Ha ezt csinálod a húszas éveidben, csökken az esély, hogy megéld a 60-at

Olvasási idő kb. 3 perc
Google Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!

Rengeteg időt töltünk a képernyők előtt. Egy új kutatás pedig kimutatta, hogy a húszas éveinkben a tévék, telefonok és számítógépek előtt töltött idő is negatívan befolyásolja az egészségünket.

Magyarországon rengeteg halálesetet okoznak a szív- és érrendszeri megbetegedések, évente több mint 60 ezren veszítik el miatta az életüket. Ezeknek a jelentős része megakadályozható lenne már a koleszterinszint rendszeres szűrésével és szinten tartásával.

Már fiatalkori viselkedésünkkel nő a szívroham kockázata

Ma már a gyerekek is egyre több időt töltenek a telefonok, számítógépek képernyője előtt, de a felnőtt lakosságnak is magas a képernyőideje. Egy új tanulmány szerint, ha a fiatalkorodban gyakran használod a telefonod, a számítógéped és a tévéd, csökken az esélye annak, hogy megérd a 60 éves kort. A kutatás több mint 4000 fiatal felnőtt egészségét követte több mint 30 éven keresztül, az adatok szerint azoknál, akik a 20-as éveik elején sok időt töltöttek tévénézéssel, nagyobb volt a szívroham esélye.

A túl sok képernyőidő növeli a szívroham kockázatát
Fotó: Pheelings Media / Getty Images Hungary

Azok, akik több időt töltenek képernyő előtt, olyan fontos tevékenységeket hanyagolnak, mint az alvás és a testmozgás. Tehát a tanulmány arra jutott, hogy már fiatalkorban hatással van a túlzott képernyőhasználat a jövőbeli szívbetegségek és a stroke kialakulásának esélyére, így a képernyőidő csökkentése már fiatalkorban fontos.

Minden óra, amelyet a résztvevők 23 éves korukban tévénézéssel töltöttek, 26 százalékkal magasabb esélyt jelentett a szívbetegség kialakulására a vizsgálat során, valamint 16 százalékkal növelte a szívroham és/vagy a stroke esélyét.

A képernyőidő nem csak fiatalkorban volt veszélyes, a tanulmány szerint a középkorúak minden további napi egy óra tévézése 55 százalékkal növelte a szívkoszorúér-betegség, 58 százalékkal a stroke és 32 százalékkal az általános szívbetegség esélyét.

Mennyi a már kockázatos képernyőidő?

2016-ban vizsgálták, hogy az Egyesült Államok felnőtt lakossága átlagosan 11 órát tölt képernyők előtt. A koronavírus miatt elrendelt karantén alatt ez a szám rettentően megugrott, napi 19 órára emelkedett a képernyők előtt töltött idő. A felnőttek körülbelül 30 százaléka állítja, hogy „szinte állandóan” online van.

Nincs mágikus óraszám a felnőttek számára ajánlott képernyőidőre vonatkozóan; azonban egyértelmű bizonyítékok vannak arra, hogy a túl sok képernyőidő káros lehet az egészségre. Egy kutatásban például arra jutottak, hogy akik naponta hat órát vagy annál többet töltöttek képernyő nézésével, azoknál nagyobb volt a depresszió kockázata, egy másik tanulmány szerint pedig a közösségi médiahasználat napi 30 percre korlátozása „jelentős javulást eredményezett a jóllétben”.

Sokan még mindig tévénézéssel töltik az idejüket
Fotó: The Good Brigade / Getty Images Hungary

Még mindig jelentős kockázati tényező a tévénézés

A tévénézés a leggyakoribb szabadidős ülő magatartás még manapság is, hiába terjedtek el egyéb eszközök is. A felnőttek körülbelül 94 százalékának van HD televíziója. A streaming vagy előfizetéses video on-demand szolgáltatások, mint például a Netflix vagy a Disney+, ugyanolyan sok háztartásban voltak jelen, mint a klasszikus tévéadások.

A munkahét 40 órát vesz igénybe, az éjszakai alvás legalább hét óra, ami 49 óra, és ha azt vesszük, hogy minden személyes gondoskodás – például evés, tisztálkodás, öltözködés, ételkészítés – napi még három óra, akkor heti 58 óránk marad minden másra.

Egy olyan személy, aki napi 60 percet fut, de emellett napi 4 órát ül a televízió előtt, fizikailag aktívnak tekinthető az ülő tevékenység mellett is. Azonban számos tanulmány kimutatta, hogy a fizikai aktivitástól függetlenül a megnövekedett tévénézési idő több betegség kockázatát is növeli, mint például a magas vérnyomás vagy a cukorbetegség.

Az ülés egészségre gyakorolt hatásával már több tanulmány is foglalkozott. Az egyik szerint a tévézéssel töltött idő csökkenti az egészséges öregedés esélyét. Ismerd meg a részleteket az alábbi cikkünkből.

Elveszett harmónia

Elveszett harmónia

Megrendelhető a Dívány új könyve, az Elveszett harmónia, melynek segítségével megértheted, hogy a széthullás nem a vég, hanem a kezdet. Tóth Réka Ibolya saját módszerével mutatja meg, hogy a harmónia nem elérhetetlen vágy, hanem az az alapállapot, amelybe te is visszakerülhetsz. Önmagad megértése, valamint a QR-kóddal elérhető meditációk és testtudatos gyakorlatok segítenek a gyógyuláshoz vezető útra lépni, így megszabadulhatsz az ismétlődő mintáktól és a régi szenvedéstől.

Keresd a könyvet az Inda Press Kiadó kínálatában!

hirdetés

Diósi Szilvia
Diósi Szilvia
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Világom

Tojássárgájával építették Európa egyik leghíresebb hídját

Prága macskaköves utcáin sétálva szinte lehetetlen kikerülni a fenséges Moldva folyón átívelő Károly hidat. A gótikus remekmű évszázadok óta dacol a pusztító árvizekkel, a háborúkkal és a hömpölygő turistaáradattal. De vajon mi a titka ennek a rendkívüli szilárdságnak? A legenda szerint nem más, mint a tojás. Egészen pontosan több ezer láda tojás, amit az építkezéshez használt habarcsba kevertek.

Szülőség

Ezért nem mindegy, mikor kerül ágyba a gyerek – egész életére hatással lehet

Sok szülő szembesül az esti fektetés körüli végtelennek tűnő harcokkal, és hajlamosak vagyunk azt hinni, hogy az időben történő elalvás csupán azért fontos, hogy a gyerek másnap ne legyen nyűgös. A legújabb neurológiai kutatások szerint azonban ennél sokkal nagyobb a tét. A gyermekkori alvás nem egy passzív pihenőidő, hanem egy rendkívül aktív biológiai folyamat. Ha a gyerek nem alszik eleget vagy nem fekszik le időben, az közvetlenül megváltoztathatja az agy fejlődését, és egész felnőttkorára, a tanulási képességeitől kezdve az érzelmi stabilitásáig kihatással lehet.

Offline

Villámkvíz: melyik Mikszáth-könyv szereplője volt Veronka?

Az iskolában ma is kötelező Mikszáth Kálmán több regénye és novellája, a legismertebbek a Szent Péter esernyője, a Tót atyafiak és A jó palócok. A történetek szereplői között találunk pletykás plébánost, őszinte lelkű földművest és elszegényedett nemest is.

Lájfhekk

Így marad friss napokkal tovább a vágott virág

A tavaszi szezon és a virágzó kertek láttán ki ne szeretné a természet színeit és illatait becsempészni az otthonába? Egy gyönyörű, friss vágott virágcsokor azonnal életre kelti a nappalit, de az öröm gyakran csak pár napig tart, mert a szirmok kókadni kezdenek. Szerencsére léteznek olyan trükkök, amikkel napokkal, sőt akár hetekkel is meghosszabbíthatjuk a vágott virágok életét.

Testem

Nem csak köhögésre jó: szúnyogcsípés ellen is bevetheted a lándzsás útifüvet

A legtöbb kerti gyepben szinte fűnyírásról fűnyírásra felbukkan, mi pedig sokszor gondolkodás nélkül, bosszankodva rántjuk ki a földből mint haszontalan gyomot. Pedig a lándzsás útifű a népi gyógyászat egyik legnagyobb szuperhőse. Ez a végtelenül egyszerű növény a nyári szezonban is igazi életmentő lehet – különösen akkor, ha ellepnek minket a kellemetlen szúnyogok.

Életem

Csak ebben az esetben tesz boldoggá a minimalizmus

A minimalizmus sokak számára vonzó életstílus: kevesebb tárgy, több tér, letisztult otthon és gondolatok. De vajon tényleg mindenkit boldoggá tesz, aki kipróbálja? Egyre több kutatás és tapasztalat mutatja, hogy csak bizonyos helyzetekben hoz valódi elégedettséget.