Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!
A globális felmelegedés, az El Niño és a grönlandi jég nagymértékű olvadásának hatására borzasztó forróságra lehet számítani a nyári hónapokban.
Az utóbbi években mindenki a saját bőrén is elkezdte érezni a klímaváltozás hatásait. A nyarak annyira forróak, hogy alig lehet őket kibírni, a telek viszont olyan enyhék, hogy síelni például már egyre ritkábban van lehetőségünk. Nincs is nagyon esély arra, hogy ez megváltozzon, ráadásul az idei nyáron több tényező együttes hatása miatt dőlhetnek meg a melegrekordok.
Rekordmeleg lehet 2024 az El Niño miatt
Az egyik tényező, amely hat most a Föld hőmérsékletére, a ciklikusan váltakozó El Niño és La Niña páros közül az előbbi, amely az átlagosnál melegebb időjárást eredményez. (Vele ellentétben a La Niña hűvösebb időt hoz.) Az El Niño-hatás általában november táján szokott tetőzni, így részben ennek is volt köszönhető, hogy a 2023-as év minden rekordot megdöntött: 1,48 Celsius-fokkal volt forróbb, mint az ipari forradalom előtti időszak (1850–1900) átlaga, amihez mérni szokták a felmelegedés mértékét.
Kutatók számítógépes modell segítségével azt vizsgálták meg, hogy mi várható 2023 júliusától 2024 júniusáig.
Eredményeik szerint a világ több pontján élőknek kell rekordmértékű forróságra készülni.
A legrosszabb helyzetbe az Amazonas-medencéjében, az Alaszkában, a Karibi-térségben és a Dél-kínai-tenger körül lakók kerülhetnek, ám sajnos az európaiak sem lélegezhetnek föl (lásd lejjebb). Annyira meleg lesz ezeken a helyeken, hogy a kutatók szerint csak emiatt 90 százalékos a valószínűsége annak, hogy a Föld átlaghőmérséklete rekordmeleg legyen ebben az időszakban, 1,4–1,5 fokkal haladva meg az ipari forradalom előtti átlagot.
Az erőteljes hőhullámok, a trópusi ciklonok az emberi tevékenység által okozott tengerszint-emelkedéssel együtt olyan mértékű kihívás elé állítják a sűrűn lakott partvidéki régiókat, amelyekre egyszerűen nem vagyunk felkészülve, és amelyek meghaladják az alkalmazkodóképességünket
– mondta dr. Ning Jiang, a tanulmány egyik szerzője. Az Amazonas-medencében azért is nagyon veszélyes ez a forróság, mert ilyenkor megnő az erdőtüzek kockázata – olykor annyira sok helyen ég az esőerdő, hogy ez a terület, amelyet a Föld tüdejének is szoktak nevezni, néha több szén-dioxidot bocsát ki, mint amennyit elnyel. Februárban például rekordot döntött kibocsátásban.
Már tavasszal beköszönt a nyár
Ahogy a 2023-as év befejeződött – rekordmelegen –, úgy kezdődött az idei év is. A Klímapolitika Intézet adatai szerint 2024 februárjának átlaghőmérséklete Magyarországon 8,2 Celsius-fok volt. Ez pontosan 7 fokkal melegebb az 1991–2020 közötti időszak átlagánál. Az európai átlag ennyire nem volt tragikus, de
a kontinens egészét nézve is mintegy 2 Celsius-fokkal volt melegebb a megszokottnál.
Hasonlóképpen kezdődik a március is. Az ECMWF globális időjárási és éghajlati előrejelző modell szerint az európai tavasz 1,8–3,3 fokkal lesz melegebb az átlagosnál. A nyár már a tavaszi hónapokban megkezdődik, és nem lesznek ritkák a 25 Celsius-fok feletti napok sem. Májusban már igazi nyári hőhullámokra számíthatunk – az előrejelzés szerint 80 százalék ennek a valószínűsége.
Grönland elolvadt jege rátesz még egy lapáttal
Ha mindez nem lenne elég, még egy tényező növeli majd a nyári forróságot – Grönland jege. Vagyis az elolvadt jég, amiből az utóbbi időben bőven akad. A southamptoni National Oceanography Centre kutatói az elmúlt 40 év adatait vizsgálva azt találták, hogy szoros összefüggés fedezhető fel a grönlandi jég olvadásának mértéke és az európai nyár hőmérséklete között. Kiderült, hogy
az utóbbi 10 legforróbb és legszárazabb nyár mindegyike különösen nagymértékű jégolvadást követett.
Mivel 2023-ban a valaha mért harmadik legtöbb jeget veszítette el Grönland, a kutatók előrejelzése szerint az idei nyáron nem sok jóra számíthatunk.
Az elolvadt jég hatására az Atlanti-óceán északi részéről hideg víz áramlik dél felé, ám ez a víztömeg, amely az óceán felső rétegében helyezkedik el, kevéssé keveredik össze a melegebb és sósabb alsó rétegekkel. Ennek hatására télen a szokásosnál hidegebb lesz az óceán felszínén a tengervíz, és ennek a hidegebb tengervíznek, illetve a déli, melegebbnek a találkozása erősíti az időjárási frontokat ezen terület fölött, ami viszont a poláris futóáramlásra van hatással. Az erősebb futóáramlat előbb Európa déli, majd északi felén hoz forróbb nyarakat. A kutatók szerint elképzelhető, hogy ennek a hatása idén nyáron inkább Dél-Európában érződik, ám ebben az esetben 2025 nyarát forrósíthatja majd föl a jégolvadás.
Mi az a futóáramlat?
A futóáramlat egy viszonylag keskeny csík a Föld felső légkörében, ahol nagy sebességgel áramlik a levegő. Persze csak az egész légkörhöz viszonyítva keskeny, hiszen több ezer kilométer hosszúságú, több száz kilométer szélességű, több kilométer vastagságú levegőrétegről van szó. A szubtropikus és a poláris áramlás nagy hatással van az időjárás alakulására. A futóáramlatok jellemző sebessége 160–320 km/óra, ám elérhetik a 656 km/órát is. Más bolygókon is vannak ilyen áramlatok, amelyek jóval gyorsabbak lehetnek: a Jupiteren, a Szaturnuszon vagy a Neptunuszon például sebességük elérheti az 1400 km/órát.
Vigyázz! Hiába lesz nagyon meleg, nem mindenhogy jó hűteni magadat. Jégkockát például nem érdemes rágcsálni, olvasd el, miért, kattints ide!
