Gondolkoztál már rajta, hogy miért nincs biztonsági öv a vonatokon? Jó oka van

Olvasási idő kb. 2 perc

Nem csak kifejezetten drága lenne beszerelni az öveket a vonatokon, de még felesleges, sőt, akár veszélyes is.

Vajon miért van az, hogy ha valaki beül az autóba, kötelező bekapcsolnia magát? Sőt, ez akkor is igaz, ha távolsági busszal vagy repülővel utazik. Ugyanakkor, ha a vonatot választja, nemcsak hogy nem kötelező az öv használata, de még csak nincs is beszerelve. Ennek oka azonban nem a hanyagság. 

Ezért nincs biztonsági öv a vonatokon

Van egy alapvető különbség az autók, a repülők, a távolsági buszok és a vonatok között. Ez az ülésekben rejlik. Az autóban mindenkinek jut ülés, ahogyan a repülőn és a távolsági buszon is – utóbbinál ez lenne az előírás, de nem minden esetben valósul meg. A vonatok viszont más lapra tartoznak. A háttérben az áll, hogy ha mindenki ül, a biztonsági öv használata minden utas számára csökkenti a sérülések kockázatát. Ha azonban egyes utasok állnak, mások pedig ülnek, a helyzet megváltozik.

A vonaton nem véletlenül nincs biztonsági öv
Fotó: Oleh_Slobodeniuk / Getty Images Hungary

Az ülések jelentik a fő kockázatot

A vonaton utazásnak van egyfajta kötetlensége. A jegyellenőrzéshez a kalauznak mozognia kell, az utasok pedig értékelik, hogy nem kell végig a helyükön ülniük: fel lehet állni, elmenni az étkezőkocsiba, stb. 

A vonatok tervezésekor figyelembe veszik ezt a „szabadságot”, ami egy érdekes ellentmondásban csúcsosodik ki: az ülések jelentik a második legfontosabb sérülési tényezőt. Ugyanakkor éppen az ülések védhetik meg jobban az álló utasokat egy esetleges ütközés során. 

Drága és felesleges 

A vonatokra minden egyes üléshez biztonsági övet szerelni drága mulatság lenne. Ráadásul ez felesleges is, hiszen nagyon kicsi az esélye annak, hogy egy vonattal baleset történjen. Számszerűsítve: egymilliárd megtett kilométerre mindössze 0,09 haláleset jut – igaz, a sérülések nem mindig végződnek halállal, de erről nem áll rendelkezésre statisztika. 

D az, hogy valami ritka, nem jelenti azt, hogy nem következhet be, így a szakemberek megvizsgálták, mi történne, ha lennének övek a vonatokon. Érdekes módon a helyzet rosszabb lenne. 

Azok, akik ülnek és be vannak kötve, kisebb eséllyel sérülnek – ez nem is kérdés. Azonban az álló emberek – mivel a többiek rögzítve vannak – mintha lövedékekké válnának: becsapódnak az ülésekbe, amelyek rugalmassága a bekötött emberek miatt kisebb. Így az álló utasok nagyobb eséllyel szenvednének jelentős sérüléseket – ez különösen igaz az alacsonyabb termetű nőkre és a serdülőkorú gyerekekre. 

Összességében tehát még biztonsági szempontból is csak akkor érné meg a biztonsági öv használata, ha mindenki le tudna ülni, és egy helyben maradna az utazás végéig – erre azonban vajmi kevés esély van. Ennek megfelelően ma a világon sehol sem alkalmaznak biztonsági öveket a vonatokon. 

Ha kíváncsi vagy, mostantól mekkora büntetésre számíthatsz, ha jegy nélkül vonatozol, olvasd el ezt a cikkünket is

Femina klub esemény

A bennünk élő nők - Hol az egyensúly a megfelelés és az önazonosság között?

A 21. századi nő minden szerepben helyt áll: dolgozik, édesanya, társ, barát, gondoskodó, és közben próbál önmaga is maradni. Hogyan lehet lavírozni a rohanó mindennapok, a teljesítménykényszer és a saját lelki békénk között? Hogyan találjuk meg az egyensúlyt szerepeink között? Erős Antónia és Pokorny Lia beszélgetnek június 1-jén a MOMkultban arról, mit jelent ma nőnek lenni: hogyan lehet egyszerre helyt állni a munka, a család és a saját vágyak világában, miközben megőrizzük önmagunkat, belső erőnket és harmóniánkat.

Biztosítsd be a helyed most!

hirdetés

Scheftsik Tamás
Scheftsik Tamás
Újságíró, szerkesztő
Scheftsik Tamás a Pécsi Tudományegyetemen szerzett andragógus képesítést. Több, mint 15 éves újságírói pályafutása alatt több online magazinnál és szaklapnál is dolgozott szerkesztőként és újságíróként. Egészségügyi szakújságírói munkája mellett edukációs tartalmak készítésével is foglalkozott. 2025 szeptembere óta a Dívány munkatársa.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Világom

Nem is spanyol a spanyolnátha – eredetét máig kutatják

Amikor 1918-ban a történelem egyik legpusztítóbb világjárványa végigsöpört a bolygón, a háborús cenzúra miatt a világ tévesen Spanyolországhoz kötötte a betegséget. A brit kormány kezdetben annyira megpróbálta eltitkolni a bajt, hogy még a kabinet sem volt hajlandó tárgyalni róla.

Testem

Csodát tesz az agyaddal, ha hetente legalább egyszer így vacsorázol

Mindennapjainkat a mesterséges fény, a képernyők és a zárt terek vonzásában éljük. Ha hetente legalább egyszer kiszakadunk ezek közül egy vacsora erejéig, az támogatja az agyunk egészségét, segít levezetni a stresszt és javítja a családon belüli társas kapcsolatokat is.

Offline

Kvíz: Tudod, miben hisznek ezekben az országokban?

Azt hiszed, képben vagy azzal kapcsolatban, hogy a világ különböző pontjain miben hisznek az emberek? Bár Ázsiáról a legtöbbünknek rögtön a buddhizmus ugrik be, a történelem sokszor jócskán felülírta a papírformát. Tedd próbára a tudásod legújabb földrajzi-kulturális kvízünkben!

Testem

Nem csak a túl sok, a túl kevés só is káros az egészségre

Régóta tudjuk, hogy a túl sok só növeli a magas vérnyomás és a stroke kockázatát, de a legújabb kutatások alapján is felmerült, hogy a túl kevés só sem tesz jót. Vajon hol van az arany középút, és hogyan érdemes alakítanunk a mindennapi sófogyasztásunkat?

Testem

Ez a kínai orvosok napindító trükkje – valóban jót tesz

A meleg víz fogyasztása az európai emberek számára idegen szokás, holott számos egészségügyi előnye van. A termikus hatásnak köszönhetően lazítja a beleket, hidratál, ráadásul az érzékeny gyomrúaknak sem kell tartaniuk azoktól a mellékhatásoktól, amelyeket a hideg víz fogyasztása kiválthat.