A New York az azonos nevű, amerikai érdekeltségű biztosító társaság számára az 1800-as évek végén épült impozáns székház és a benne ma is tömegeket elkápráztató kávéház. Ebbéli minőségében hamar lett méltán népszerű, így azon sem lehetne csodálkozni, ha valóban megtörtént, hogy kulcsát a Dunába dobták az illusztris törzsvendégek, hogy sose zárhasson be.
A budapesti Nagykörút csak ekkor kezdte elnyerni maihoz csupán valamelyest hasonló alakját. Az 1896-os millenniumi ünnepségsorozatra készült nagystílű sugárút egyik első és azóta is leglátványosabb palotája volt az épület 1891-es átadásán. A benne (1954 és 1989 között Hungária néven) üzemelő kávéházat azóta is számtalan internetes oldalon nevezik műfaja legszebbjének a világon.
Ez lehet a világ egyik legszebb kávézója
A páratlan szépségű kávéház hamar népszerűvé vált, noha a kávéházak budapesti fénykorában közel 500 vetélytárs kávézótól kellett elhódítania a kifinomult ízlésű közönséget.
A kávéház olyan törzsvendégeket tudhatott magáénak "irodami kávéház" fénykorában, mint Babits, Karinthy, Osvát, Bródy, Márai, Molnár Ferenc vagy Kaffka Margit. Ők mind ismerhették és élvezhették a hely költőknek és íróknak szánt kényelmi funkcióit, köztük a híres kutyanyelvet is, ami nem egy bizarr fogás volt, hanem azok a keskeny papírszeletek, amelyekre feltehetően híresebbnél híresebb művek alapötleteit vetették az ott inspirálódó művészek.
Mégis, az egyik "legnagyobb port felvert vendége" a kávéháznak nem közülük került ki, hanem a Royal Orfeumból. A két intézményt az 1920-as, 1930-as években vezető Tarján Vilmos ugyanis meginvitálta reggelire az Orfeumban fellépő fókaidomárt és munkatársát, a fókát, aki állítólag nem teketóriázott az asztal tetejéről gyönyörködni a New York Kávéház enteriőrjének káprázatos látványában.
Budapesten 500-nál is több kávéház várta a fizikai mellett szellemi táplálékra is vágyó művészeket és civileket a 20. század legelején. Ebben a cikkünkben egy másik nagy múltú hely méltatlan sorsáról olvashatsz.
