Ha ismersz olyat, aki a megszokottnál érzékenyebben reagál a hangokra, az illatokra vagy tapintásra – esetleg magadra ismersz –, akkor lehet, hogy ez a magas intelligencia jele. A kifinomultabb érzékszervek gyakori jellemzői az átlagnál jobb szellemi képességekkel rendelkező embereknek.
Fokozott érzékenységgel reagálnak a magas IQ-jú emberek
A jelenséget Kazimierz Dabrowski, a 20. században élt lengyel pszichiáter túlingerlékenység vagy túlérzékenység néven (angolul: overexcitability) írta le, és megállapította, hogy
valamelyik fajtája mindenkinél kimutatható, akinek az IQ-ja 130 fölötti.
Az érintett személyek a külvilágból érkező ingereket mélyebben, élénkebben és élesebben tapasztalják meg, és ennek megfelelően másképp is viselkednek. A legtalálóbb elnevezés a „szuperstimulálhatóság” lenne, mert nem sugallja azt, hogy valami rendellenességről van szó.

Dabrowski 5 túlingerlékenységi kategóriát különböztetett meg.
- Mozgásos-pszichomotoros túlingerlékenység: tele van energiával, imád mozogni, cselekedni, szervezni, szeret állandóan beszélni – jellemzően gyorsan –, szinte soha nem tud nyugton maradni, impulzívan viselkedhet.
- Intellektuális túlingerlékenység: kitartó problémamegoldó, a tudást, a megértést és az igazságot keresi, képes hosszan koncentrálni, sokáig tartó szellemi erőfeszítéseket tenni.
- Képzeleti túlingerlékenység: gazdag a fantáziája és az asszociációs készsége, részletesen el tud képzelni bonyolult dolgokat is, és előfordulhat, hogy a fikciót keveri a valósággal.
- Érzelmi túlingerlékenység: fokozottan, szélsőségesen éli meg az érzelmeket, kiemelkedő empátiával rendelkezik, nagyon mély érzelmi kötődést tud kialakítani nemcsak emberekkel, hanem helyekkel, tárgyakkal is.
- Érzéki túlingerlékenység: a látásból, szaglásból, tapintásból, ízlelésből és hallásból származó ingereket fokozottan éli meg.
Általában kettő-öt területen élnek át a szokásosnál nagyobb érzékenységet a magas intelligenciahányadossal rendelkező emberek. Bármilyen kombináció előfordulhat, és az egyes túlérzékenységi területek erőteljesebben, mások gyengébben jelentkezhetnek.
Ez nem egy zavar vagy betegség, hanem egy veleszületett, idegrendszeri sajátosság, ami együtt jár a magasabb IQ-val.
Ennek felismerése nagyon fontos a tehetséggondozásban, mert a szokatlan reakciók miatt előfordulhat, hogy nem kapják meg a szükséges támogatást a kiemelkedő képességekkel rendelkező gyerekek. A világ sajátos, intenzívebb módon való megtapasztalása egyszerre ajándék, de számos nehézséget is okoz, ezért a szülőknek és a pedagógusoknak teret kell adniuk a fiatalok erősségeinek kibontakoztatására, és közben segíteni őket a problémák kezelésében.
Egy ruha címkéje vagy egy illat is feszültséget okozhat
A továbbiakban lássuk részletesebben az érzéki túlingerlékenységet. Akire ez jellemző, hajlamos az érzékszervi ingerekre fokozott örömmel vagy nemtetszéssel reagálni.

Az alábbiak fordulhatnak elő:
- látás: felzaklathatja, ha például rendetlenségnek vagy vizuális zavaró tényezőknek van kitéve;
- szaglás: érzékenyen reagálhat egyes illatokra, szagokra, akár olyanokra is, amit mások kellemesnek tartanak, például a parfümökre;
- hang: gyakori a zene szeretete, de feszültséget okozhatnak a hétköznapi vagy az apróbb zajok is;
- ízlelés: kifinomult ízérzékelése miatt extrém imádattal vagy utálattal reagál az ételekre, de a kedvencei gyakori fogyasztása elhízáshoz vezethet;
- tapintás: annyira irritálónak találhatja például egy ruha címkéjét, hogy képtelen a feladatára koncentrálni, vagy kifordítva veszi fel a zokniját, hogy ne zavarja a varrás.
Ezek a jelenségek a felnőtteknél is előfordulnak, de gyerekeknél akár sorsdöntő is lehet, hogy felismerik-e, valójában mi áll a háttérben, és nem csak hisztiként, szeszélyként kezelik. Ha ez megvan, akkor általánosságban az a cél, hogy csökkentsék a zavaró tényezőket, legyen az egy ketyegő óra vagy egy rossznak ítélt szag, és az egyéni érdeklődés mentén segítsék a kivételes tehetség kibontakozását.
A gyerekek az intelligenciájukat csak az egyik szülőjüktől öröklik, az is kiderült, melyiktől.

Vedd meg fél áron a Dívány első könyvét!
A Dívány újságírói által felkutatott történetek fele a 20. század elejének Magyarországát idézi meg, a másik fele pedig a világ tucatnyi országából mutat be egészen különös eseteket.
Tekintsd meg a kötetet, kattints ide!
hirdetés