Megtalálták az okát, miért nem olyan finomak a gyümölcsök, mint régen

Olvasási idő kb. 2 perc
Google Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!

Biztos sokan vannak még rajtam kívül, akik az eperszezon indulásával lelkesen vadásszák azokat a lelőhelyeket, ahol a legzamatosabb gyümölcsöt árulják. Sokáig azt hittem, ez valamiféle „becsípődés” nálam, majd nemrég kutatók bebizonyították, hogy nem csupán érzékszervi csalódás, ha azt tapasztaljuk, már nincs olyan finom íze a gyümölcsöknek, mint régen.

Nem kérdés, hogy akkor tesszük a legjobbat az egészségünkkel, és akkor esszük a legfinomabb gyümölcsöket is, ha az itthon termő szezonálisak közül választunk. Ám az utóbbi időben gyakran tapasztaljuk, hogy a most termő gyümölcsöknek már nincs olyan finom íze, mint annak, amit évtizedekkel ezelőtt, gyermekkorunkban ettünk. 

Nem csak az íz, a tápérték is változik

Nagyon kiábrándító, amikor egy hatalmas, piros eperbe beleharapunk, és a zamatos, édes esszencia helyett csak éretlen, vizes íz terül el az ízlelőbimbóinkon. A jelenségre a kutatók is felfigyeltek, és elkezdték keresni az okát, vajon miért érezhetjük azt, hogy a gyümölcsök már nem olyan finomak, mint régen.

Emberi beavatkozás következménye, hogy a gyümölcsök veszítenek az ízükből
Fotó: PeopleImages / Getty Images Hungary

Kutatómunkájukhoz az epret választották, és rájöttek, hogy bizonyos peszticidek, vagyis gombaölő szerek felelősek az ízminőség romlásáért. Eredményüket a Journal of Agricultural and Food Chemistry című folyóiratban publikálták. Itt számoltak be arról, hogy két elterjedt gombaölő szer lehet hatással a sejtmechanizmusokra, és emiatt lett visszafogottabb az íze, valamint alacsonyabb a tápértéke az epernek.

Ez a két igen elterjedt gombaölő szer a boszkalid (BOS) és a difenokonazol (DIF), melyeket úgy fejlesztettek ki, hogy a növényeket károsító gombák sejtfolyamatait megzavarják. Nem várt hatásuk azonban, hogy ezekbe a folyamatokba a termések esetében is beavatkozhatnak, és meggátolhatják a fontos íz- és tápanyagok termelődését.

Így hatnak a növényvédő szerek a gyümölcsre

A kutatók három epercsoportot termesztettek azonos körülmények között, és két csoportnál BOS-t, illetve DIF-et alkalmaztak, amikor a bogyók még zöldek voltak. A teljesen kifejlett eprek még a kezelés után is megegyeztek méretükben és színükben a peszticid nélkül termesztettekkel. A felszín alatt azonban a kutatók számos kémiai változást találtak, és ezek a két gombaölő szer számlájára írhatók. 

Ilyen volt például az oldható cukrok és tápanyagok, például a szacharóz és a C-vitamin szintjének csökkenése.

A növényvédő szerek a cukrokat savvá alakították, így csökkentve ezzel a gyümölcs édes ízét. Mindemellett az illékony vegyületek mennyisége is megváltozott, és ez tovább módosította az eper minőségét, nemcsak az íze változott, hanem az illata is.

Végül egy ízleléses vakteszt során az emberek következetesen a kezeletlen epret részesítették előnyben. A kutatók szerint ez a vizsgálat útmutatást adhat a gazdálkodóknak a peszticidek használatával kapcsolatban.

Elveszett harmónia

Elveszett harmónia

Megrendelhető a Dívány új könyve, az Elveszett harmónia, melynek segítségével megértheted, hogy a széthullás nem a vég, hanem a kezdet. Tóth Réka Ibolya saját módszerével mutatja meg, hogy a harmónia nem elérhetetlen vágy, hanem az az alapállapot, amelybe te is visszakerülhetsz. Önmagad megértése, valamint a QR-kóddal elérhető meditációk és testtudatos gyakorlatok segítenek a gyógyuláshoz vezető útra lépni, így megszabadulhatsz az ismétlődő mintáktól és a régi szenvedéstől.

Keresd a könyvet az Inda Press Kiadó kínálatában!

hirdetés

Juhász Marianna
Juhász Marianna
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Offline

Villámkvíz: melyik költőnk írt verset ezekhez a múzsákhoz?

Szendrey Júlia, Léda, Kozmutza Flóra. Csak néhány a magyar irodalom legfontosabb múzsái közül. A legszebb magyar szerelmes versek ihletői sokszor legalább akkora hírnévre tettek szert, mint maguk a költők. Te tudod, hogy kik voltak a híres magyar költők múzsái?

Testem

A demencia korai jele is lehet, ha hirtelen megváltozik az étvágyad

Ha a demenciára gondolunk, szinte mindenkinek a klasszikus, eltévedéssel vagy a nevek elfelejtésével járó memóriazavarok jutnak eszébe. A legújabb orvosi megfigyelések szerint azonban sokszor a leginkább figyelmen kívül hagyott gyanús jelek a konyhában vagy az étkezőasztalnál bukkannak fel: az étvágy, az ízlés és az étkezési szokások drasztikus, hirtelen átalakulása mögött ugyanis súlyos idegrendszeri folyamatok állhatnak.

Életem

Nyáron sem szabad minden kutyát lenyírni – még árthatsz is vele

A kutya bundája nem úgy működik, mint egy télikabát. Védelmet nyújt az UV-sugarak, a fizikai behatások és a rovarok ellen, vagyis nyírni csak mértékkel lehet. Egyes fajtáknál a dupla szőrzet miatt a nyírással csak ártunk, mert a kutya hőháztartásának egyik fontos szabályozójáról van szó.

Testem

Az önbarnítók veszélyei: súlyos bőrirritációt és allergiát is okozhatnak

Ahogy beköszönt a jó idő, vagy közeledik egy fontos esemény, sokan vágyunk arra a bizonyos egészséges, napbarnította ragyogásra. Mivel az UV-sugárzás és a szoláriumozás bizonyítottan drámai mértékben növeli a bőrrák kockázatát, az önbarnítók tökéletes, veszélytelen alternatívának tűnnek. Ám a hatalmasra nőtt iparág kínálatában könnyű elveszni, a vevők többsége pedig egyáltalán nincs tisztában azzal, pontosan mit is ken a bőrére.

Offline

Jókai Mórt is megihlette a hanyi halember legendája: különös rendellenességgel született Hany Istók

A magyar néprajz és kultúrtörténet egyik legkülönösebb, legrejtélyesebb alakja a Hanság mocsaras, lápos vidékén talált vad gyermek, Hany Istók. A történetét sokáig csupán a képzelet szülte népmesének, amolyan magyar Mauglinak vagy Tarzannak tartották, ám a kapuvári anyakönyvek bejegyzései és a fellelhető történelmi források bizonyítják: a mocsárban rejtőző, halemberként emlegetett lény valóban létezett.

Világom

Voltaire kastélya lottócsalásból épült: ma is igazi turistalátványosság

A felvilágosodás korának legnagyobb gondolkodóit hajlamosak vagyunk szigorú, szegény tudósként elképzelni. Voltaire azonban nem ilyen volt. A francia zseni nemcsak a szabad gondolat harcosa volt, hanem egy dörzsölt fickó is, aki egy elképesztő húzással lényegében meghekkelte a francia állam pénzügyi rendszerét. Ebből a pénzből épült fel az a pazar rezidencia, amely napjainkban a svájci-francia határon igazi kincsnek számít a turisták körében.

Offline

„Hozzunk vissza egy kis varázslatot” – interjú Horváth Adél íróval

Horváth Adél Sok ördögök című regényében egy zárt, pletykás közösség életét évekkel, sőt évtizedekkel korábban elkövetett bűnök dúlják fel, miközben természetfeletti lények bukkannak fel a ködbe burkolózó hegyek mögül. Az elsőkönyves szerzővel a világ varázstalanításáról és újra elvarázsolásáról, önreflexióról és felelősségvállalásról, babonákról és a pletyka természetéről beszélgettünk.

Életem

Fantomdugót okozhat, ha így közlekedsz az autópályán

Az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) legfrissebb videójában az autópályákon kialakuló indokolatlan torlódásokra hívta fel a figyelmet. Mint írják, ha a szemközti sávban azt látjuk, hogy a rendőrök helyszínelnek, a fantomdugók megelőzése érdekében haladjunk tovább.

Életem

700 településen nincs állandó háziorvos: így változhat az alapellátás

Lassan már nincs olyan hely az országban, ahol ne éreztetné a hatását a súlyos orvoshiány. Sok helyen hónapok, sőt évek óta nincs állandó háziorvos, így a megmaradt szakemberekre rengeteg teher hárul. A helyzet megoldására most egy új, átfogó programot jelentettek be, amely rendszerszintű változtatásokkal és fiataloknak szóló ösztönző felhívásokkal próbálja fejleszteni az alapellátást.

Offline

Villámkvíz: tudod, mikor vannak az ismert ünnepek?

Az állami ünnepek többségére ma elsősorban munkaszüneti napként vagy történelmi megemlékezésként tekintünk. Kevesebben tudják azonban, hogy számos ünnep gyökerei a keresztény hagyományokhoz nyúlnak vissza, és évszázadokon át vallási jelentéssel bírtak.