Erre számíts, ha nem töltöd ki a népszámlálást: 200 ezer lehet az ára

Olvasási idő kb. 3 perc

Már javában zajlik az internetes kitöltés: vasárnapig a címedre küldött levélben található kóddal te is megválaszolhatod a népszámlálás kérdéseit a veled egy háztartásban élőkre vonatkozóan is. A részvétel kötelező, ezért vagy interneten, vagy a számlálóbiztosoknak adott válaszokkal neked is részt kell venned benne!

Közigazgatási bírsággal sújtható az, aki elmulaszt válaszolni a népszámlálás kérdéseire a KSH Kommunikációs Osztályának tájékoztatása szerint: ennek összege akár 200 ezer forintra is rúghat, így mindenképpen érdemes választ adni a kérdésekre. De miért van szükség egyáltalán népszámlálásra, hogyan maradnak adataink anonimok, és mikor lesz eredménye a gigászi adatgyűjtésnek? Cikkünkből kiderül.

Korábban zajlott volna eredetileg a népszámlálás

A legutolsó népszámlálásra 2011-ben került sor: az online adatgyűjtés már akkor is a lehetőségek közt volt,

az idei lehet ugyanakkor az első olyan népszámlálás, amelyen többen élnek ezzel a lehetőséggel, mint ahányan szavazóbiztost engednek be otthonukba.

Eredetileg tavaly kellett volna végrehajtani a népszámlálást, azonban a koronavírus miatt – mint sok minden más – ez az adatgyűjtés is csúszott, mostanra azonban minden lehetőség adott ahhoz, hogy elvégezzék.

Akinek a netes kitöltés nem felel meg, ahhoz kimennek a számlálóbiztosok
Fotó: Ingolf Hatz / Getty Images Hungary

Így zajlik

A népszámlálás menete a következő:

  • Október 16-ig mindenki maga töltheti ki az interneten a kérdőíveket.
  • Október 17. és november 20. között a számlálóbiztosok dolgoznak, azok otthonában veszik fel az adatokat, akik nem töltöttek ki interneten az ívet.
  • November 21. és november 28. között már a pótösszeírás zajlik a helyi népszámlálási felelősöknél, akiknél az összeírásból kimaradtaknak maguknak kell jelentkezniük.

Az internetes kitöltéshez minden háztartás egy zárt borítékban kap egyedi kódot. Egy cím egyetlen kódot kell, hogy felhasználjon, viszont minden egyes, a családban élő személyre nézve ki kell tölteni a személyi ívet. 

Aki nem kapott kódot, vagy elvesztette azt, az a nepszamlalas2022.hu oldalon ügyfélkapus azonosítás után kérhet kódot addig, amíg zajlik az internetes kitöltés időszaka.

Nemcsak arra a lakásra kell kitöltenünk a népszámlálást, amelyben élünk, de a saját tulajdonú, esetlegesen üres ingatlanokra is, megjelölve, hogy az ott életvitelszerűen élők száma: 0.

De miért kell, és miért kötelező?

A népszámlálás révén pontos és részletes képet kaphatunk hazánk népességének nagyságáról, demográfiai jellemzőiről, egészségi állapotáról, iskolázottságáról, foglalkoztatottságáról, nemzetiségi és vallási összetételéről, élet- és lakáskörülményeiről.

A népszámlálásból nyert adatok a mindennapokat, mindenki jövőjét befolyásoló szociális és gazdasági döntések, helyi fejlesztések alapját adják

dr. Vukovich Gabriella, a Központi Statisztikai Hivatal elnökének a népszámlálásról tartott sajtótájékoztatón adott nyilatkozata szerint.

Az egész országot, illetve az egyes településeket, valamint a szűkebb lakókörnyezetet érintő döntések előkészítésében is szerepe van a felvett adatoknak, amelyek fontos információkkal szolgálnak a helyi ellátási, szolgáltatási és infrastrukturális igényekről is.

A kötelezően kitöltendő népszámlálás akár olyan döntések meghozatalában is segíthet, mint hogy hol szükséges a tömegközlekedés fejlesztése
Fotó: Imgorthand / Getty Images Hungary

Az adatok anonimok maradnak

Sokakat zavar az, hogy a kitöltés kezdetén nevüket és személyük azonosítására alkalmas adatokat is meg kell adniuk: ezeket a későbbiekben nem fogják arra használni, hogy válaszainkat személyünkkel összekössék.

„A nevet azért kell megadni, hogy a KSH megbizonyosodjon róla, mindenki kitöltötte a kérdőívet, és mindenki csak egyszer töltötte ki. A legtöbb uniós tagállamban ugyanezzel a módszerrel zajlik az adatgyűjtés, míg máshol a személyi számmal azonosítanak. 

A kérdőívek lezárásakor a rendszer az adatokat automatikusan titkosítja, a beküldéssel közvetlenül a KSH védett szerverére kerülnek az adatok, ahol külön tárolja a rendszer a nevet a kérdőív többi adatától.

A KSH az adatkezelési protokollt a Nemzeti Adatvédelmi és Információs Hatósággal (NAIH) együttműködve alakította ki. A KSH kizárólag aggregált, személyekhez már nem köthető adatokat hoz nyilvánosságra” – árulta el kérdésünkre a KSH kommunikációs osztálya. 

A kérdések közt sincs semmi meglepő

Vannak olyanok is, akik úgy érzik, indokolatlan egyes kérdések szerepeltetése az íven – őket meg fogja lepni, hogy tulajdonképpen szinte ugyanazt a kérdéssort kapták meg idén, mint tizenegy éve.

„A KSH évtizedről évtizedre ugyanazokat a kérdéseket teszi fel a népszámlálás során, ritkán változik a kérdőív. Erre az adatok összehasonlíthatósága miatt van szükség. A mostani népszámlálás tematikája jórészt megegyezik a 2011. évi összeíráséval, inkább a kérdéseken belül vannak technikai változások” – tudtuk meg. 

Az újdonságot idén mindössze a digitális jártasságot és az energiahatékonyságot érintő kérdések jelentik. 

A november végére lezáruló adatgyűjtésbőlaz első tanulmányok jövő tavaszra születnek meg, egy év múlva pedig már teljes mértékben feldolgozzák a szakemberek a népszámlálásra befutott adatokat. Ezeket már csak azért is érdemes megadnod, mert most utoljára kell ilyesmit kitöltened: a következő népszámlálást már állami adatbázisokat felhasználva fogja elvégezni a KSH a megkérdezésünk nélkül.

Femina klub esemény

A bennünk élő nők - Hol az egyensúly a megfelelés és az önazonosság között?

A 21. századi nő minden szerepben helyt áll: dolgozik, édesanya, társ, barát, gondoskodó, és közben próbál önmaga is maradni. Hogyan lehet lavírozni a rohanó mindennapok, a teljesítménykényszer és a saját lelki békénk között? Hogyan találjuk meg az egyensúlyt szerepeink között? Erős Antónia és Pokorny Lia beszélgetnek június 1-jén a MOMkultban arról, mit jelent ma nőnek lenni: hogyan lehet egyszerre helyt állni a munka, a család és a saját vágyak világában, miközben megőrizzük önmagunkat, belső erőnket és harmóniánkat.

Biztosítsd be a helyed most!

hirdetés

Kálmán Szonja
Kálmán Szonja
Főszerkesztő
Kálmán Szonja a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészettudományi Karán végzett magyar-kommunikáció szakos bölcsészként, majd a MÚOSZ Bálint György Újságíró Akadémiájának posztgraduális képzésén szerzett kulturális újságíró képesítést. Az elmúlt húsz évben print napilapnál, online magazinoknál és híroldalnál is tapasztalatokat gyűjtött, de szövegírói, lektori és olvasószerkesztői pozíciót is betöltött már pályafutása során. 2022-ben csatlakozott a Dívány csapatához, 2025 júniusától a prémium magazin főszerkesztője.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Világom

Nem is spanyol a spanyolnátha – eredetét máig kutatják

Amikor 1918-ban a történelem egyik legpusztítóbb világjárványa végigsöpört a bolygón, a háborús cenzúra miatt a világ tévesen Spanyolországhoz kötötte a betegséget. A brit kormány kezdetben annyira megpróbálta eltitkolni a bajt, hogy még a kabinet sem volt hajlandó tárgyalni róla.

Testem

Csodát tesz az agyaddal, ha hetente legalább egyszer így vacsorázol

Mindennapjainkat a mesterséges fény, a képernyők és a zárt terek vonzásában éljük. Ha hetente legalább egyszer kiszakadunk ezek közül egy vacsora erejéig, az támogatja az agyunk egészségét, segít levezetni a stresszt és javítja a családon belüli társas kapcsolatokat is.

Offline

Kvíz: Tudod, miben hisznek ezekben az országokban?

Azt hiszed, képben vagy azzal kapcsolatban, hogy a világ különböző pontjain miben hisznek az emberek? Bár Ázsiáról a legtöbbünknek rögtön a buddhizmus ugrik be, a történelem sokszor jócskán felülírta a papírformát. Tedd próbára a tudásod legújabb földrajzi-kulturális kvízünkben!

Testem

Nem csak a túl sok, a túl kevés só is káros az egészségre

Régóta tudjuk, hogy a túl sok só növeli a magas vérnyomás és a stroke kockázatát, de a legújabb kutatások alapján is felmerült, hogy a túl kevés só sem tesz jót. Vajon hol van az arany középút, és hogyan érdemes alakítanunk a mindennapi sófogyasztásunkat?

Testem

Ez a kínai orvosok napindító trükkje – valóban jót tesz

A meleg víz fogyasztása az európai emberek számára idegen szokás, holott számos egészségügyi előnye van. A termikus hatásnak köszönhetően lazítja a beleket, hidratál, ráadásul az érzékeny gyomrúaknak sem kell tartaniuk azoktól a mellékhatásoktól, amelyeket a hideg víz fogyasztása kiválthat.