Ezek kerültek a kosaradba a 70-es, 80-as években

Olvasási idő kb. 4 perc

Ha már éltél a hetvenes-nyolcvanas években, jó néhány termékre rá fogsz csodálkozni, ami bekerül retró kosarunkba.

A Közért Vállalat 1948-tól egészen a rendszerváltásig működött, ám a hetvenes években Budapesten már ABC-ben, míg vidéken az Áfész boltokban vásároltak. A magasabb minőségű különlegességekért a Csemege boltot célozták meg, de minden termékféleségnek megvolt a maga szakboltja: kozmetikumért és vegyszerekért az Azúrba, finom porcelán- és üvegáruért az Amforába, edényért és lábasért, no meg mákdarálóért a Vasértbe, illetve a Vasedénybe mentünk. A mai napig sokan hívják a papír-írószer üzletet ÁPISZ-nak, hiszen ez az állami cég volt az egyeduralkodó. 

Magyar vállalatok gyártották a kólát

Ha a nyolcvanas évek élelmiszerboltjaiból egyetlen momentumot kellene kiemelnem, amely azonnal felidézi számomra a korszak hangulatát, az egyértelműen a kasszasor mögötti kávédaráló. Amikor édesanyám gyerekként elküldött a közeli boltba, mindig azon aggódtam, hogy jól csíptessem fel a kávészacskót, és hogy mi van, ha az őrölt kávé nem fér bele a tasakba.

„Az abban az időben népszerű kávék közül ma már csak az Omnia és a Karaván lehet ismerős – mondja Oravec Éva, a Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum muzeológusa. Ám abban az időben az Amigo, a Rio és az Ali baba kávék is rendkívül népszerűek voltak.”

Idézőjel ikon

1981-től volt kapható a gyerekeknek is adható Maci Kávé, illetve megjelentek az oldódó kakaóporok is, például a Nesquick.

1977 is fontos év volt: akkor jelent meg az emlékezetes, alutasakos első Sió gyümölcslé, amelyből évente kétmillió darabot adtak el. 10 évvel később pedig piacra dobták az 1 literes, majd 2 deciliteres kartondobozos Siót. 

Így nézett ki régen az Omnia kávé
Fotó: Fortepan/Bauer Sándor

„Ebben az időben a Traubisoda és a Meggy Márka volt a fiatalok kedvence, illetve kapható volt Pepsi, és a Coca-Cola is, melyeket magyarországi vállalatok gyártottak.”

A retró kosárba ritkán került nyugati csoki

A hetvenes, nyolcvanas években a családanyák általában dolgoztak, így szükség volt olyan termékekre is, amelyek megkönnyítik a vacsorafőzést, és lerövidítik az idejét.

„A hetvenes-nyolcvanas években keresettek voltak a mirelit áruk, illetve a régi hagyományokkal rendelkező márka, a Globus konzervjei és befőttjei – mondja szakértőnk. Valószínűleg mindenki kamrájában ott volt a májkrémkonzerv vagy éppen a löncshús.”

Az akkoriban divatos édességek közül jó néhány – ha új formában is, de – megtalálható a boltok polcain ma is.

„Három jelentős állami céget említhetünk ebből az időszakból: a Budapesti Édesipari Vállalatot, a Szerencsi Édesipari Vállalatot és a Győri Keksz- és Ostyagyárat – mondja Oravec Éva. Termékeik a ma is ismert pilótakeksz és vaníliás karika, a Piros mogyorós, a Balaton, a Sport, a Vadász és a Kapucíner szelet a hetvenes, nyolcvanas években is nagyon népszerűek voltak, ahogyan a Tibi is, amely az államosítás után került a Stühmertől a Budapesti Csokoládégyárhoz, és a névadó nem volt más, mint Stühmer Frigyes kis unokája.”

A retró kosár csokoládéi
Fotó: Fortepan/FŐFOTÓ

Azok, akik már éltek ebben az időszakban, vagy éppen kicsi gyerekek voltak, bizonyára emlékeznek például a Szerencsi betűs csokikra – mindenki próbálta a dobozból a saját neve kezdőbetűjét kikeresni –, de létezett olyan csokoládészelet is, amelynek elején a magyarországi várak voltak, a hátulján pedig egy rövid leírás a történelméről az edukáció jegyében. 

„A márkás, nyugati csokoládékat a nyolcvanas évek közepe-vége felé már egy-egy trafikban is meg lehetett venni, de előtte a konzumboltokban vásárolhatták csak meg valutáért például a Tobleronét, de ugyanez volt igaz a Nyugatról érkező italokra és a dohányárura is.” 

Gabi fogkrém és Odol szájvíz a fürdőben

Negyven-ötven évvel ezelőtt töredéknyi mennyiségű termékből válogathattunk, és ez igaz volt a kozmetikumokra, tisztítószerekre is. 

A házibuli elmaradhatatlan kellékei, 1978-ból
Fotó: Fortepan/Bauer Sándor

„Bip súrolót, Biopon és Tomi mosószert használtunk, és tudtuk, hogy »Fabulon a bőre őre, ezt használja nyakra, főre!«” – idézi fel Oravec Éva muzeológus.

Idézőjel ikon

Leginkább Baba és Amo szappant használtak, a hajmosáshoz pedig WU2-t.

„A Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum kiállításán rácsodálkoznak a látogatók többek között az Odol szájvízre is; még emlékeznek rá, hogy ott volt a fürdőszobában. A Caola termékei is rendkívül népszerűek voltak – elődje a Budapesti Illatszer és Piperegyárban készült –, és valószínűleg nem akadt olyan gyerek, aki ahelyett, hogy fogat mosott volna vele, ne ette volna meg inkább a Gabi fogkrémet.” 

Ha nemcsak a kedvenc termékeidre szeretnél visszaemlékezni, hanem arra is, hogy milyen volt akkor iskolásnak lenni, böngészd át galériánkat is.

Femina klub esemény

A bennünk élő nők - Hol az egyensúly a megfelelés és az önazonosság között?

A 21. századi nő minden szerepben helyt áll: dolgozik, édesanya, társ, barát, gondoskodó, és közben próbál önmaga is maradni. Hogyan lehet lavírozni a rohanó mindennapok, a teljesítménykényszer és a saját lelki békénk között? Hogyan találjuk meg az egyensúlyt szerepeink között? Erős Antónia és Pokorny Lia beszélgetnek június 1-jén a MOMkultban arról, mit jelent ma nőnek lenni: hogyan lehet egyszerre helyt állni a munka, a család és a saját vágyak világában, miközben megőrizzük önmagunkat, belső erőnket és harmóniánkat.

Biztosítsd be a helyed most!

hirdetés

Ványik Dóra
Ványik Dóra
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Testem

Több mint üres szénhidrát: ennyi értékes tápanyagot tartalmaz valójában a burgonya

Évek óta hallgatjuk, hogy a krumpli a fogyókúra legnagyobb ellensége és nem más, mint haszontalan keményítőhalom. Itt az ideje, hogy belássuk tévedésünket: a burgonya ugyanis valójában tele van káliummal, rosttal és vitaminokkal, amiket eddig nagyvonalúan figyelmen kívül hagytunk. Megmutatjuk, miért nem a szénhidráttól kell félned, és hogyan készítsd el úgy a burgonyát, hogy ne a lelkiismeret-furdalást, hanem az egészségedet tápláld.

Offline

Tudod, mi a blansírozás? Nagy konyhakvíz

Ha rutinos vagy a konyhában, akkor ez a kvíz nem fog ki rajtad. Ezúttal ugyanis arra vagyunk kíváncsiak, mennyire ismered a főzéssel kapcsolatos, olykor kacifántos elnevezésű fortélyokat.

Önidő

Pesti viccek és franciás sanzonok: így született meg a magyar kabaré

Városszerte dúdolt kuplék és legnagyobb íróink színdarabjai kerültek műsorra az első budapesti kabarékban. A műfajt egy kackiás bajuszú, félszeg, dadogós fiatalember vitte sikerre, akit később a magyar kabaré atyjaként emlegettek - Nagy Endre mégsem volt elégedett életével.

Offline

17 ezer harcost irányított a kalózkirálynő: vagyonosan halt meg 69 évesen

Míg a nyugati kalózlegendák legtöbbször bitófán végezték, a történelem leghatalmasabb kalózvezére egy kínai nő volt, aki 17 ezer fős hadseregével sakkban tartotta a császárt is. Csen Ji-sao nemcsak a csatamezőn volt verhetetlen, de a diplomáciában is: kőkemény törvényekkel irányított, végül pedig békében és mesés gazdagságban vonult vissza. De hogyan lett egy kantoni szexmunkásból a tengeri rablók legyőzhetetlen királynője?

Offline

József Attila is megfordult „a pesti próféta alvilág” leghíresebb jósnőjénél

Míg József Attila verseivel a lélek legmélyebb bugyrait kutatta, a pesti cukrászdák asztalainál egy különös asszony a tenyerekből és a kézírásból olvasta ki a jövőt. Silbiger Boriska, a két világháború közötti Budapest leghíresebb látnoka nemcsak a nép, de a legnagyobb magyar költő bizalmát is elnyerte. Ki volt a rejtélyes jósnő, aki a Lukács cukrászdában ücsörögve látta meg a közelgő tragédiát, és akinek jóslataitól még a legjózanabb művészek is megborzongtak?