Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!
A rossz memória nem olyasmi, amivel mindenképpen meg kell barátkoznod. Az agy meghatározott helyének elektromos stimulációjával jelentős javulást értek el amerikai tudósok az úgynevezett munkamemóriában, bár egyelőre csak rövid időre. A Bostoni Egyetem kutatócsoportja hatvanas, hetvenes éveikben járó emberek memóriáját a húszévesekéhez hasonló működésre bírta. A hatás a stimuláció leállása után még legalább 50 percig tartott.
A munkamemóriát az emlékezet vázlatfüzetének is nevezik, itt tároljuk időlegesen az információt, például amikor hallás után írunk le egy telefonszámot, de a problémamegoldáshoz, a matematikai számításokhoz és a döntéshozáshoz is szükség van rá. Lényegében itt található a tudat, mondta egy alkalommal Robert Reinhart, a Bostoni Egyetem professzora, a kutatócsoport tagja. A munkamemória különbözik a hosszú távú emlékezettől, amely például abban segít, hogy az ember felidézze az első iskolai napját vagy az esküvőjét. A munkamemória az öregedéssel romlik.
Ha te is azt tapasztalod, hogy mostanában nem a legjobb a memóriád, könnyen lehet, hogy a világon semmi gond nincs vele, egyszerűen csak egy apró életmódbeli szokás akadályozza, hogy az agyad olyan pengeéles legyen, mint néhány hónappal ezelőtt.
Hogyan javíthatja az alvás a memóriát?
Ismered azt az érzést, amikor felfrissülten és megújulva ébredsz egy nyugodt és zavartalan éjszakai alvás után? Összességében elmondható, hogy a tested a helyreállító éjszakai alvástól erősebbnek és egészségesebbnek érzi magát, és most a kutatások kimutatták, hogy a megfelelő mennyiségű alvás kulcsfontosságú az agy memóriájának és tanulási képességeinek javításában.
Az alvás elősegíti a neuronok közötti kapcsolatokat
A Pekingi Egyetem Shenzhen Graduate School és a New York-i Egyetem Skirball Biomolekuláris Orvostudományi Intézetének kutatói által közösen végzett tanulmány azt vizsgálta, hogy az alvás mennyire nélkülözhetetlen az agy számára az emlékek kialakításában és tárolásában.
A Tech Times szerint a kutatók nyomon követték az egérmemória különbségeit és változásait alvás és ébrenlét alatt. Az egereket arra tanították, hogy előre és hátra is járjanak egy mozgó rúdon. Aztán néhány egér hét órát aludt, mások pedig egyáltalán nem aludtak.
A kutatók megfigyelték, hogy az aludni hagyott egerek agya több kapcsolatot létesített a neuronok között, ami azt bizonyítja, hogy a jobb tanulási és memóriateljesítmény összefüggésben van az egerek számára biztosított megszakítás nélküli alvásidővel.
„Régóta tudjuk, hogy az alvás fontos szerepet játszik a tanulásban és a memóriában. Ha nem alszol jól, akkor nem is tanulsz jól” – mondta Wen-Biao Gan vezető kutató.
Jobb információfelidézés és -feldolgozás
Az alvás segít abban, hogy az információk könnyebben hozzáférhetők legyenek, a megfelelő alvásnak köszönhetően kevésbé valószínű, hogy elfelejtjük őket. Ezért, ha valaki romlást tapasztal a memóriája teljesítményében, a tartósan jó minőségű és mennyiségű éjszakai alvás segíthet felidézni a nehezen megjegyezhető információkat és hatékonyabbá tenni a memória működését.
Az agyad szinaptikus kapcsolatokat hoz létre az új információk és a korábban tárolt emlékek között, miközben tanulsz. Ha fáradt vagy, az agyad nehezen képes integrálni az új információkat. Ez annak a ténynek köszönhető, hogy a fáradtság köztudottan negatív hatással van a hippokampuszra, az agy azon régiójára, amely elengedhetetlen az új ismeretek feldolgozásához és tárolásához. A bőséges alvás lehetővé teszi az agy számára, hogy megfelelően feldolgozza az új információkat, és jobban tanuljon.
Az alvás emellett kritikus szerepet játszik abban is, hogy a tapasztalatok hosszú távú emlékekké alakuljanak, ami az emlékezet megszilárdítása. Amíg az ember alszik, az agya az emlékeket különálló vagy átfedő reprezentációkba kategorizálja. Ez a folyamat segít felismerhető memóriaminták létrehozásában.
Jobb alvás a jobb hangulatért
Lényeges kapcsolat van egy személy hangulata és az alvás mennyisége között is. Az alváshiány ingerlékennyé és aggódóvá tehet, növelve annak valószínűségét, hogy nehézségekbe ütközöl a mindennapi élet kihívásai során. Ha az állapot hosszú távú és krónikus, egyesek számára olyan mentális egészségi állapotok kialakulásához vezethet, mint a depresszió.
A kutatók olyan embereket figyeltek meg, akik egy héten keresztül öt óránál kevesebbet aludtak. Elegendő alvás nélkül az emberek mentális kimerültséget, szomorúságot tapasztaltak, stresszesebbek és ingerlékenyebbek voltak. Ám amikor visszatértek a szokásos alvási ütemtervükhöz, a hangulatuk gyorsan javult.
Tehát ha valaki javítani szeretne a memóriáján, a tanulási képességein, és egy kicsit turbózná általános hangulatát, próbálja meg elkötelezni magát hosszabb távon egy stabil alvási rendszer mellett, amely remek munícióval látja el az agyát, hogy kiegyensúlyozottabb és koncentráltabb életet élhessen.
