A szervátültetést végző kórháztól annyit sikerült megtudnia, hogy valóban egy ilyen korú nőtől kapott szívet.

Mitchell Liester coloradói pszichológust egy páciense kérte arra, hogy derítse ki, mi történik vele, miután olyan emlékei voltak, amelyekről tudta: nem történtek meg vele. Autóbalesetről szóltak a képek, melyekben a bal oldalát találja el a jármű – még az ütközés erejét is érezte.

Idézőjel ikon

Mint kiderült, ő is szívet kapott egy fiataltól, akit autót ütött el. A bal odalán találta el a jármű.

A legkísértetiesebb történet mégis két gyermeké. Egyikük, egy ötéves fiú azt mondta: donora egy nagyjából fele olyan idős gyermek, mint ő, aki szerette a Power Rangers figurákat. Hozzátette: régen ő is kedvelte ezeket, de már nem. Ő egy hároméves gyermektől kapott szervet, aki ablakból esett ki, miközben egy Power Rangers figurát akart levenni a párkányról.

Egy másik, kilenc éves gyermek egy hároméves lány szívet kapta. A műtét előtt szerette a vizet, utána azonban rettegni kezdett attól, és azt mondta, a donor lány szomorú, és azt hajtogatja, bárcsak a szülők ne dobnák el maguktól a gyermeküket. A valóságban a kislány vízbe fulladt, amikor szülei egy tinikorú bébiszitterre bízták, aki nem figyelt rá eléggé.

Az emlékekkel kapcsolatos elképzeléseket írja át ez a sok eset
Fotó: Curly_photo / Getty Images Hungary

A tudomány válaszúthoz érkezett

A sztorikat tovább sorolhatnánk: ott van még a férfi, aki sosem szerette a komolyzenét, ám a transzplantáció után rajongott érte. Mint kiderült, a donor hegedült, akkor is épp zeneórára indult, amikor lelőtték. Vagy a nő, aki azt mondta: miután új szívet kapott, másként szerette családját, mint annak előtte.

Az orvostudomány természetesen fel tud hozni racionális magyarázatokat a jelenségekre. Az erős gyógyszerek szteroidok tévképzetekhez vezethetnek, márpedig egy szervátültetés után hosszan és sokféle szert kell szedniük a recipienseknek.

Idézőjel ikon

A szerek kihathatnak az ízlelésre is, megváltoztatják az ételpreferenciákat.

A recipiensek aktívabbá, energikusabbá válhatnak a fiatal szervektől, és megváltozhat viselkedésük attól a személyiségformáló erejű eseménytől, amely az új szerv érkezésével visszaadja életüket. Van, aki szerint az átültetés idején elhangzó információkat is érzékelhetik, így tudhatnak részleteket a donorokról, de ezek a magyarázatok nem állnak túl stabil lábakon.

A kulcs az RNS lehet

Könnyen meglehet, hogy az emlékekről kialakított korábbi tudományos állásponton kell inkább finomítani a fenti történetekre alapozva. A konszenzus szerint az emlékek őrzői a neuronok közti szinapszisok. Az emlékezet ugyanakkor bizonyítottan működik sejtszinten: emlékeznek például az immunsejtek a behatolókra azután, hogy elvégezték a velük kapcsolatos munkát, és ott van az epigenetika elmélete is.

Egysejtűekben és tengeri csigákban végzett kísérletek is megmutatják, hogy a szinaptikus kapcsolatok törlése után is felidéződtek emlékek. 

Ennek hatására a kutatók arra hajlanak, talán RNS-ünk lehet az emlékek valódi őrzője.

Arra is van már anekdotikus bizonyíték, hogy nem csak a szív hozhat magával emlékeket. Claire Sylvia expartnerétől vesét is kapott élődonoros transzplantációval, ezt követően pedig élénken kezdett érdeklődni a kulinária iránt, sőt: a donor azt mondta, egészen úgy főzött, mint egykori anyósa. A szervátültetések csodája, úgy tűnik, még csak most kezd igazán kibontakozni – az életévek meghosszabbításánál jelentősen több lehet egy beültetett szerv a recipiensre gyakorolt hatása.

Egy férfi két szívvel mellkasában éli életét: a különös esetről is olvashatsz a Díványon.

Elveszett harmónia

Elveszett harmónia

Előrendelhető a Dívány új könyve, az Elveszett harmónia, melynek segítségével megértheted, hogy a széthullás nem a vég, hanem a kezdet. Tóth Réka Ibolya saját módszerével mutatja meg, hogy a harmónia nem elérhetetlen vágy, hanem az az alapállapot, amelybe te is visszakerülhetsz. Önmagad megértése, valamint a QR-kóddal elérhető meditációk és testtudatos gyakorlatok segítenek a gyógyuláshoz vezető útra lépni, így megszabadulhatsz az ismétlődő mintáktól és a régi szenvedéstől.

Keresd a könyvet az Inda Press Kiadó kínálatában!

hirdetés

Kálmán Szonja
Kálmán Szonja
Főszerkesztő
Kálmán Szonja a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészettudományi Karán végzett magyar-kommunikáció szakos bölcsészként, majd a MÚOSZ Bálint György Újságíró Akadémiájának posztgraduális képzésén szerzett kulturális újságíró képesítést. Az elmúlt húsz évben print napilapnál, online magazinoknál és híroldalnál is tapasztalatokat gyűjtött, de szövegírói, lektori és olvasószerkesztői pozíciót is betöltött már pályafutása során. 2022-ben csatlakozott a Dívány csapatához, 2025 júniusától a prémium magazin főszerkesztője.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Testem

Nyári csípések: ha ezt látod, azonnal fordulj orvoshoz

A melegebb hónapok a szabadtéri programokról, a vízparti pihenésről és a hosszúra nyúló estékről szólnak, ám a felhőtlen kikapcsolódást bármikor tönkreteheti egy-egy kellemetlen rovarcsípés. Míg egyes szúrások csupán múló bosszúságot okoznak, mások komoly egészségügyi kockázatot hordoznak. Nem mindegy, hogy mi csípett meg minket, ahogyan az sem, hogyan reagál rá a szervezetünk. De honnan tudhatjuk, hogy mikor elég egy kis otthoni hűsítés, és mikor kell azonnal orvoshoz fordulni?

Testem

Nincs mindig jele a korai vesekárosodásnak, pedig roppant veszélyes

A krónikus vesebetegség csendben, szinte láthatatlanul hódítja meg a világot. Egy friss globális elemzés megdöbbentő adatot közölt: 2023-ban már mintegy 788 millió ember élt valamilyen fokú vesekárosodással. Ez azt jelenti, hogy ma a világon minden hetedik felnőtt érintett a problémában.

Offline

Cr, Si, He – tudod minek a vegyjele?

Legújabb kvízünk az iskolapadba repít vissza, azokba az időkbe, amikor a kémiaórán a periódusos rendszerről tanultál – kiderül, mennyire emlékszel az ott elhangzottakra.

Világom

Csak egyetlen napot kapnak egy évben: ezt a tragikus szerelmi legendát egy egész ország ünnepli

Míg a nyugati világban a szerelmesek napját februárban, a fogyasztói társadalom csillogása és vörös rózsák kíséretében ünnepeljük, létezik egy ország, ahol a szerelem ünnepe egy szívszorító, évezredes legendáról és a nyári égbolt ragyogásáról szól. Japánban minden év július 7-én az egész nemzet díszbe öltözik, hogy együtt érezzen két égi szerelmessel, akiket a kegyetlen sors és a Tejút ezüstös folyója választ el egymástól az év 364 napján.

Világom

Félig sziklaszirt alá építették ezt a falut: olyan, mintha másik bolygón járnánk

Spanyolország lenyűgöző tájai és városai között van egy kis település, amiről egy képet látva első pillantásra nehéz eldönteni, hogy nem csak egy mesterséges intelligencia által generált képet látunk-e. A dél-spanyol Setenil de las Bodegasban ugyanis a házak nem a sziklák lábánál épültek, hanem részben alattuk, vagy sok esetben a sziklába vájtan helyezkednek el. A település több utcája fölött hatalmas kőtömbök tornyosulnak.

Testem

Kiderült: ezért gyakoribb a nőknél a demencia

Az Alzheimer-kór és a demencia különböző típusai évtizedek óta komoly fejtörést okoznak az orvostudománynak, de van egy statisztikai tény, ami mellett nem lehet szó nélkül elmenni: a diagnosztizált betegek közel kétharmada nő. Sokáig ezt a száraz tényt elintézték annyival, hogy a nők átlagéletkora magasabb, így egyszerűen több idejük van megbetegedni. Egy friss, a ScienceAlert oldalon ismertetett kutatás azonban rávilágított, hogy a válasz sokkal inkább a hormonokban, egészen pontosan az ösztrogén hiányában keresendő.

Édes otthon

A dúsan virágzó rózsa titka: ezt a 2 dolgot kell nyáron megtenned érte

A rózsa a kertek örök kedvence, ám a lenyűgöző júniusi virágzás után sok udvarban szomorú látványt nyújtanak a felkopaszodott, elnyílt bokrok. Kevesen tudják, hogy a rózsák képesek lennének egészen a nyár végéig folyamatosan és dúsan ontani magukból a bimbókat, ha a kánikulában nem hagynánk őket magukra. Létezik két olyan kritikus gondozási lépés – a nyári metszés és a megfelelő, célzott tápanyagpótlás –, amelyeket ha elmulasztasz, a növény leáll a virágzással, és minden energiáját a magérlelésre fordítja.

Szülőség

Így nem árt a képernyőidő a gyereknek: ezt a 3 dolgot fontold meg

Ma már nagyon jól tudjuk, hogy nem mindegy, a gyerek mennyi időt tölt a képernyő előtt, azonban úgy tűnik, fontosabb az, hogy mit csinál a képernyő előtt. Amíg a digitális eszköz a gondolkodásban segít, addig hasznos, ha azonban gondolkodik a gyerek helyett, vagy a cél csak az, hogy csend legyen, akkor káros lehet.