első számítógép

A titokzatos antiküthérai szerkezetet, amelyet egyesek a világ első számítógépének tartanak, először Kr. e. 178. december 22-én indíthatták be. 1970-es években készült rekonstrukcióját Derek de Solla Price tervezte, és igyekeztek úgy megépíteni, hogy a lehető legjobban hasonlítson az eredeti változatra.

A különleges szerkezetet búvárok fedezték fel 1901-ben egy római kori hajóroncsban a görögországi Antikythera sziget közelében. Az ókori számítógép úgy néz ki, mint egy cipősdoboz méretű eszköz fogaskerekekkel és számlapokkal, amelyekre számos apró felirat van ráírva. Képes előre jelezni a nap- és holdfogyatkozásokat, így többek között különféle atlétikai játékok idejét segíthetett meghatározni használóinak.

Az évek során a kutatók gondosan összerakták az antiküthérai szerkezet számos töredékét, hogy kitalálják, hogyan hozták létre, és hogyan használták körülbelül 2000 évvel ezelőtt. Sok kérdés foglalkoztatja a készülék vizsgálóit: Ki készítette? Hol éltek pontosan a használói? Miért hozták létre? Most egy tudóscsoport meghatározta az első „bekapcsolás” dátumát, és részletezi az eredményeket egy tudományos folyóiratban. 

Cikkükben a kutatók számos okot részleteznek azzal kapcsolatban, miért gondolják, hogy Kr. e. 178. december 22-e volt a mechanizmus indulási dátuma. Ez a legkorábbi dátum, amelyen a mechanizmussal kapcsolatos összes számítás alapul. 

Az egyik ok, hogy napfogyatkozás volt azon a napon, amely több mint 12 percig tartott. Másodszor, másnap, december 23-án volt a téli napforduló, amely sok ókori közösség számára fontos nap volt. Azt is megjegyzik, hogy az Isia fesztivált – amely az egyiptomi Isis istennőt ünnepelte – ekkoriban tartották Egyiptomban és Görögországban is. Ezenkívül a holdfázisok abban az évben december 22-én kezdődtek – írta a csapat lapjában. 

Az eseményeknek ez a kombinációja „nagyon ritka egybeesést” hozott létre, amely emlékezetes kezdőnapot tesz lehetővé – írták a kutatók. A kezdő dátumnak „nagyon jellemzőnek, fontosnak és könnyen észlelhetőnek kell lennie” – írta közleményében Aristeidis Voulgaris, a tanulmány vezető szerzője.

Lehetséges, hogy aki létrehozta az antiküthérai szerkezetet – egyes szakértők szerint Arkhimédész volt a mérnök, aki megalkotta a csodát –, szemtanúja volt ennek a napnak, és emlékezett a kozmikus eseményekre, de ezt ők sem tudják biztosan állítani. 

A kezdési dátum azért számít, mert ez az a dátum, amelyen a mechanizmust használó összes számítás alapul. „A mérőműszer használatához referenciapontra van szükség a mérési eljárás előtt” – írták a kutatók. „Akárcsak egy naptárnak, amelynek fix dátumra van szüksége, hiszen az szolgál az összes számítás és viszonyítás alapjául” – fűzték hozzá a magyarázatot. 

A dátum az egyik rejtély a mechanikai csodával kapcsolatban, amely még megfejtésre vár. A korábbi kutatásoknak sikerült sok feliratot megfejteni és megérteni, mire használták a fogaskerekeket és számlapokat. 2021-ben egy kutatócsoport bejelentette, hogy számítógépes modellt készít a mechanizmusról, így még alaposabban meg tudták vizsgálni annak működését.