Szerintük a szervezet egészségéhez szükséges fényre téli időszakban máshonnan nem lehet szert tenni. A szoláriumot ellenzők tábora azonban népes, és érveik is érthetőek.
A optimista szolárium üzemeltetők közleményében megszólal Dr. Nagy Zsuzsa bőrgyógyász, aki szerint a szakmájában általános a nézet, miszerint aki teheti, egyáltalán ne szoláriumozzon. Ma már azonban nagyobb biztonsággal használhatjuk a mesterséges napfényt, a bőr és a szervezet egészségéhez szükséges fényre a téli időszakban máshonnan nem lehet szert tenni.
A D-vitamin véd a betegségektől
A D-vitamin nem klasszikus vitamin, hanem egy az UV-sugarak hatására a bőrben képződő hormon, ami kalciumot szállít a béltraktusból a véráram segítségével mindenhová, ahol arra szükség van. Enélkül az ételeinkben található kalcium csak 10-15 százalékban szívódna fel a szervezetünkben. Normál körülmények között a D-vitamin nem túladagolható. A D-vitamin hiánya közvetlenül részt vállal a csontritkulás, csontfájdalmak, egyes izomgyengeségek, autoimmun, szív- és érrendszeri, valamint megfázásos, influenza jellegű betegségek, illetve az ezekre adott gyenge immunválasz kialakulásában. Bizonyított, hogy a huzamos D-vitamin hiánnyal küzdők esélyei a rákkal szemben is sokkal rosszabbak, beleértve a melanomát is.
Szintetikus, verőfényes július
Az utóbbi években az Európai Unió egészségügyi és más szerveinél széles körben elfogadottá vált a „0,3-as szabvány" néven emlegetett, hivatalos szabályozássá is előlépett korlát. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a szoláriumot használó embert nem érheti 0,3 W/m2-nél erősebb sugárzás, ami nagyjából egy magyarországi, verőfényes júliusi nap terhelésének felel meg.
Az utóbbi években, sőt hónapokban készült, neves - állítólag - független kutatók és intézetek által közzétett több tanulmányok többsége a következő álláspontra jutott: a kontrollált és rendszeres UV sugárzás hasznos az emberi egészség, életkedv megőrzése szempontjából. Kerülendő a leégés bármilyen formája, a túlzott és gyors UV terhelés, valamint a sokkszerű, egyszeri, nagy UV dózisok.
A vizsgálatok azt is kijelentik, hogy a normál napsütésnek megfelelő (0,2-0,3 W/m2) mértékű, rendszeres, néhány perces UV sugárzás semmilyen összefüggésbe nem hozható a bőrrák-megbetegedésekkel. Ezt azzal a ténnyel is igyekeznek alátámasztani, mint hogy a déli országokban a bőrrák sokkal ritkábban fordul elő, mint az északi területek népességében.
A WHO törekvései
Már több mint tíz éve tart a vita a szolárium pártolói és ellenzői között. Mint azt korábban egy cikkünkben megjelentettük, a szoláriumokban használt UV-A tartományú fény káros. A WHO arra hívja fel a figyelmet, hogy 18 év alatt nem szabadna engedélyezni a szolárium használata, mert összefüggés van a UV-A és a bőrrák gyakorisága között. A szoláriumtól óvó szakemberek szerint már fiatal korban is degenerációs bőrképletek, például anyajegyek jelenhetnek meg a rendszeresen szoláriumozók bőrén, ezek az egészségre veszélyesek.
Az egészséges szoláriumozás nem valószínű, hogy széles körben megvalósult már. A Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal (MKEH) 10 európai országgal közösen, 2009-ben felmérte a hozzáférhető szoláriumágyak állapotát, és kiderült, hogy a szolgáltatók jelentős százalékban nem teljesítik az előírásokat, például a sugárzás erősségére vonatkozóan. Azokon a helyeken, ahol „0,3-as szabványt" betartják, ott a szolárium üzemeltetői ezt szokták jelezni.
