Ha szeretnél a szorongás ellen tenni, figyelj oda a megfelelő mennyiségű alvásra, ne pörgesd folyton a közösségi oldalakat és a híreket, és vigyél rendszert az életedbe. Ám olyan tényezőket is kerülnöd kell, amikről sokan azt hiszik, hogy oldja a feszültséget.
Figyelted már valaha, mi az a helyzet, amiben szorongani kezdesz? Az orvosi váróban ez szinte természetes, ahogyan egy vizsgahelyzetben is, de ennél sokkal kevésbé fontos események előtt is tapasztalhatjuk magunkon a feszültség jeleit. Tudatosítsuk magunkban, hogy a félelmeink gyakran csak a saját gondolatainkból erednek, nincs alapjuk. A gondolatstop-technika ilyenkor segíthet: amint egy negatív gondolat szűrődik be az életünkbe, képzeljünk mellé egy stoptáblát. Ezzel a módszerrel, illetve, ha tudatosan kerüljük a szorongást okozó helyzeteket, már sokat tehetünk az aggodalmak ellen.
Koffein
Sokaknak el sem indulhat a nap a kedvenc forró italuk nélkül, ám kutatások bizonyították, hogy akik hajlamosak a szorongásra, azoknak súlyosbítja a tüneteket a kávé. Meglepő, de ők gyakran ösztönösen kerülik is a koffeint.
„Ha túl sok koffeint fogyasztunk, attól heves szívdobogásunk támadhat és nyugtalanok leszünk – mondja dr. Belső Nóra pszichiáter. Ezek a tünetek – amelyeket okozhat a fekete tea is – felerősíthetik a szorongás érzését. Naponta 4-5 adag presszónál többet ne igyunk, és ha nehezebb, feszültebb időszakunk van, ezt a mennyiséget is csökkentsük.”
Alkohol
Bár vannak, akik hajlamosak egy feszültséggel teli nap végét egy – vagy több – pohár borral lezárni, valójában ez csak ideig-óráig jelenthet megoldást. Ráadásul az alkohol kiürülése a hajnali órákban szintén szorongáshoz vezet.
„Régóta ismert tény, hogy az alkoholizmus és a szorongásos zavarok összefüggésben állnak – magyarázza a szakértő. Egy, az Észak-Kaliforniai Egyetemen végzett egérkísérlet során kimutatták, hogy a nagyobb mennyiségű alkoholfogyasztás károsítja a traumából való felépüléshez szükséges létfontosságú mechanizmusokat az agyban, és ezáltal a szorongás csökkenését is gátolja.”
Hírek olvasása és közösségi média használata
Szinte nem is szolgál magyarázatra ez a pont, hiszen nap mint nap tapasztaljuk, ahogyan a nyomasztó híreket hallva egyre rosszabbul érezzük magunkat. Egy betegségről, háborúról, nehéz élethelyzetről szóló beszámoló elég ahhoz, hogy saját magunkért, a szeretteinkért és a környezetünkért kezdjünk aggódni.
„Ha a közösségi oldalakon töltünk túl sok időt, szoronghatunk azon, hogy másoknak jobb az élete, az állása, többre vitte, vagy jobb lehetőségeket kapott – teszi hozzá a pszichiáter. Ezek könnyen okozhatnak bennünk feszültséget, aggodalmat, ezért érdemes limitálni, hogy mennyi időt szánunk naponta ezekre a tartalmakra. A közösségi médiában gyakran hamis hírek keringenek, amelyek még inkább hajlamossá tehetnek minket a szorongásra.”
Tömeg, hangzavar és erős fények
Vannak olyan külső hatások, amelyeket jobb elkerülni azoknak, akik hajlamosak a szorongásos tünetekre.
„Tömegrendezvényeken, koncerteken, nagyobb bulikon mindez egyszerre van jelen, hiszen a tömeg, az erős hanghatások és éles fény kiválthat belőlünk aggodalmat – magyarázza dr. Belső Nóra. Valójában evolúciós örökségünk, hogy ezek a szélsőséges hatások félelmet váltsanak ki belőlünk, hiszen sokszor ez volt a túlélés záloga.”
Rendszertelen étkezés
Ha kihagyunk étkezéseket, azzal nemcsak az emésztésünknek teszünk rosszat, de a vércukorszint felborulása szorongásos tüneteket is előidéz.
„Egy 2018-ban megjelent tanulmány szerint azon diákok között, akik gyakorta kihagyták a reggeli étkezést, sokkal többen voltak stresszesek és hajlamosak a depresszióra, mint akik odafigyeltek a rendszeres evésre. Ennek az az oka, hogy a felborult vércukorszint ellensúlyozására a szervezet kortizolt termel, amelyet más néven stresszhormonként ismerünk.”
Az ördögi kör pedig elindul: a szorongást sokszor evéssel – főleg szénhidrátbevitellel – csillapítjuk, ami további problémákat okozhat, például hízást és az ezzel kapcsolatos kellemetlen bűntudatot.
Feldolgozatlan traumák
Ahogyan az időben haladunk előre, életünk során egyre több sebet szerzünk, és ha ezeket nem dolgozzuk fel – akár szakember segítéségével –, ott lappanganak majd a mélyben, folyamatos feszültséget okozva bennünk.
„Nem spórolhatjuk meg az önmagunkkal való foglalkozás feladatát, hiszen ha ezeket a rossz élményeket nem keretezzük át, ha nem vagyunk hajlandóak ránézni, hanem homokba dugjuk a fejünket, folyamatosan hatással lesznek a mindennapjainkra, és a szorongás csak súlyosbodni fog. Fontos, hogy ezeket a lehető leghamarabb orvosoljuk és helyre tegyük magunkban” – figyelmeztet a szakember.
Alváshiány
Az alváshiány esetében nem lehet tudni, mi volt előbb: a tyúk vagy a tojás. Hiszen a szorongás okozhat alváshiányt, ám ha nem tudunk eleget nyugodtan pihenni, annak lehet következménye a súlyosbodó szorongás.
„Az alváshiány okozhat a bipoláris depresszióban szenvedőknél mániás epizódokat, a szorongás súlyosbodását, ingerültséget. Így azok számára, akik valamilyen mentális betegségben szenvednek, vagy hajlamosak a stresszre, szorongásra, kiemelten fontos, hogy eleget aludjanak” – hangsúlyozza dr. Belső Nóra pszichiáter.
