Hatalmas infláció lehet az ára annak, hogy emelnék a magyar átlagkeresetet

Olvasási idő kb. 1 perc

A szakértők szerint sem lehetetlen elérni néhány éven belül a kormány által célként kitűzött egymilliós átlagkeresetet, ugyanakkor ez elhozhatja az 1500 forintos kenyérrel járó, komoly inflációt is.

Ha a termelékenység nem nő a bérekkel párhuzamosan, az horrorisztikus inflációt szabadíthat a nyakunkba a Pénzcentrum cikke szerint.

A lap elemzőkkel beszélt, akik véleménye szerint tényleg jöhet nemsokára ez a ma még sokak számára csak álomnak minősülő kereset, viszont

a magasabb fizetések növelik a termelés költségeit is abban az esetben, ha a termelékenység nem ugrik meg.

A vállalatok ezt csak a fogyasztói árak emelésével tudják kompenzálni.

Az infláció lesújthat a kenyérárakra is, ha a keresetek úgy nőnek, hogy a termelékenység nem
Fotó: Szollár Zsófi / Index

A kereset emelését megeheti az infláció

Ezzel még nem áll meg a lavina. Az áremelkedés csökkenti a vásárlóerőt, ezzel a bérek reálértéke már nem mutat akkora növekedést, mint amekkorának az tűnhet – vagy nem is növekszik egy kicsit sem. Mindez ront még Magyarország versenyképességén is.

A lap készített egy kalkulációt is arra vonatkozóan, milyen árak fogadhatnak minket az üzletekben, ha nem nő a termelékenység, viszont egymilliós lesz az átlagbér. Egy zsemle 106 forintba kerülne ekkor, tíz tojásért 1455 forintot kellene leszurkolni, a 2,8 százalékos zsírtartalmú tej litere 835 forintba kerülne, a lisztet 425 forintért kínálnák a boltok, egy kiló fehér kenyért pedig 1414 forintos költséget jelenthetne a háztartások számára.

Dogz fesztivál

Jön a DOGZ Fesztivál: te ott leszel?

Május elsején minden eddiginél nagyobb területen várja a kutyásokat és a leendő kutyásokat a DOGZ Fesztivál a Városligetben: közösségi élményt, szórakoztató és szakmai programokat egyaránt kínál az esemény. Falkaséták, kutyás futás és vándor vurstli is várnak a fesztiválon, amelyre a helyszínen levásárolható, 1000 forintos belépő megváltása mellett léphetsz be. Emellé még ajándék is jár! Ugye találkozunk?

A regisztrációt és a programot ezen a linken találod.

hirdetés

Kálmán Szonja
Kálmán Szonja
Főszerkesztő
Kálmán Szonja a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészettudományi Karán végzett magyar-kommunikáció szakos bölcsészként, majd a MÚOSZ Bálint György Újságíró Akadémiájának posztgraduális képzésén szerzett kulturális újságíró képesítést. Az elmúlt húsz évben print napilapnál, online magazinoknál és híroldalnál is tapasztalatokat gyűjtött, de szövegírói, lektori és olvasószerkesztői pozíciót is betöltött már pályafutása során. 2022-ben csatlakozott a Dívány csapatához, 2025 júniusától a prémium magazin főszerkesztője.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Életem

Ezért nem tudod soha kipihenni magad a szabadságod alatt

Ismerős lehet az érzés, hogy hiába vagy végre szabadságon, mégsem tudsz igazán kikapcsolni. Hiába nincs meeting, határidő vagy e-mail, a fejedben valahogy mégis tovább pörög a munka. Ennek oka az, hogy tartós stressz után az idegrendszer nem áll vissza azonnal nyugalmi állapotba.

Életem

Ha nem akarsz sokat porszívózni, ilyen kutyákat válassz

Egyre többen keresnek olyan kutyafajtát, amelyik nem vedlik, akár egy allergiás családtag, akár a tisztább környezet iránti vágy miatt. Bár teljesen vedlésmentes kutyus nem létezik, ezzel a 7 fajtával megkímélheted magad a napi takarítástól.

Mindennapi

Bármikor megismétlődhet a solymári eset: ezekre a fegyverekre nem kell engedély

Kedden egy 71 éves férfi engedély nélkül tartható légpisztolyával véletlenül belőtt a solymári Kék Óvoda ablakán galambvadászat közben, a lövedék az alvó kisgyerekek között csapódott a falba. A rendőrség a férfit pár órán belül elfogta, és súlyos testi sértés kísérlete miatt indított ellene eljárást, mivel a leadott lövés akár szemkilövésre is alkalmas lett volna. Az eset kapcsán megnéztük, milyen fegyverek tarthatók engedély nélkül Magyaroszágon.

Életem

Lehet, hogy a te családodról is jelentettek: ez derülhet ki az ügynökaktákból

Az „ügynökakták” szó úgy él a közbeszédben, mintha valahol létezne egyetlen nagy, titkos lista, amelyből egyszer majd kiderül, kik működtek együtt a kommunista rendszerrel, ki volt besúgó és ki nem. Az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára szerint nem egyszerűen listákról van szó, hanem az egykori állambiztonság teljesebb iratvilágáról, hálózati, operatív, megfigyelési, nyilvántartási és más iratokról.