Számtalan magvasnak tűnő gondolat kering a neten, amelyek sok ezer lájkot generálnak. A népszerűség azonban nem jelenti azt, hogy igaz is az a bizonyos állítás.
Hányszor halljuk, hogyan gyakorol a közösségi média káros hatást a mentális jóllétünkre? Gondoljunk csak az üres görgetéssel töltött hosszú percekre, vagy arra, hogyan hat az önértékelésünkre a tökéletesnek látszó életű, tökéletesre photoshopolt emberek napi szintű látványa. Arról már kevesebb szó esik, milyen kártékonyan hathatnak az életünkre azok a mentális egészséggel kapcsolatos „jó” tanácsok, amelyek fülbemászó hangzásukkal, menő zenével percek alatt nagy népszerűségre tehetnek szert.
Félrevezető, káros tanácsok
500 000, mentális egészséggel kapcsolatos tippeket, tanácsokat tartalmazó TikTok-videót elemeztek egy kutatásban. Azt vizsgálták, mennyire helytállóak vagy épp károsak a videóban található állítások. Az eredmény több mint elkeserítő: a TikTok-tanácsok 84%-a félrevezető; 14%-uk téves információkat tartalmaz, amelyek károsak lehetnek; a videók 31 százalékában pontatlanok az információk, és csupán a megosztók 9 százaléka tölt fel releváns tartalmat. Nem csupán a TikTokra, az egész közösségi médiára jellemző ez a jelenség, vegyük például az Instagramot vagy a Facebookot.
Nem biztos, hogy igaz is, ami népszerű
Minél több lájkot, hozzászólást és megosztást kap egy tartalom, annál valószínűbb, hogy az emberek elhiszik, hogy az valóban igaz. Holott attól, hogy valami népszerű, még nem biztos, hogy helytálló is. Amy Morin író, terapeuta összegyűjtött néhányat azok közül a rossz tanácsok közül, amiket a közösségi médiában kaphatsz.
#1 Az életed célja az, hogy boldog légy!
Mi a baj ezzel a mondattal? Igazából semmi, valóban mindenki boldogságra vágyik. A szakértők azonban egyetértenek abban, hogy a boldog élethez elengedhetetlen, hogy tudatos döntéseket hozzunk. Ha az a célod, hogy segíts a közösségen, amiben élsz, vagy elhatározod, hogy több időt töltesz a szeretteiddel, mert az tesz boldoggá, akkor valószínűleg valóban elégedett leszel az életeddel. Egy 2015-es tanulmány szerint ha folyamatosan a boldogságot hajszoljuk, akkor arra fókuszálunk, mi minden hiányzik az életünkből, nem pedig arra, mi mindenünk van. Ez frusztrációhoz és elégedetlenséghez vezet, nem pedig boldogsághoz.
Azok az emberek, akik kis lépésekben, fokozatosan haladnak kisebb célok elérése felé, boldogabbak, mint akik egyetlen hatalmas célt, a nagybetűs Boldogságot tűzték ki maguk elé.
Főleg a nyugati társadalmak gondolják úgy, hogy a boldogságnak állandónak kéne lennie, holott ez irreális elvárás, hiszen ha mindig boldogok lennénk, akkor mindig többre lenne szükségünk a boldogság eléréséhez, hogy valóban boldognak érezzük magunkat.
#2 Engedd be az életedbe a magányt, hogy magadra találj!
Egyszerűen nem jó ötlet magányosnak lenni. Valóban hasznos, ha néha egyedül vagyunk, és csak magunkkal foglalkozunk. Azonban egyedül lenni nem azonos a magányossággal. Ráadásul akkor is lehetünk magányosak, ha nem vagyunk egyedül, hanem emberek száza vesz körül minket.
A magányra a kapcsolódás jelenti a gyógyírt, hiszen evolúciós igényünk, hogy kötődjünk valakihez.
A magányosság negatív hatással van a fizikai és a mentális egészségünkre is. Kutatások is alátámasztják, hogy a magányosság legalább olyan káros, mint ha naponta 15 szál cigit elszívnánk. Teljesen normális, ha néha magányra vágyunk, de azért ne tegyük az életünk részévé. A magányosság érzése egyáltalán nem segít abban, hogy jobban megismerjük magunkat, csak még elhagyatottabbnak érezzük magunkat.
#3 Soha ne kételkedj magadban!
Nagyszerű inspirációs mondatként használják ezt a közösségi médiában, a gond csak az vele, hogy mindenki szokott kételkedni magában. Kell is, hogy néha így érezzünk, mert épp ez az, ami segít abban, hogy fejlődjünk, hogy jobbak legyünk. Kutatások támasztják alá, hogy a túl magabiztos tanulók rosszabbul teljesítenek a vizsgákon, mint azok, akik megkérdőjelezik magukat. Egyszerűen azért, mert az utóbbi csoportba tartozók keményebben dolgoznak, többet tanulnak.
#4 Az egészséges kapcsolat érdekében csökkentsd az elvárásaidat!
Valóban: senki sem tökéletes. Azonban nem kell lecsökkenteni az elvárásainkat, egyszerűen elég, ha reálisak az elvárásaink. Egy olyan kapcsolatban, ahol nincsenek elvárásaink a másik felé (vagy csak nagyon alacsonyak), egy idő után magunk fölé helyezzük a másikat, ami nem tesz jót a kapcsolatnak. Fogalmazzuk meg, sőt kommunikáljuk a másik felé az elvárásainkat, ezzel sokkal közelebb kerülhetünk az egészséges kapcsolathoz. Hacsak nem irreálisak az elvárásaink, akkor a másik fél igyekszik megfelelni az elvárásoknak, ha valóban számítunk neki.
#5 Nem szerethetsz senkit, amíg nem szereted saját magad
Nagyon klasszul hangzik, csakhogy ez nem igaz. Úgy tanulhatod meg szeretni önmagad, ha megtapasztalod, hogyan szeretnek téged mások. Nagyon nehéz szeretni magunkat, ha senki sem közeledik felénk szeretettel. Azok, akik szeretetteljes családban nőttek fel, tudják, milyen szeretni, de nagyon sokunknak sajnos nem adatik meg ez a gyermekkori pozitív tapasztalás. Ez nem jelenti azt, hogy ne lehetne terápia segítségével a nem biztonságos kötődést átkeretezni, hogy egészséges kapcsolatot alakítsunk ki felnőttkorunkban. Az a mondat, hogy magunkat kell először szeretnünk, sok emberben csak szégyenérzetet vált ki, mert nem kapta meg az önszeretethez szükséges „eszközöket” gyerekkorában.
A fenti példák rámutatnak annak fontosságára, hogy ha valami népszerű gondolatot olvasunk a közösségi médiában, ne vegyük azt készpénznek. Gondolkodjunk el azon, vajon mennyi igazságtartalma lehet annak a posztnak. Csak azért, mert egy tanács sok száz vagy sok ezer lájkot kapott, még nem biztos, hogy valóban hasznos is, sőt, talán még káros is lehet, ha próbáljuk megfogadni.
