Ezeket kell tenned, ha tényleg felrobban egy atombomba

Olvasási idő kb. 2 perc

Félelmekkel, feszültséggel teli világban élünk. Ha nem lett volna elég a járvány, nem messze tőlünk véres háború dúl, amelyben a piros gomb felett lebegő kezek akár valós fenyegetéssé is válhatnak. De mit tegyünk, ha tényleg atombomba robban? Mi segíthet túlélni?

Nem mászkálhatunk állandóan többnapi hideg élelemmel meg matraccal a hátunkon, de azon érdemes elgondolkodni, hogy az életünk megmentése érdekében hová bújjunk el. Az nem kérdés, hogy el kell rejtőzni, de az már igen, hogy ez épp a halálunkat okozza-e, vagy tényleg megment minket. 

Eleve nagy tévhit, hogy egy ilyen pusztítást senki sem élhet túl. Valóban van egy hatósugár, amin belül nincs túl sok esélye egyetlen élőlénynek sem. Az epicentrumtól távolabb eső területeken viszont egy jó menedékhellyel kihúzhatjuk, amíg javul a helyzet. Az első gondolatunk persze mindjárt valamiféle pince vagy atombunker, csakhogy átlagos városlakóként gyakran be kell érnünk kevesebbel. Épp ezért kérdeztek meg erről szakértői gárdát, akik szimulációkkal tesztelték a legrosszabb forgatókönyveket, és valóban hasznos tippeket adtak. Nézzük tehát, mire figyelj, ha beüt a krach.

Az atombomba robbanásakor a túlélés záloga lehet egy elérhető bunker
Fotó: meteo160 / Getty Images Hungary

A túlélés záloga: találj egy jó menedékhelyet

A fejlett számítógépes modellezés során az ablakokat, a folyosókat, az ajtónyílásokat és a szoba formáját is figyelembe véve kiderült, hogy az első gondolatunk, miszerint majd egy nagy adag beton megvéd minket minden bajtól, nem teljesen állja meg a helyét. Bár a szilárdabb épületek megmaradhatnak a robbanás után is, a belső szűk terek és a lökéshullám kombinációja azt eredményezhetik, hogy a széllökések akár az emberi súly tizennyolcszorosának megfelelő erővel vágnak minket a falhoz. 

Atombomba robbanása esetén kerüld az ablakokat, folyosókat, ajtókat

A szakértők szerint ezek a legveszélyesebb helyek. A betörő üveg szilánkjai könnyen összevagdosnak minket, a lökéshullám pedig kirepíthet minket rajtuk. A legjobb megoldás egy ablaktalan helyiségben, vagy akár egy szekrényben elbújni és kivárni a robbanás végét. Életbiztosításnak persze ez sem nevezhető, hiszen a robbanás túlélése csak a kezdet. A nukleáris fegyverekkel bombázott területeken hónapokkal, sőt évekkel később is előfordulnak halálesetek.

Takard el az arcod

A bomba felrobbanásakor elképzelhetetlenül nagy energia szabadul fel, ami annyira vakítóan fényes, hogy a látásunkat is veszélyezteti. Ha kihirdették a vészhelyzetet, a menedék keresésén kívül a legfontosabb az arc és a szemek eltakarása. A felszabaduló hőtől ugyanúgy óvnunk kell magunkat, főleg a fejünket. Segíthet, ha sálat kötünk az arcunk elé, szabad kezeinkkel pedig a fülünket fogjuk be. Később a sugárterhelést úgy tudjuk csökkenteni, ha végleg megszabadulunk a robbanáskor viselt ruháinktól, keresünk tisztát, no meg használható langyos vizet, és gyorsan, alaposan lezuhanyozunk. Ha otthon éltük túl a robbanást, a csomagolt, kamrában vagy hűtőben talált élelmiszerek ehetők, a kertbe viszont eszünkbe se jusson kimenni: minden, ami odakint van, sugárszennyezett. 

Fenyvesi Zsófia
Fenyvesi Zsófia
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Testem

Miért vagy fáradt még akkor is, ha alszol?

Hiába alszunk eleget, előfordulhat, hogy reggel mégis fáradtan ébredünk. Ennek oka sokszor nem az alvás mennyisége, hanem a minősége. A stressz, a túlpörgés, a horkolás, az alvási apnoé vagy akár a nyugtalan láb szindróma is megzavarhatja az éjszakai pihenést.

Testem

A cöliákia rejtőzködő tünetei: ezek az első intő jelek

Gyakran küzdesz megmagyarázhatatlan fáradtsággal, makacs vashiánnyal, hajhullással vagy kellemetlen szájüregi aftákkal, de az emésztéseddel látszólag minden rendben van? Hajlamosak vagyunk azt hinni, hogy a lisztérzékenység, vagyis a cöliákia mindig súlyos hasmenéssel és gyomorgörcsökkel jár, pedig ez az autoimmun betegség más tünetekkel is jelentkezhet. Sokszor egészen finom, atipikus jelekkel figyelmeztet, amelyeket ha hajlamosak vagyunk félvállról venni, komoly egészségügyi károkat okozhatunk magunknak. Összegyűjtöttük a leggyakoribb rejtett tüneteket, amelyek mögött valójában a glutén állhat.

Offline

Bosszút állt a győrieken Napóleon: 40. születésnapján ért sérelme miatt vágott vissza

Az 1809-es győri csata a magyar történelem egyik legfájóbb pontja, ahol a hazai nemesi felkelők csúfos vereséget szenvedtek Napóleon modern hadseregétől. Ám a történelemkönyvek ritkán mesélnek arról, mi történt a harcok után. Augusztus végén a francia császár Győrben szállt meg, ahol a katonák hatalmas bulit csaptak a 40. születésnapja alkalmából. A legenda szerint a mulatság olyan zajosra sikerült, hogy a kialvatlan, dühös ünnepelt radikális bosszút állt: felkapott egy ágyúgolyót, és kidobta azt az ablakon. A golyó azóta is ott áll a győri ház falában – utánajártunk a történelem talán legbizarrabb születésnapi történetének.

Világom

AI irányíthatja ezt az országot: rengetegen akarnak ott élni

Egy Fülöp-szigeteki trópusi szigeten indulhat el az egyik legfurcsább politikai kísérlet. Dan Thomson techvállalkozó szerint már körülbelül 12 ezren jelezték, hogy szívesen lennének lakói vagy e-lakosai annak a mikronemzetnek, amelyet mesterséges intelligenciák irányítanának.

Offline

Nem arról szól Tell Vilmos története, mint gondolod: viking legenda lehetett

Generációk nőttek fel Tell Vilmos, a bátor svájci számszeríjász történetén, aki a fia fejére helyezett almát lőtte le, hogy megmentse az életüket a zsarnok elnyomóktól. Bár a történet a szabadság egyetemes szimbólumává vált, a modern kutatások és a középkori krónikák szerint a drámai almás jelenet, a tegezbe rejtett második nyílvessző és a király elleni bosszú valójában évszázadokkal korábban, a ködös északon, a harcias vikingek földjén született meg.

Életem

Veszély leselkedik a magyar autósokra: ezt kell tenned, ha útközben te is meglátod

Fokozott figyelmet kérnek az autósoktól és a kerékpárosoktól a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) szakemberei, akik az ilyenkor vándorló, hazánkban őshonos mocsári teknősökre hívták fel a figyelmet. Az állatok vonulási útvonala akár forgalmas helyeket is keresztezhet, így megnövelve a baleseti kockázatot.

Világom

Vészjósló fordulat az ebolajárványban: a halálos kór gyorsabb a szakembereknél

A Kongói Demokratikus Köztársaságban pusztító ebolajárvány már hosszabb ideje terjedt, mire az orvosok azonosították a vírust, ami jelentősen hozzájárult a helyzet súlyosbodásához. Ugyanakkor az ebola viszonylag sérülékeny vírus, és terjedése is korlátozott: közvetlen érintkezéssel fertőz, nem pedig a levegőben terjed. Emiatt rendkívül kicsi az esélye annak, hogy globális fenyegetéssé váljon.