Súlyos természeti károkat okozhat Magyarországon a rezsicsökkentés: a lakosság ugyanis túlságosan sok fát használ fűtésre az ELTE kutatóinak tanulmánya szerint.
Miről van szó?
- Az ELTE kutatói a tűzifakereslet és -kínálat mintázatait vizsgálták.
- Arra jutottak, hogy a szükséglet az erdők teherbíró képességének duplájára nőhet 2050-re.
- Ennek elkerüléséhez átfogó épületfelújítási programra, és a korszerű fűtési rendszerek elterjedésére lenne szükség.
- Ehhez célzott állami támogatások kellenek, különben drasztikusan csökkenhet a magyar erdők biodiverzitása.
Az ELTE kutatói, Harmat Ádám és Munkácsy Béla az Energy Policy című szaklapban publikáltak egy tanulmányt, amelyben a 2026 és 2050 közötti időszakra modellezték, hogy hogyan alakul a hazai tűzifakereslet és -kínálat – derül ki az Infostart beszámolójából.
Az erdők láthatják a kárát a rezsicsökkentésnek
A kutatás eredményei meglehetősen borúlátóak: a rezsicsökkentéssel mesterségesen alacsony szinten tartott hatósági árak, valamint a különféle támogatások miatt a korábban vártnál sokkal nagyobb lesz a fűtésre használt tűzifa mennyisége. A tudósok számításai szerint
a szükséglet a magyar erdők teherbíró képességének közel duplájára nőhet.
A modellezés szerint a lakossági és az ipari tűzifaigény együttvéve elérheti a 9,3 millió köbmétert, miközben fenntartható forrásokból csak mintegy 4,7 millió köbméter áll rendelkezésre. Ennek hatására hiányzónák jönnek létre, különösen az ország középső és keleti régióiban, illetve egyre fokozódik a verseny a lakossági és az ipari vásárlók között.
A kutatók két lehetséges forgatókönyvet vázoltak föl. Az egyik szerint nagyjából változatlan marad az épületek energetikai állapota, amelynek hatására tovább nő a tűzifaszükséglet. Tartós tüzelőhiány alakulhat ki, nő a fakitermelés és a légszennyezés.
Ráadásul nagy mértékben csökken az erdők biodiverzitása.
A másik verzió jóval optimistább: átfogó épületfelújítási program kezdődik, és elterjednek a modern fűtési rendszerek, melyek hatására akár 74 százalékkal is mérséklődhet a tűzifaszükséglet. Megszűnne az ellátási feszültség és hosszú távú biztonság alakulhatna ki.
A tűzifahasználat mérséklése azonban nem megy magától. Ahogy arra az ELTE kutatói felhívták a figyelmet, a lakossági fatüzelés sokszor az energiaszegénységhez és társadalmi-kulturális gyakorlatokhoz kötődik, így kifejezetten célzott állam támogatások nélkül nem vezethető ki. Magyarország 2050-re vállalt klímavédelmi céljainak teljesüléséhez, valamint a természeti értékek megőrzéséhez megfelelő biomassza-felhasználás és ingatlanfelújítások szükségesek.
A tűzifa iránti keresletet a csalók is kihasználják: így kerülheted el, hogy átverjenek.
