Ehető arany jelenti a megoldást az egyik legsúlyosabb betegségre

Olvasási idő kb. 3 perc

Aranytartalmú gyógyszerekkel kísérleteznek neurodegeneratív betegségek gyógyítására, úgy tűnik, átütő a siker.

Az Alzheimer- és a Parkinson-kór megelőzésére, megállítására és visszafordítására tett kísérletsorozat során egyelőre működőképesnek bizonyult egy különleges és drága kémiai elem, az arany használata. Az orvosok szerint áttörő lehet a siker, ugyanis az aranyrészecskéknek sikerül a vér-agy gáton átjutniuk, és táplálni a sérült sejteket. 

Egy csepp aranyporral vennék fel a harcot egy amerikai orvostudományi egyetem kutatói a két leginkább rettegett idegrendszeri megbetegedés, az Alzheimer- és a Parkinson-kór ellen. 

Az Alzheimer- és a Parkinson-kór ellen hatásos gyógyszer lehet az arany
Fotó: peakSTOCK / Getty Images Hungary

Arannyal az Alzheimer- és a Parkinson-kór ellen?

A tudósok egy ideje azt vizsgálják, vajon az arany-nanorészecskékkel megszórt, szájon át bevehető orvosságok képesek-e kezelni a fent említett neurodegeneratív betegségeket. Egy, a Journal of Nanobiotechnology című szaklapban nemrég megjelent tanulmány szerzői azt állítják, sikeres kezdeti vizsgálatokon vannak túl ezzel kapcsolatban nemcsak állatkísérletek, de a betegségekben szenvedő páciensek kezelése során is. 

Már a II. fázisú vizsgálatok sikeréről számoltak be nemrég a vizsgálatban részt vevő szakemberek, úgy tűnik, az arany-nanorészecskéket tartalmazó gyógyszer képes az agy anyagcsere-folyamatait felgyorsítani. A gyógyszer biztonságosságával kapcsolatban még folynak a kutatások, de a hatása egyértelmű: a kapszulák szuszpendált arany-nanorészecskéket tartalmaznak, melyek képesek voltak átjutni a betegek vér-agy gátján, és ott javítani a neuronok energiaellátását. 

Idézőjel ikon

Óvatos optimizmussal tekintünk a jövőbe, hogy ezzel a stratégiával képesek leszünk megelőzni vagy akár visszafordítani bizonyos neurológiai folyamatokat – nyilatkozta Peter Sguigna, az University of Texas Southwestern munkatársa.

Megállítja az arany a sejtkárosodást

A parkinsonos és alzheimeres, sőt, az egyéb neurológiai betegségben szenvedők közös jellemzője, hogy agyi folyamataik lassulásnak indulnak. A kutatók úgy vélik, az a folyamat, ami a neuronok anyagcseréjét lassítja, káros molekulák és szabad gyökök felhalmozódását eredményezi, ez pedig beindítja a dominóhatást, károsítja a sejteket, amelyek aztán még kevésbé képesek hatékonyan végezni a munkájukat.

A tanulmányban bemutatott kísérleti gyógyszer, a CNM-Au8 egyfajta energiastabilizátor, mely pluszenergiával segíti az agyi idegsejteket. Bár meghökkentően hangzik, hogy az arany erre képes lehet, ezeket a nanokristályokat nem úgy kell elképzelni, mint a nyakunkban lógó aranylánc sárgás fémjét. A szabad szemmel láthatatlan kristályok olcsón szintetizálhatóak, és könnyedén bejutnak a sejtekbe, hogy áthaladhassanak a vér-agy gáton, így ideálisak lehetnek abból a szempontból is, hogy szinte korlátlan módon módosíthatóak más neurodegeneratív betegségek esetleges kezelésére is. 

A különleges gyógyszer nem csak az állatkísérletek során vált be
Fotó: chuchart duangdaw / Getty Images Hungary

A humánvizsgálatokhoz szükséges orvosságokat kifejezetten úgy alkották meg, hogy az agyat az anyagcseréhez és az ATP nevű sejtüzemanyag termeléséhez megfelelő koenzimmel láthassa el oxidált és redukált formában is, így fenntartva a szükséges mennyiséget az idegsejtekben. 

A Parkinson és az Alzheimer esetén ugyanis ezek az oxidált és redukált koenzimek szokatlanul alacsony mennyiségben vannak jelen. Egy egészséges ember tízévente mintegy fél százalékát veszti el agyi idegsejtjeinek koenzimtartamából, és ennek az információnak a birtokában láthatjuk, hogy a gyógyszer – amennyiben más okból nem veszélyes az egészségre – kifejezetten hatékonynak bizonyul egyes öregedési folyamatok megfékezésében. 

Állatkísérleteket követően emberek is kipróbálták

13 Parkinson-kóros és 11 sclerosis multiplexben szenvedő beteg próbálta ki az elmúlt hónapok során az aranytartalmú gyógyszert elsőként, legalább 3 hónapon át naponta szedve. A koenzimeik száma átlagosan legalább 10 százalékkal nőtt a kísérletek során. A tanulmányt publikáló szakemberek szerint ez a javulás elméletileg megfelelő lehet ahhoz, hogy ne csak megállítsa a tünetek felerősödését, de visszafordíthassa a neurodegeneratív betegségeket. A kísérletben részt vevő páciensek motorikus képességeik javulásáról is beszámoltak. 

Ebben a cikkünkben egy mindenki számára hozzáférhető megoldásról olvashatsz, ami segíthet az Alzheimer-kór megelőzésében

Femina klub esemény

A bennünk élő nők - Hol az egyensúly a megfelelés és az önazonosság között?

A 21. századi nő minden szerepben helyt áll: dolgozik, édesanya, társ, barát, gondoskodó, és közben próbál önmaga is maradni. Hogyan lehet lavírozni a rohanó mindennapok, a teljesítménykényszer és a saját lelki békénk között? Hogyan találjuk meg az egyensúlyt szerepeink között? Erős Antónia és Pokorny Lia beszélgetnek június 1-jén a MOMkultban arról, mit jelent ma nőnek lenni: hogyan lehet egyszerre helyt állni a munka, a család és a saját vágyak világában, miközben megőrizzük önmagunkat, belső erőnket és harmóniánkat.

Biztosítsd be a helyed most!

hirdetés

Gerhát Petra
Gerhát Petra
Újságíró, szerkesztő
Gerhát Petra pályafutását vidéki televízióknál kezdte sportújságíróként. Művészettörténeti, néprajzi és társadalomtudományi tanulmányokat követően végzett oknyomozó újságíró képzést. Az elmúlt húsz év során politikai és történelmi témájú heti- és havilapoknál, illetve online magazinoknál is dolgozott. A Dívány mellett az Indamedia kisállatos magazinjai, a We love Dogz és a We love Catz újságírójaként is dolgozik, valamint a DOGZ Podcast műsorvezetője.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Testem

Több mint üres szénhidrát: ennyi értékes tápanyagot tartalmaz valójában a burgonya

Évek óta hallgatjuk, hogy a krumpli a fogyókúra legnagyobb ellensége és nem más, mint haszontalan keményítőhalom. Itt az ideje, hogy belássuk tévedésünket: a burgonya ugyanis valójában tele van káliummal, rosttal és vitaminokkal, amiket eddig nagyvonalúan figyelmen kívül hagytunk. Megmutatjuk, miért nem a szénhidráttól kell félned, és hogyan készítsd el úgy a burgonyát, hogy ne a lelkiismeret-furdalást, hanem az egészségedet tápláld.

Offline

Tudod, mi a blansírozás? Nagy konyhakvíz

Ha rutinos vagy a konyhában, akkor ez a kvíz nem fog ki rajtad. Ezúttal ugyanis arra vagyunk kíváncsiak, mennyire ismered a főzéssel kapcsolatos, olykor kacifántos elnevezésű fortélyokat.

Önidő

Pesti viccek és franciás sanzonok: így született meg a magyar kabaré

Városszerte dúdolt kuplék és legnagyobb íróink színdarabjai kerültek műsorra az első budapesti kabarékban. A műfajt egy kackiás bajuszú, félszeg, dadogós fiatalember vitte sikerre, akit később a magyar kabaré atyjaként emlegettek - Nagy Endre mégsem volt elégedett életével.

Offline

17 ezer harcost irányított a kalózkirálynő: vagyonosan halt meg 69 évesen

Míg a nyugati kalózlegendák legtöbbször bitófán végezték, a történelem leghatalmasabb kalózvezére egy kínai nő volt, aki 17 ezer fős hadseregével sakkban tartotta a császárt is. Csen Ji-sao nemcsak a csatamezőn volt verhetetlen, de a diplomáciában is: kőkemény törvényekkel irányított, végül pedig békében és mesés gazdagságban vonult vissza. De hogyan lett egy kantoni szexmunkásból a tengeri rablók legyőzhetetlen királynője?

Offline

József Attila is megfordult „a pesti próféta alvilág” leghíresebb jósnőjénél

Míg József Attila verseivel a lélek legmélyebb bugyrait kutatta, a pesti cukrászdák asztalainál egy különös asszony a tenyerekből és a kézírásból olvasta ki a jövőt. Silbiger Boriska, a két világháború közötti Budapest leghíresebb látnoka nemcsak a nép, de a legnagyobb magyar költő bizalmát is elnyerte. Ki volt a rejtélyes jósnő, aki a Lukács cukrászdában ücsörögve látta meg a közelgő tragédiát, és akinek jóslataitól még a legjózanabb művészek is megborzongtak?