Ha ezt csinálod a húszas éveidben, csökken az esély, hogy megéld a 60-at

Olvasási idő kb. 3 perc

Rengeteg időt töltünk a képernyők előtt. Egy új kutatás pedig kimutatta, hogy a húszas éveinkben a tévék, telefonok és számítógépek előtt töltött idő is negatívan befolyásolja az egészségünket.

Magyarországon rengeteg halálesetet okoznak a szív- és érrendszeri megbetegedések, évente több mint 60 ezren veszítik el miatta az életüket. Ezeknek a jelentős része megakadályozható lenne már a koleszterinszint rendszeres szűrésével és szinten tartásával.

Már fiatalkori viselkedésünkkel nő a szívroham kockázata

Ma már a gyerekek is egyre több időt töltenek a telefonok, számítógépek képernyője előtt, de a felnőtt lakosságnak is magas a képernyőideje. Egy új tanulmány szerint, ha a fiatalkorodban gyakran használod a telefonod, a számítógéped és a tévéd, csökken az esélye annak, hogy megérd a 60 éves kort. A kutatás több mint 4000 fiatal felnőtt egészségét követte több mint 30 éven keresztül, az adatok szerint azoknál, akik a 20-as éveik elején sok időt töltöttek tévénézéssel, nagyobb volt a szívroham esélye.

A túl sok képernyőidő növeli a szívroham kockázatát
Fotó: Pheelings Media / Getty Images Hungary

Azok, akik több időt töltenek képernyő előtt, olyan fontos tevékenységeket hanyagolnak, mint az alvás és a testmozgás. Tehát a tanulmány arra jutott, hogy már fiatalkorban hatással van a túlzott képernyőhasználat a jövőbeli szívbetegségek és a stroke kialakulásának esélyére, így a képernyőidő csökkentése már fiatalkorban fontos.

Minden óra, amelyet a résztvevők 23 éves korukban tévénézéssel töltöttek, 26 százalékkal magasabb esélyt jelentett a szívbetegség kialakulására a vizsgálat során, valamint 16 százalékkal növelte a szívroham és/vagy a stroke esélyét.

A képernyőidő nem csak fiatalkorban volt veszélyes, a tanulmány szerint a középkorúak minden további napi egy óra tévézése 55 százalékkal növelte a szívkoszorúér-betegség, 58 százalékkal a stroke és 32 százalékkal az általános szívbetegség esélyét.

Mennyi a már kockázatos képernyőidő?

2016-ban vizsgálták, hogy az Egyesült Államok felnőtt lakossága átlagosan 11 órát tölt képernyők előtt. A koronavírus miatt elrendelt karantén alatt ez a szám rettentően megugrott, napi 19 órára emelkedett a képernyők előtt töltött idő. A felnőttek körülbelül 30 százaléka állítja, hogy „szinte állandóan” online van.

Nincs mágikus óraszám a felnőttek számára ajánlott képernyőidőre vonatkozóan; azonban egyértelmű bizonyítékok vannak arra, hogy a túl sok képernyőidő káros lehet az egészségre. Egy kutatásban például arra jutottak, hogy akik naponta hat órát vagy annál többet töltöttek képernyő nézésével, azoknál nagyobb volt a depresszió kockázata, egy másik tanulmány szerint pedig a közösségi médiahasználat napi 30 percre korlátozása „jelentős javulást eredményezett a jóllétben”.

Sokan még mindig tévénézéssel töltik az idejüket
Fotó: The Good Brigade / Getty Images Hungary

Még mindig jelentős kockázati tényező a tévénézés

A tévénézés a leggyakoribb szabadidős ülő magatartás még manapság is, hiába terjedtek el egyéb eszközök is. A felnőttek körülbelül 94 százalékának van HD televíziója. A streaming vagy előfizetéses video on-demand szolgáltatások, mint például a Netflix vagy a Disney+, ugyanolyan sok háztartásban voltak jelen, mint a klasszikus tévéadások.

A munkahét 40 órát vesz igénybe, az éjszakai alvás legalább hét óra, ami 49 óra, és ha azt vesszük, hogy minden személyes gondoskodás – például evés, tisztálkodás, öltözködés, ételkészítés – napi még három óra, akkor heti 58 óránk marad minden másra.

Egy olyan személy, aki napi 60 percet fut, de emellett napi 4 órát ül a televízió előtt, fizikailag aktívnak tekinthető az ülő tevékenység mellett is. Azonban számos tanulmány kimutatta, hogy a fizikai aktivitástól függetlenül a megnövekedett tévénézési idő több betegség kockázatát is növeli, mint például a magas vérnyomás vagy a cukorbetegség.

Az ülés egészségre gyakorolt hatásával már több tanulmány is foglalkozott. Az egyik szerint a tévézéssel töltött idő csökkenti az egészséges öregedés esélyét. Ismerd meg a részleteket az alábbi cikkünkből.

Femina klub esemény

A bennünk élő nők - Hol az egyensúly a megfelelés és az önazonosság között?

A 21. századi nő minden szerepben helyt áll: dolgozik, édesanya, társ, barát, gondoskodó, és közben próbál önmaga is maradni. Hogyan lehet lavírozni a rohanó mindennapok, a teljesítménykényszer és a saját lelki békénk között? Hogyan találjuk meg az egyensúlyt szerepeink között? Erős Antónia és Pokorny Lia beszélgetnek június 1-jén a MOMkultban arról, mit jelent ma nőnek lenni: hogyan lehet egyszerre helyt állni a munka, a család és a saját vágyak világában, miközben megőrizzük önmagunkat, belső erőnket és harmóniánkat.

Biztosítsd be a helyed most!

hirdetés

Diósi Szilvia
Diósi Szilvia
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Testem

Több mint üres szénhidrát: ennyi értékes tápanyagot tartalmaz valójában a burgonya

Évek óta hallgatjuk, hogy a krumpli a fogyókúra legnagyobb ellensége és nem más, mint haszontalan keményítőhalom. Itt az ideje, hogy belássuk tévedésünket: a burgonya ugyanis valójában tele van káliummal, rosttal és vitaminokkal, amiket eddig nagyvonalúan figyelmen kívül hagytunk. Megmutatjuk, miért nem a szénhidráttól kell félned, és hogyan készítsd el úgy a burgonyát, hogy ne a lelkiismeret-furdalást, hanem az egészségedet tápláld.

Offline

Tudod, mi a blansírozás? Nagy konyhakvíz

Ha rutinos vagy a konyhában, akkor ez a kvíz nem fog ki rajtad. Ezúttal ugyanis arra vagyunk kíváncsiak, mennyire ismered a főzéssel kapcsolatos, olykor kacifántos elnevezésű fortélyokat.

Önidő

Pesti viccek és franciás sanzonok: így született meg a magyar kabaré

Városszerte dúdolt kuplék és legnagyobb íróink színdarabjai kerültek műsorra az első budapesti kabarékban. A műfajt egy kackiás bajuszú, félszeg, dadogós fiatalember vitte sikerre, akit később a magyar kabaré atyjaként emlegettek - Nagy Endre mégsem volt elégedett életével.

Offline

17 ezer harcost irányított a kalózkirálynő: vagyonosan halt meg 69 évesen

Míg a nyugati kalózlegendák legtöbbször bitófán végezték, a történelem leghatalmasabb kalózvezére egy kínai nő volt, aki 17 ezer fős hadseregével sakkban tartotta a császárt is. Csen Ji-sao nemcsak a csatamezőn volt verhetetlen, de a diplomáciában is: kőkemény törvényekkel irányított, végül pedig békében és mesés gazdagságban vonult vissza. De hogyan lett egy kantoni szexmunkásból a tengeri rablók legyőzhetetlen királynője?

Offline

József Attila is megfordult „a pesti próféta alvilág” leghíresebb jósnőjénél

Míg József Attila verseivel a lélek legmélyebb bugyrait kutatta, a pesti cukrászdák asztalainál egy különös asszony a tenyerekből és a kézírásból olvasta ki a jövőt. Silbiger Boriska, a két világháború közötti Budapest leghíresebb látnoka nemcsak a nép, de a legnagyobb magyar költő bizalmát is elnyerte. Ki volt a rejtélyes jósnő, aki a Lukács cukrászdában ücsörögve látta meg a közelgő tragédiát, és akinek jóslataitól még a legjózanabb művészek is megborzongtak?