Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!
Félelmekkel, feszültséggel teli világban élünk. Ha nem lett volna elég a járvány, nem messze tőlünk véres háború dúl, amelyben a piros gomb felett lebegő kezek akár valós fenyegetéssé is válhatnak. De mit tegyünk, ha tényleg atombomba robban? Mi segíthet túlélni?
Nem mászkálhatunk állandóan többnapi hideg élelemmel meg matraccal a hátunkon, de azon érdemes elgondolkodni, hogy az életünk megmentése érdekében hová bújjunk el. Az nem kérdés, hogy el kell rejtőzni, de az már igen, hogy ez épp a halálunkat okozza-e, vagy tényleg megment minket.
Eleve nagy tévhit, hogy egy ilyen pusztítást senki sem élhet túl. Valóban van egy hatósugár, amin belül nincs túl sok esélye egyetlen élőlénynek sem. Az epicentrumtól távolabb eső területeken viszont egy jó menedékhellyel kihúzhatjuk, amíg javul a helyzet. Az első gondolatunk persze mindjárt valamiféle pince vagy atombunker, csakhogy átlagos városlakóként gyakran be kell érnünk kevesebbel. Épp ezért kérdeztek meg erről szakértői gárdát, akik szimulációkkal tesztelték a legrosszabb forgatókönyveket, és valóban hasznos tippeket adtak. Nézzük tehát, mire figyelj, ha beüt a krach.
A túlélés záloga: találj egy jó menedékhelyet
A fejlett számítógépes modellezés során az ablakokat, a folyosókat, az ajtónyílásokat és a szoba formáját is figyelembe véve kiderült, hogy az első gondolatunk, miszerint majd egy nagy adag beton megvéd minket minden bajtól, nem teljesen állja meg a helyét. Bár a szilárdabb épületek megmaradhatnak a robbanás után is, a belső szűk terek és a lökéshullám kombinációja azt eredményezhetik, hogy a széllökések akár az emberi súly tizennyolcszorosának megfelelő erővel vágnak minket a falhoz.
Atombomba robbanása esetén kerüld az ablakokat, folyosókat, ajtókat
A szakértők szerint ezek a legveszélyesebb helyek. A betörő üveg szilánkjai könnyen összevagdosnak minket, a lökéshullám pedig kirepíthet minket rajtuk. A legjobb megoldás egy ablaktalan helyiségben, vagy akár egy szekrényben elbújni és kivárni a robbanás végét. Életbiztosításnak persze ez sem nevezhető, hiszen a robbanás túlélése csak a kezdet. A nukleáris fegyverekkel bombázott területeken hónapokkal, sőt évekkel később is előfordulnak halálesetek.
Takard el az arcod
A bomba felrobbanásakor elképzelhetetlenül nagy energia szabadul fel, ami annyira vakítóan fényes, hogy a látásunkat is veszélyezteti. Ha kihirdették a vészhelyzetet, a menedék keresésén kívül a legfontosabb az arc és a szemek eltakarása. A felszabaduló hőtől ugyanúgy óvnunk kell magunkat, főleg a fejünket. Segíthet, ha sálat kötünk az arcunk elé, szabad kezeinkkel pedig a fülünket fogjuk be. Később a sugárterhelést úgy tudjuk csökkenteni, ha végleg megszabadulunk a robbanáskor viselt ruháinktól, keresünk tisztát, no meg használható langyos vizet, és gyorsan, alaposan lezuhanyozunk. Ha otthon éltük túl a robbanást, a csomagolt, kamrában vagy hűtőben talált élelmiszerek ehetők, a kertbe viszont eszünkbe se jusson kimenni: minden, ami odakint van, sugárszennyezett.
