Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!
A testszégyenítés azt a jelenséget takarja, amikor az aktuális ideáltól, trendtől eltérő testrészt bántó kritika éri. Gyakran ezek a kritikus megjegyzések nyilvánosan (offline vagy online) érik a személyt, így erős szégyenérzet társulhat a visszajelzéshez. Eddig is sejtettük, hogy ennek nem sok értelme van, ha valakinek segíteni szeretnénk, de most be is bizonyosodott, hogy ez a legrosszabb, amit tehetünk.
Ahogy egy korábbi cikkünkből kiderült: felmérések szerint a 18 és 24 év közti amerikai nők 90 százaléka elégedetlen legalább egy testrészével, a 25–34 éves korosztály 20 százaléka a közeljövőben valamilyen plasztikai műtétet is tervez, de a 35 év felettiek 85 százaléka sincs kibékülve a külsejével. Nem is csoda, hiszen a testszégyenítés ma már nem csak a gonosz szomszéd nénik és neveletlen óvodás csoporttársaink fegyvertárában található meg, néha a reklámokban is találkozhatunk velük.
Korábban megjelent egy hatalmas utcai plakát, ami a jóérzésű arra járókban felháborodást váltott ki. A háttérben egy ufó landol a következő felirattal „They're coming… and when they arrive, they'll take the fat ones first!” Ez magyarul annyit tesz: „Már úton vannak… és amikor megérkeznek, a kövéreket viszik el először!” Az alsó sarokban egy csinos, rózsaszín nyilacska kínál megoldást: „save yourself”, azaz „mentsd meg magad”, utalva ezzel a reklámozó konditerem elérhetőségeire. A nem túl frappáns reklám nemcsak ellenérzést keltett, de üzenetével éppen ellentmond annak, amit a tudomány a túlsúly és testszégyenítés kapcsolatáról bebizonyított. Nemrég ugyanis az derült ki, a fejlődés szempontjából nemcsak a szégyenítés van rossz hatással edzés közben, hanem bármilyen, testtel kapcsolatban elejtett mondat. Sokkal hasznosabb, ha ilyenkor a mozgás előnyeire fókuszálunk, és ebben az edzők segíthetnek a legtöbbet.
A fitneszoktatóknak említeniük sem szabadna a nők testsúlyát edzés közben – állapította meg a tanulmány
A nők jobban érzik magukat a testükben, ha arra ösztönzik őket, hogy az esztétika helyett a testmozgás egészségügyi előnyeire összpontosítsanak – állítják a szakemberek. A tanulmány megállapította, hogy amikor az edzők úgy próbálják motiválni a klienseiket, hogy a megjelenésük is szóba kerül, a nők jobban szégyellik a testüket.
Ahelyett, hogy az esztétikára összpontosítanának, a fitneszoktatóknak arra kell ösztönözniük az ügyfeleket, hogy gondoljanak az egészségükre – derült ki a tanulmány során.
„Ha azt akarjuk, hogy az emberek ragaszkodjanak a testmozgáshoz, el kell távolítanunk a szégyenérzetet az egyenletből”
– emelte ki a tanulmány vezető szerzője a téma kapcsán.
A Northwestern Egyetem kutatása világosan kimutatta, hogy a nők testének önbizalmát befolyásolhatja az, amit az edzők edzés közben mondanak nekik. Az oktatók által kimondott mondatok miatt, mint például: „nincs többé húsos comb” és „szabaduljunk meg ettől a narancsbőrtől”, több nő szégyellte a testét az óra után. Mindez természetesen ahhoz vezet, hogy legközelebb nem olyan nagy kedvvel megy az edzőterembe, hiszen senki sem szeret bántó dolgokat hallani magáról.
Az amerikai egyetem kutatói két egyforma, 16 perces kondicionáló órát készítettek, az egyik oktató a megjelenésről beszélt, a másik pedig a gyakorlat előnyeit hangsúlyozta a résztvevők egészségére nézve. A vizsgálatban részt vevő 203 fiatal nő közül a külsővel kapcsolatos csoport résztvevői nagyobb valószínűséggel mondták azt, hogy rosszabbul érzik magukat a testükben az edzőterem után, mint azok, akik az egészségközpontú órán vettek részt.
Az egészségközpontú foglalkozáson az oktató olyan kifejezéseket használt, mint „erősítsd a törzsizmokat”, és „ez fejleszti az erődet, hogy szuperhősként fuss, ugorj és sprintelj”.
Az erősségeket kéne kiemelni a bizonytalanságok leleplezése helyett
Azok, akik ezeket az egészségükről szóló kommentárokat kapták, arról számoltak be, hogy ehhez képest „erősnek” és „edzettnek” érzik magukat.
Az oktató a másik csoport előtt olyan megjegyzéseket tett, amelyek a „bikinitestekre”, a fogyásra és az alakformálásra helyezték a hangsúlyt. Ugyanazok a megjegyzéstípusok voltak ezek, amelyek gyakran láthatók a fitneszmarketing-anyagokban és a magazinok borítóin.
„Fontos, hogy ne becsüljük alá, hogy ezek mennyire megszégyenítő megjegyzések, még ha ritkán hallják is, milyen negatív hatással lehetnek azokra a nőkre, akik kapják ezeket” – hangsúlyozta a szakember.
„Nincs semmilyen nyomós ok arra, hogy ilyen jellegű megjegyzéseket tegyünk, különös tekintettel arra, hogy az egészségre és az erőre összpontosító megjegyzések potenciálisan javíthatják a női test megbecsülését”
– tette hozzá.
Joslyn Thompson Rule londoni edző, aki 15 éve dolgozik a fitnesziparban. Napi szinten motiválja ügyfeleit és 14,5 ezer Instagram-követőjét. Fitneszórái arra összpontosítanak, hogy a résztvevők úgy távozzanak, hogy jobban megértsék testük működését.
Az edző ezt vallja: „Nem iratkozom fel olyan nyelvhasználatra, amely az egyén bizonytalanságait befolyásolhatja, soha nem is tettem.”
„Nagyon odafigyelek arra, hogyan kommunikálok az óráimon; edzőként az a felelősségem, hogy a képességeikre és az adott időpontban elért fejlődésükre összpontosítva kihozzam a sportolók legjobbját. Az edző azzal motiválja az embereket, hogy segítünk nekik felfedezni erősségeiket, nem pedig azzal, hogy leleplezzük és kiemeljük bizonytalanságukat” – folytatta.
Grace Brown, aki erősítő edzésre szakosodott, bejárta a világot edzőként. Erős szavakkal foglalkozó blogot ír, hogy ösztönözze a fitneszről és a mentális egészségről szóló vitát.
„Tapasztalataim szerint a nők érzékenyebbek lehetnek az órákon használt szavakra, mint a férfiak, és dolgoztam már csúcskategóriás sportolókkal is” – emelte ki. „Az órák gyakran tele vannak, és az oktatók nem adhatják meg az ügyfeleknek a testtípusuknak megfelelő utasításokat, általános instrukciókat kell adniuk. Ha zsírt akarsz csökkenteni, annak a legjobb módja, ha egyensúlyban tartod a jól strukturált súlyzós edzést, a szív- és érrendszeri gyakorlatokat, néhány nagy intenzitású edzést és egy jó étrendet” – zárta beszámolóját a szakember.
