Hatalmas infláció lehet az ára annak, hogy emelnék a magyar átlagkeresetet

Olvasási idő kb. 1 perc

A szakértők szerint sem lehetetlen elérni néhány éven belül a kormány által célként kitűzött egymilliós átlagkeresetet, ugyanakkor ez elhozhatja az 1500 forintos kenyérrel járó, komoly inflációt is.

Ha a termelékenység nem nő a bérekkel párhuzamosan, az horrorisztikus inflációt szabadíthat a nyakunkba a Pénzcentrum cikke szerint.

A lap elemzőkkel beszélt, akik véleménye szerint tényleg jöhet nemsokára ez a ma még sokak számára csak álomnak minősülő kereset, viszont

a magasabb fizetések növelik a termelés költségeit is abban az esetben, ha a termelékenység nem ugrik meg.

A vállalatok ezt csak a fogyasztói árak emelésével tudják kompenzálni.

Az infláció lesújthat a kenyérárakra is, ha a keresetek úgy nőnek, hogy a termelékenység nem
Fotó: Szollár Zsófi / Index

A kereset emelését megeheti az infláció

Ezzel még nem áll meg a lavina. Az áremelkedés csökkenti a vásárlóerőt, ezzel a bérek reálértéke már nem mutat akkora növekedést, mint amekkorának az tűnhet – vagy nem is növekszik egy kicsit sem. Mindez ront még Magyarország versenyképességén is.

A lap készített egy kalkulációt is arra vonatkozóan, milyen árak fogadhatnak minket az üzletekben, ha nem nő a termelékenység, viszont egymilliós lesz az átlagbér. Egy zsemle 106 forintba kerülne ekkor, tíz tojásért 1455 forintot kellene leszurkolni, a 2,8 százalékos zsírtartalmú tej litere 835 forintba kerülne, a lisztet 425 forintért kínálnák a boltok, egy kiló fehér kenyért pedig 1414 forintos költséget jelenthetne a háztartások számára.

Femina klub esemény

A bennünk élő nők - Hol az egyensúly a megfelelés és az önazonosság között?

A 21. századi nő minden szerepben helyt áll: dolgozik, édesanya, társ, barát, gondoskodó, és közben próbál önmaga is maradni. Hogyan lehet lavírozni a rohanó mindennapok, a teljesítménykényszer és a saját lelki békénk között? Hogyan találjuk meg az egyensúlyt szerepeink között? Erős Antónia és Pokorny Lia beszélgetnek június 1-jén a MOMkultban arról, mit jelent ma nőnek lenni: hogyan lehet egyszerre helyt állni a munka, a család és a saját vágyak világában, miközben megőrizzük önmagunkat, belső erőnket és harmóniánkat.

Biztosítsd be a helyed most!

hirdetés

Kálmán Szonja
Kálmán Szonja
Főszerkesztő
Kálmán Szonja a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészettudományi Karán végzett magyar-kommunikáció szakos bölcsészként, majd a MÚOSZ Bálint György Újságíró Akadémiájának posztgraduális képzésén szerzett kulturális újságíró képesítést. Az elmúlt húsz évben print napilapnál, online magazinoknál és híroldalnál is tapasztalatokat gyűjtött, de szövegírói, lektori és olvasószerkesztői pozíciót is betöltött már pályafutása során. 2022-ben csatlakozott a Dívány csapatához, 2025 júniusától a prémium magazin főszerkesztője.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Testem

Sürgősségi fogamzásgátlás: így működik valójában az esemény utáni tabletta

Az esemény utáni tablettát sokan még ma is „kémiai abortuszként” emlegetik, pedig a tudomány szerint ez az elnevezés biológiailag teljesen hibás. A sürgősségi fogamzásgátlás nem a megtermékenyített petesejtet támadja, hanem a hormonok nyelvén beszélve egyszerűen „elhalasztja” a peteérést, amíg a veszély el nem múlik. Mi zajlik le a női szervezetben a tabletta bevétele után, és miért kulcsfontosságú az időfaktor a nem kívánt terhesség megelőzésében?

Offline

Melyik hegység csúcsa a Matterhorn? Hegyek nehéz kvíze

Földrajzórán nem csak a hazai tájakat kellett ismernünk, gyakran még vaktérképen is be kellett jelölnünk a határainkon kívül fekvő nevezetes helyeket. Kvízünkben ezúttal Európa ismert hegységeivel kapcsolatos tudásod tesztelheted.

Testem

Ha ezeket eszed, megnő a korai halál esélye

Az ultrafeldolgozott élelmiszerek szerepe az étkezésben egyre nagyobb, mivel könnyen elérhetőek, olcsók és sokáig eltarthatók. Azonban egyértelmű összefüggés mutatható ki ezen ételek fogyasztása és a megnövekedett szív- és érrendszeri kockázatok, valamint az ezekből fakadó korai halálozás között.

Offline

Kijátszotta a cenzúrát: titokban tanította feminizmusra a lányokat a szocializmusban a magyar írónő

A Kádár-korszakban a cenzúra mindent látott és mindent ellenőrzött, de volt egy terület, amit a rendszer bürokratái mélyen lenéztek és elhanyagoltak: a lányregényeket. Ezt a zseniális kiskaput használta ki Kertész Erzsébet, a „Csíkos könyvek” koronázatlan királynője. Miközben a kultúrpolitika azt hitte, a szerző csak ártatlan, romantikus történetekkel szórakoztatja a kislányokat, ő valójában a legkeményebb feminizmust, a női egyenjogúság és az önmegvalósítás eszméit csempészte be a gyerekszobákba Hugonnai Vilma vagy Szendrey Júlia sorsán keresztül.

Életem

Ezt rontják el a legtöbben az adóbevallásukban

Sokan csak az szja-bevallás átnézésekor szembesülnek azzal, hogy év közben rosszul nyilatkoztak, jogosulatlanul vettek igénybe kedvezményt, vagy elmulasztottak feltüntetni egy fontos adatot. A NAV szerint továbbra is a gyermekek után járó kedvezményeknél fordul elő sok tévedés.