Megtalálták az okát, miért nem olyan finomak a gyümölcsök, mint régen

Olvasási idő kb. 2 perc

Biztos sokan vannak még rajtam kívül, akik az eperszezon indulásával lelkesen vadásszák azokat a lelőhelyeket, ahol a legzamatosabb gyümölcsöt árulják. Sokáig azt hittem, ez valamiféle „becsípődés” nálam, majd nemrég kutatók bebizonyították, hogy nem csupán érzékszervi csalódás, ha azt tapasztaljuk, már nincs olyan finom íze a gyümölcsöknek, mint régen.

Nem kérdés, hogy akkor tesszük a legjobbat az egészségünkkel, és akkor esszük a legfinomabb gyümölcsöket is, ha az itthon termő szezonálisak közül választunk. Ám az utóbbi időben gyakran tapasztaljuk, hogy a most termő gyümölcsöknek már nincs olyan finom íze, mint annak, amit évtizedekkel ezelőtt, gyermekkorunkban ettünk. 

Nem csak az íz, a tápérték is változik

Nagyon kiábrándító, amikor egy hatalmas, piros eperbe beleharapunk, és a zamatos, édes esszencia helyett csak éretlen, vizes íz terül el az ízlelőbimbóinkon. A jelenségre a kutatók is felfigyeltek, és elkezdték keresni az okát, vajon miért érezhetjük azt, hogy a gyümölcsök már nem olyan finomak, mint régen.

Emberi beavatkozás következménye, hogy a gyümölcsök veszítenek az ízükből
Fotó: PeopleImages / Getty Images Hungary

Kutatómunkájukhoz az epret választották, és rájöttek, hogy bizonyos peszticidek, vagyis gombaölő szerek felelősek az ízminőség romlásáért. Eredményüket a Journal of Agricultural and Food Chemistry című folyóiratban publikálták. Itt számoltak be arról, hogy két elterjedt gombaölő szer lehet hatással a sejtmechanizmusokra, és emiatt lett visszafogottabb az íze, valamint alacsonyabb a tápértéke az epernek.

Ez a két igen elterjedt gombaölő szer a boszkalid (BOS) és a difenokonazol (DIF), melyeket úgy fejlesztettek ki, hogy a növényeket károsító gombák sejtfolyamatait megzavarják. Nem várt hatásuk azonban, hogy ezekbe a folyamatokba a termések esetében is beavatkozhatnak, és meggátolhatják a fontos íz- és tápanyagok termelődését.

Így hatnak a növényvédő szerek a gyümölcsre

A kutatók három epercsoportot termesztettek azonos körülmények között, és két csoportnál BOS-t, illetve DIF-et alkalmaztak, amikor a bogyók még zöldek voltak. A teljesen kifejlett eprek még a kezelés után is megegyeztek méretükben és színükben a peszticid nélkül termesztettekkel. A felszín alatt azonban a kutatók számos kémiai változást találtak, és ezek a két gombaölő szer számlájára írhatók. 

Ilyen volt például az oldható cukrok és tápanyagok, például a szacharóz és a C-vitamin szintjének csökkenése.

A növényvédő szerek a cukrokat savvá alakították, így csökkentve ezzel a gyümölcs édes ízét. Mindemellett az illékony vegyületek mennyisége is megváltozott, és ez tovább módosította az eper minőségét, nemcsak az íze változott, hanem az illata is.

Végül egy ízleléses vakteszt során az emberek következetesen a kezeletlen epret részesítették előnyben. A kutatók szerint ez a vizsgálat útmutatást adhat a gazdálkodóknak a peszticidek használatával kapcsolatban.

Femina klub esemény

A bennünk élő nők - Hol az egyensúly a megfelelés és az önazonosság között?

A 21. századi nő minden szerepben helyt áll: dolgozik, édesanya, társ, barát, gondoskodó, és közben próbál önmaga is maradni. Hogyan lehet lavírozni a rohanó mindennapok, a teljesítménykényszer és a saját lelki békénk között? Hogyan találjuk meg az egyensúlyt szerepeink között? Erős Antónia és Pokorny Lia beszélgetnek június 1-jén a MOMkultban arról, mit jelent ma nőnek lenni: hogyan lehet egyszerre helyt állni a munka, a család és a saját vágyak világában, miközben megőrizzük önmagunkat, belső erőnket és harmóniánkat.

Biztosítsd be a helyed most!

hirdetés

Juhász Marianna
Juhász Marianna
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Világom

Két ország vitatkozott ezen a pici sziklán: felváltva tűztek zászlót a Hans-szigetre

Mindössze 130 hektár, és még kopár meg lakatlan is, mégis két ország csaknem ötven évig vitázott rajta – a Hans-szigeti konfliktus azonban nem pont úgy zajlott, ahogyan azt egy határvitáról „elvárnánk”. Noha a felek között hosszú ideig politikai kérdéssé vált az ügy, nézőpontjaikat egészen békés módon közelítették egymáshoz.

Szülőség

Újszülöttek pelenka nélkül: nem ősanyaság, ez az EC

Az EC, azaz elimination communication – magyarul Természetes Csecsemőhigiénia – a baba jelzéseire és természetes ürítési ritmusára épülő szemlélet. A lényege, hogy a pelenka rutinszerű használata helyett a szülő a megfelelő pillanatban kínál fel ürítési lehetőséget a gyereknek. Az ilyen fajta együttműködés akár már az első hónapokban elkezdődhet.

Offline

A világ első női detektíve mentette meg Lincolnt a haláltól

Amikor a huszonhárom éves, megözvegyült Kate Warne 1856-ban besétált Amerika leghíresebb nyomozóirodájába, a férfiak vélhetően csak mosolyogtak rajta, ő azonban történelmet írt. Nemcsak ő lett a világ legelső női magánnyomozója, ő mentette meg Abraham Lincolnt egy merénylettől is.

Testem

Nem csak a szívednek tesz jót: ez a mozgásforma megállítja a hajhullást

A rendszeres kardiómozgás javítja a vérkeringést, ezáltal jót tesz a szívnek, de a hajhagymákhoz is több oxigén és tápanyag jut, ami azok egészségének alapja. Emellett segít levezetni a stresszt, vagyis csökkenti a kortizolszintet, ezzel tovább támogatva a haj növekedési ciklusának zavartalanságát.

Világom

Nem is spanyol a spanyolnátha – eredetét máig kutatják

Amikor 1918-ban a történelem egyik legpusztítóbb világjárványa végigsöpört a bolygón, a háborús cenzúra miatt a világ tévesen Spanyolországhoz kötötte a betegséget. A brit kormány kezdetben annyira megpróbálta eltitkolni a bajt, hogy még a kabinet sem volt hajlandó tárgyalni róla.