Egy új kutatás szerint az evolúció és a párkapcsolati szokások is szerepet játszanak abban, hogy a férfiak rövidebb ideig élnek, mint a nők.
A világ minden részére jellemző, hogy a férfiak általában rövidebb ideig élnek, mint a nők, és ez a közismert tény az emberiség korábbi időszakában sem volt másképp. De mi lehet az oka?
A kromoszómák szerepe a férfiak rövidebb élettartamában
A németországi Max Planck Evolúciós Antropológiai Intézet kutatói nem az emberi történelemben, hanem az állatvilágban keresték a választ arra, miért alakult ki a különbség a nemek élettartama között. A kutatók több mint ezer állatfajt vizsgáltak meg, hogy kiderítsék, milyen közös evolúciós tulajdonságok jellemzők azokra a fajokra, ahol az egyik nem tovább él, mint a másik.
Az embereknél a nők átlagosan 5,4 évvel élnek tovább, mint a férfiak. Magyarországon a Központi Statisztikai Hivatal 2024-es adatai szerint a nők születéskor várható átlagos élettartama 79,6 év, míg a férfiaké 6 évvel kevesebb, 73,6 év.
De nem mi vagyunk az egyetlen faj, amelynél megvan ez a különbség:
az emlősök 72 százalékánál a nőstények átlagosan 12 százalékkal hosszabb életűek a hímeknél.
Vannak kiugró eltérések is, a jávorszarvasoknál például a nőstények akár kétszer annyi ideig élhetnek, mint a hímek. Ugyanakkor a madaraknál pont fordított a helyzet: 68 százalékban a hímek élnek tovább, nagyjából 5 százalékkal.
Az egyik legfontosabb biológiai különbség a nemek között a kromoszómák szerkezete. Az emlősöknél a nőstényeknek két X-kromoszómájuk van, míg a hímek egy X- és egy Y-kromoszómával rendelkeznek. Johanna Stärk, a tanulmány vezetője elmondta: mivel a hímeknek csak egy X-kromoszómájuk van, a káros mutációk hatása erősebben érvényesül, mivel nincs második kromoszóma, ami ezt ellensúlyozhatná.
Egy másik teória a „toxikus Y” névre hallgat, amely szerint az Y-kromoszóma is hordozhat olyan olyan genetikai elemeket, amelyek károsan hatnak az egészségre, és felgyorsítják az öregedést.
A ZW kromoszómákkal rendelkező madarak esetében a rendszer fordított: a hímeknek két Z-kromoszómájuk, a tojóknak pedig egy Z- és egy W-kromoszómájuk van. Ez alapján a hím madaraknak kellene hosszabb életűnek lenniük, és bár sok esetben így is van, de nem mindig. Számos ragadozó madárfajnál a nőstények nemcsak nagyobbak, hanem hosszabb életűek is, vagyis a kromoszómák önmagukban nem adnak teljes választ.
A párkeresés miatt éveket áldoznak fel a hímek az életükből
A kutatók szerint a genetika mellett a szaporodási viselkedés is kulcsfontosságú tényező a nemek élettartamában. A madarak általában monogámok, míg az emlősöknek csak kis hányada választ élethosszig párt.
A német tudósok elmélete szerint a hímek gyakran megfizetik a szaporodás árát. A párszerzés érdekében például sörényt, agancsot növesztenek, ami rengeteg biológiai erőforrást emészt fel. Emellett rengeteg energiát fordítanak arra, hogy versenyezzenek és megküzdjenek a riválisokkal, ami növeli a sérülés kockázatát, és megrövidíti az életüket. Vagyis az evolúció során a hímek a szaporodás és az utódnemzés sikeréért a rövidebb élettartammal fizetnek.
A gondoskodás meghosszabbítja az életet
A tanulmány egyik legérdekesebb megállapítása az volt, hogy a gyereknevelés, az utódok gondozása meghosszabbíthatja az életet. Gyakorló szülők pontosan tudják, hogy mennyire kimerítő egy gyerek felnevelése, ezért logikusnak tűnne, ha a gondoskodás lerövidítené az élettartamot. De az adatok éppen az ellenkezőjét mutatját.
Az a nem, amelyik gondoskodik az utódokról, gyakran hosszabb ideig él. Ez különösen igaz a főemlősökre, amelyeknél a kicsik hosszú ideig függnek a szüleiktől.
A fiatal csimpánzok például akár 10 évig is az anyjuk mellett maradhatnak, és túlélésük nagyban függ attól, hogy az anya meddig él. A hosszabb élettartam evolúciós előnyt jelenthetett, mivel biztosította, hogy az utódok elérjék a felnőttkort.
Azt nehéz megmondani, hogy a gondoskodás vagy a monogámia következménye-e a hosszabb élettartam, mivel a monogám fajoknál mindkét szülő részt vesz az utódnevelésben. Ám úgy tűnik, hogy az élethosszig tartó, hűséges párkapcsolat és az aktív szülői szerepvállalás a kulcsa a hímek hosszabb élettartamának – legalábbis evolúciós szempontból.
Manapság nőként és a férfiként is sokkal tovább élünk, mint őseink, ezek a tényezők játszottak közre.
