Nagy veszélyt jelenthetnek ezek az autók

Olvasási idő kb. 3 perc

Az elektromos autókat érintő tüzekről a típus terjedésével párhuzamosan egyre többet beszélünk, de van egy hatalmas tévhit, amely ezeknek a relatíve új és meglehetősen borsos árú járműveknek a kigyulladását övezi.

Az elektromos autókra már akkor is sokan megpróbálták ráhúzni a vizes lepedőt, amikor esetleges hibáikról még semmit nem lehetett tudni: így történt ez tavaly Lutonban, ahol egy parkolóház gyulladt ki. A gyanúsított azonnal egy elektromos autó lett, ám a vizsgálat teljesen más eredményt hozott: mint kiderült, egy dízeljármű okozta a pusztító lángokat.

Veszélyesebb lenne egy elektromos autó?

Mi az igazság abból, hogy az elektromos autók gyakrabban gyulladnak ki, mint benzines vagy dízelüzemű társaik, illetve abból, hogy ha egyszer lángra kapnak, sokkal nehezebb megfékezni a tüzet, mint egy hagyományos, környezetszennyezőbb jármű esetében?

Törökországban ezek a Teslák szállítás közben égtek ki, miután az egyik elektromos autó tisztázatlan okból kigyulladt
Fotó: Anadolu / Getty Images Hungary

A válaszokra a Guardiannél is kíváncsi voltak, ezért utánajártak a világ útjain közlekedő több millió elektromos járművel kapcsolatos adatoknak.

Minden adat azt mutatja, hogy az elektromos autók sokkal, de sokkal kisebb valószínűséggel gyulladnak ki, mint hagyományos társaik, miközben azt a rengeteg tűzesetet, amelyben benzines vagy dízelautók érintettek, egyszerűen nem jelentik be

 – mondta el a lapnak Colin Walker, az Energy and Climate Intelligence Unit kutatóintézet közlekedésért felelős vezetője.

Norvégiában például a hagyományos autóknál 4-5-ször több tűzeset tapasztalható, mint az elektromos típusoknál. Az ország azért is jó példa, mert a világon itt fut a legtöbb elektromos autó az utakon. 2022-ben Norvégiában 100 ezer hibrid vagy elektromos autóra csak 3,8 tűz jutott, míg 100 ezer benzines vagy dízeljárműre 68. Ahogy a statisztikából kitűnik, az utóbbi nagyságrendekkel több.

A számok árulkodnak

Egy adat ugyanakkor nem adat, nézzünk a továbbiakat is. Ausztráliában az elektromos autóknál 0,0012 százalék az esélye annak, hogy kigyulladjanak, miközben hagyományos társaiknál 0,1 százalék. A Tesla-vezér Elon Musk szerint pedig tizenegyszer kisebb az valószínűsége annak, hogy egy elektromos jármű lángra kapjon.

Ezen a ponton már sértésnek is tekinthetnénk az elektromos autókra nézve azt, ahogyan sokan a kigyulladásuknak tulajdonított kockázathoz viszonyulnak, hátravan azonban még egy kérdés: veszélyesebb-e vajon az, ha egy ilyen jármű kap lángra?

Itt már nem tudunk teljes mellszélességgel az újfajta típusok mellé állni, ugyanis az akkumulátorok égésekor rakétaszerűen lövellnek ki a lángok, mérgező anyagokat is tartalmazó gázfelhők kíséretében. A tűzoltóknak sokkal több vizet kell használniuk, amikor egy akkumulátort oltanak el – vagy le kell takarniuk a tüzet –, ráadásul az háromszor magasabb hőmérsékleten lángolhat, mint egy átlagos esetnél. Sőt, sokkal nagyobb a veszélye annak is, hogy a már eloltottnak vélt tűz újra fellángoljon. Nem árt, ha a kivonuló tűzoltók speciális maszkkal is rendelkeznek, hogy a mérgező gázok ne okozhassanak náluk egészségkárosodást.

Egy kigyulladó akkumulátor bizony nehezen oltható el
Fotó: kynny / Getty Images Hungary

Ha már ég, az nagyon nagy baj

A verdikt tehát a következő: bár kisebb a tűzveszély, mint a benzines és dízelautók esetében, ha egyszer mégis lángra kap egy elektromos jármű, az nagyon nagy bajt jelenthet.

Idézőjel ikon

A rossz hírnévhez ugyanakkor hozzájárul az is, hogy sok olyan elektromos bicikli és roller van forgalomban, amely kevésbé megbízható gyártóktól származik.

Ezeket a közlekedési eszközöket négykerekű társaikhoz képest nem feltétlenül lehet biztonságosan működtetni és tölteni, így könnyebben lángra is kaphatnak, ami igazságtalan módon csökkenti az emberek bizalmát a sokkal ellenőrzöttebb körülmények között készülő elektromos autókban is.

A jövőre nézve fontos lehet, hogy az elektromos autók jellegzetességeihez igazodó szabályozásokat vezessenek be a parkolóházakban, olyan átalakításokat is alkalmazva, amelyek biztonságosabbá teszik ezeket a helyeket, mire kivezetik a piacról a hagyományos autókat. Az elektromos járműveket nem lehet ugyanis olyan egyszerűen kitiltani a parkolókból, ahogyan azt a gázüzeműekkel megtették: ehhez a helyzethez mindenkinek alkalmazkodnia kell.

Ha arról is olvasnál, anno milyen volt vezetni az átkosban, erről szóló cikkünket is ajánljuk!

Femina klub esemény

A bennünk élő nők - Hol az egyensúly a megfelelés és az önazonosság között?

A 21. századi nő minden szerepben helyt áll: dolgozik, édesanya, társ, barát, gondoskodó, és közben próbál önmaga is maradni. Hogyan lehet lavírozni a rohanó mindennapok, a teljesítménykényszer és a saját lelki békénk között? Hogyan találjuk meg az egyensúlyt szerepeink között? Erős Antónia és Pokorny Lia beszélgetnek június 1-jén a MOMkultban arról, mit jelent ma nőnek lenni: hogyan lehet egyszerre helyt állni a munka, a család és a saját vágyak világában, miközben megőrizzük önmagunkat, belső erőnket és harmóniánkat.

Biztosítsd be a helyed most!

hirdetés

Kálmán Szonja
Kálmán Szonja
Főszerkesztő
Kálmán Szonja a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészettudományi Karán végzett magyar-kommunikáció szakos bölcsészként, majd a MÚOSZ Bálint György Újságíró Akadémiájának posztgraduális képzésén szerzett kulturális újságíró képesítést. Az elmúlt húsz évben print napilapnál, online magazinoknál és híroldalnál is tapasztalatokat gyűjtött, de szövegírói, lektori és olvasószerkesztői pozíciót is betöltött már pályafutása során. 2022-ben csatlakozott a Dívány csapatához, 2025 júniusától a prémium magazin főszerkesztője.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Világom

Nem is spanyol a spanyolnátha – eredetét máig kutatják

Amikor 1918-ban a történelem egyik legpusztítóbb világjárványa végigsöpört a bolygón, a háborús cenzúra miatt a világ tévesen Spanyolországhoz kötötte a betegséget. A brit kormány kezdetben annyira megpróbálta eltitkolni a bajt, hogy még a kabinet sem volt hajlandó tárgyalni róla.

Testem

Csodát tesz az agyaddal, ha hetente legalább egyszer így vacsorázol

Mindennapjainkat a mesterséges fény, a képernyők és a zárt terek vonzásában éljük. Ha hetente legalább egyszer kiszakadunk ezek közül egy vacsora erejéig, az támogatja az agyunk egészségét, segít levezetni a stresszt és javítja a családon belüli társas kapcsolatokat is.

Offline

Kvíz: Tudod, miben hisznek ezekben az országokban?

Azt hiszed, képben vagy azzal kapcsolatban, hogy a világ különböző pontjain miben hisznek az emberek? Bár Ázsiáról a legtöbbünknek rögtön a buddhizmus ugrik be, a történelem sokszor jócskán felülírta a papírformát. Tedd próbára a tudásod legújabb földrajzi-kulturális kvízünkben!

Testem

Nem csak a túl sok, a túl kevés só is káros az egészségre

Régóta tudjuk, hogy a túl sok só növeli a magas vérnyomás és a stroke kockázatát, de a legújabb kutatások alapján is felmerült, hogy a túl kevés só sem tesz jót. Vajon hol van az arany középút, és hogyan érdemes alakítanunk a mindennapi sófogyasztásunkat?

Testem

Ez a kínai orvosok napindító trükkje – valóban jót tesz

A meleg víz fogyasztása az európai emberek számára idegen szokás, holott számos egészségügyi előnye van. A termikus hatásnak köszönhetően lazítja a beleket, hidratál, ráadásul az érzékeny gyomrúaknak sem kell tartaniuk azoktól a mellékhatásoktól, amelyeket a hideg víz fogyasztása kiválthat.