Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!
Segítünk, hogyan ne add fel már január második felében az elhatározásod, és megmutatjuk, miképp érheted el valóban a céljaidat.
Többet pihenek, kevesebbet stresszelek, több pénzt keresek, leadom a fölösleges kilókat, sportolni fogok, vagy éppen végre felhagyok egy rossz szokásommal. Ismerős elhatározások? Általában ezek a legnépszerűbb újévi célok. Január második hetében valóban megtelnek az edzőtermek, hogy aztán februárban csak a régi arcok maradjanak.
Vedd elő a rocksztáréned!
A fogadalmainkat szeretjük jeles eseményekhez kötni, évfordulókhoz, születésnaphoz, vagy éppen évkezdethez.
„Pedig az akaraterőnk nem ismeri a naptárat – szögezi le Bakos Zsuzsi egészségfejlesztő coach. Sokkal inkább az a kérdés, mikor állunk valóban készen arra, hogy változtassunk. Amikor fogadalmat teszünk, a szokásainkról döntünk, hiszen a szokásaink alakítják a jövőnket. Például az újévi »végre lefogyok« vagy típusú fogadalmak gyakran nagyon hamar hamvukba hullanak, mindössze a fogadkozók 5-10 százaléka építi be hosszú távon az új szokást, vagy éppen hagy fel a régi rosszakkal.”
Az újévi fogadalmak általában olyan dolgokra vonatkoznak, amelyek már jó ideje feszítenek minket belül.
„Az is fontos lépés, ha már felismertük, hogy szükséges a változás, de sokáig ott maradtunk a tervezés szakaszában várva a »nagy napot«, amikor elkezdhetünk cselekedni – mondja a coach. Vannak, akik egy-másfél évig dédelgetnek egy ilyen tervet, anélkül, hogy bármit tennének a megvalósításáért. Egyszerűen ott ragadnak a fontolgatás vagy a tervezés szakaszában. Pedig a tényleges változtatáshoz cselekedni kell, ahogy az ügyfeleimnek szoktam mondani, akcióba kell tenniük magukat, elő kell hozniuk a rocksztárténjüket magukból.”
Így nem éred el az újévi célodat
Szilveszter éjszakáján biztosan sokan látjuk magunkat az újévi új énünkkel, mégis valahogy a szürke januári hétköznapokban már nem tűnik olyan könnyűnek tenni is érte.
„Ennek gyakran lehet az az oka, hogy rosszul határozzuk meg a célt. Túlságosan rövid idő alatt túl nagy eredményt várunk – sorolja Bakos Zsuzsi. Aztán ott a mindent vagy semmit elv; akadnak, akik az első kisiklásnál feladják több hét munkáját, mert nekik nem fér bele a hiba. Ők általában az életük más területein sem érik be mással, csak a tökéletes megoldással. Csak hogy fel kell készülni arra, hogy az életmódváltás gyakran olyan, mint egy hullámvasút.
Azok sem fogják hosszú távon tartani, akiknek inkább külső, mint belső a motivációja, tehát nem ők akarják a legjobban, hanem valaki más hívta fel a figyelmüket a változtatás fontosságára. Aztán azok számára is nehéz megtartani a fogadalmakat, akik folyton hárítják a felelősséget, mindig más tehet mindenről, de a saját szerepüket ritkán látják a dolgok alakulásában.”
Én mindig azt mondom, az életmódváltoztatás egyben önismereti kaland is, de már a startkőnél kell, hogy ismerjük az erősségeinket, gyengeségeinket és a megküzdési stratégiáinkat, amikre később építhetünk.
Szakértőnk szerint egy jó edzésterv vagy egy másoknál jól működő diéta kevés a sikerhez, ha nem tudjuk magunkat átsegíteni a hullámvölgyeken, a fókuszt a célunkon tartani. És végül ott vannak azok is, akik nem mérik fel, hogy a változtatás milyen rengeteg energiát követel; ők mindent gyorsan, egyszerűen, kis energiabefektetéssel akarnak.
Találd meg a miérted!
De mi szükséges ahhoz, hogy mégis csak sikert arassunk? Bakos Zsuzsi szerint fontos, hogy ne hagyatkozzunk csupán az akaraterőnkre, hanem tegyük minél egyszerűbbé a változtatást.
„Például, ha edzeni szeretnénk menni, készítsük össze már előző nap a holminkat, ha a fogyás cél, tervezzük meg előre az étkezéseinket, ha állandóan nassolnánk, ürítsük ki a csokis fiókokat – tanácsolja a szakértő. Egyszerűen ne tartsunk otthon semmit, ami kísértésbe vihet, teremtsük meg a változtatáshoz szükséges körülményeket, vagyis legyen minden elérhető közelségben vagy éppen elérhetetlenül távol. Ismerjük a miértünket! Miért fontos nekünk ez most? Elég fontos-e egyáltalán ahhoz, hogy nap mint nap energiát tegyünk bele? Figyeljük meg, milyen párbeszédet folytatunk magunkkal. Mennyire tudjuk biztatni, dicsérni, motiválni magunkat? Mennyire kívülről várjuk a megerősítést? Milyen megküzdési stratégiáink vannak arra az esetre, amikor például olyan nem várt esemény történik, ami elviheti a figyelmünket a célunkról? Érdemes átgondolni azt is, mit tehetünk azért, hogy még jobban akarjuk? Minek kell történnie, hogy rendíthetetlen legyen az akaratunk?”
A coach arra is felhívta a figyelmet, hogy kis lépésekben gondolkodjunk, legyen egy tervünk, határozzuk meg előre, melyik nap mit fogunk tenni, ne bízzuk a véletlenre, hogy valahogy majd alakul, mert ilyenkor általában a kisebb ellenállás irányába megyünk.
Ha mindent meg is tennénk a változásért, néha el kell fogadni, hogy nem éppen január elsején állunk készen leginkább a változtatásra.
„Egy szokás megváltoztatásának néha többtucatszor is nekifutunk az életünk során, és persze valamilyen szinten mindig kudarc, ha nem sikerül beépíteni, megtartani az új szokást. Minden kísérletünkből tanulhatunk valamit magunkról, emiatt én azt gondolom, egyetlen próbálkozás sem vész teljesen kárba.”
Ha szeretnél még inkább megerősödni az elhatározásodban, hogy január 1-jén új életet kezdj, olvasd el ezt a cikkünket is.
