Felére zsugorodott a magyar almaültetvények területe az ezredforduló óta, ami a gazdák és a gyümölcságazat szempontjából is aggodalomra ad okot.
A szűk negyed évszázaddal ezelőtt, a 2000-es évek elején mintegy 42 ezer hektáron termelt alma termőterülete kevesebb mint felére csökkent. A 2023. évi adatok szerint Magyarországon már mindössze 20 609 hektáron folyik ennek a gyümölcsnek a termelése – számolt be az Agrárszektor.
Az almának a magyar háztartásokban megkérdőjelezhetetlen a szerepe, a gyümölcs nem egyszer került a népszerűségi listák élére. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint 2019-ben például
12,5 kilogramm volt a magyar otthonokban elfogyasztott egy főre jutó alma éves mennyisége.
Visszaeső terméshozam
Kedvenc hazai gyümölcsünkről azonban rossz hírek érkeznek, hiszen nem csak a termőterülete csökken, a terméshozam is visszaesést mutat. Amíg az ezredforduló környékén évente 1 millió tonna alma termett, addig mára ez a mennyiség már csak 500-600 ezer tonnányi. A cikk szerint az utóbbi években azonban még ezt a potenciált sem sikerült teljes mértékben kihasználni, elsősorban az időjárási károk – különösen a tavaszi fagyok – miatt, amelyek komoly károkat okoztak a termésben. Mint írják,
a 2022 különösen gyenge év volt, akkor mindössze 280 ezer tonna almát sikerült betakarítani, ami az elmúlt három évtized egyik legrosszabb eredménye.
Nem úgy, mint 2023-ban, amikor 472 500 tonna almát takarítottak be Magyarországon, amelyből mintegy 370 ezer tonna volt az ipari alma,
az étkezési alma mennyisége pedig körülbelül 100 ezer tonnát tett ki.
Szerencse a szerencsétlenségben, hogy bár ebben az éven a tavaszi fagyok nem kímélték a Dunántúl és az ország középső térségeiben található gyümölcsültetvényeket, az ország túlnyomó részét adó északkeletiekben nem voltak káros időjárási körülmények.
Bizonytalan a magyar gyümölcs jövője
Az átmeneti jó hírek ellenére az ágazat jövője bizonytalan, sőt, várhatóan évente mintegy ezer hektárral fog mérséklődni a termőterület, amely tovább csökkenti az ország almatermelési potenciálját.
Magyarország legnagyobb almatermesztő régiója egyébként továbbra is Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye, ahol 15 136 hektáron találhatók ültetvények. Ez az országos termőfelület háromnegyedét teszi ki, amelyhez, ha hozzáadjuk Heves, Borsod-Abaúj-Zemplén és Jász-Nagykun-Szolnok vármegyék 1705 hektárnyi termőterületét, akkor az északkeleti országrész adja a hazai almatermő felület több mint 80 százalékát.
