Érezzük, hogy túl sok, mégsem lassítunk – olyan rendszerben élünk, ahol a teljesítmény gyakran fontosabb, mint az ember. Az így kialakuló kiégés súlyos következményekkel járhat.
A kiégés hosszú ideig egyéni problémaként jelent meg a szakirodalomban, mára azonban egyre több jel mutat arra, hogy társadalmi szintű, népegészségügyi jelentőségű jelenséggé vált. A krónikus munkahelyi túlterheltség, a gazdasági bizonytalanság, a folyamatos teljesítménykényszer és a digitális túlterhelés olyan rendszerszintű tényezők, amelyek tartós stresszreakciót váltanak ki a lakosság nagy részénél – olvasható a Weborvos cikkében.
Egészségügyi következmények: a mentális zavaroktól a testi betegségekig
A krónikus stressz elsőként pszichés állapotunkat kezdi ki – a kiégéshez gyakran társul szorongás, depresszív tünetek, motivációvesztés és a kompetenciaérzés csökkenése. A hosszú távú idegrendszeri túlterhelés a prefrontális kéreg működését is befolyásolhatja, rontva a koncentrációt és a döntéshozatalt.
A kiégés egyik legkorábbi tünete az alvászavar. Az elalvási nehézség és a töredezett alvás jelentősen rontja a nappali teljesítményt, és fokozza az érzelmi labilitást.
További gyakori tünet a krónikus fáradtság, amely már nem oldható meg pihenéssel, valamint astresszhez kapcsolódó fizikai panaszok: fejfájás, izomfeszülés, gyomorpanaszok, magas vérnyomás. A tartós stressz hosszú távon növeli a szív- és érrendszeri betegségek és egyes anyagcserezavarok kockázatát is.
Ha érdekel, miért és hogyan vált a kiégés társadalmi jelenséggé, és ki mit tehet ellene, ajánljuk a Weborvos cikkét.
