Az érintés és ölelés utáni vágy az egyik legelemibb emberi érzés. A koronavírus-járvány okozta lezárások és korlátozások miatt viszont sokan nehezen viselték, hogy nem ölelhetik meg szeretteiket. Az elmúlt évben számtalan tanulmány született arról, hogy ez a bensőséges mozdulat mit is jelent számunkra. Következzen egy kis öleléstudomány!
Csökkenti a stresszt – még akkor is, ha magadat öleled át!
Aljoscha Dreisoerner, a frankfurti Goethe Egyetem kutatója és csapata nemrégiben az ölelés stresszre gyakorolt pozitív hatásait vizsgálta. Nemcsak azt próbálták megfejteni, hogy mások ölelése milyen hatással van ránk, hanem azt is, hogy segíthet-e, ha – jobb híján, például ha karanténban vagyunk – magunkat öleljük meg. 159 önkéntes vett részt egy fake állásinterjún, amelynek során nyálmintából mérték a kortizolszintjüket. (Ezt a hormont az emberi szervezet akkor bocsátja ki, amikor stressz alatt áll.) Három csoportra osztották őket, az első csoportban 20 másodpercig karolta át őket valaki, a második csoportban magukat ölelhették meg, a harmadik csoport viszont semmilyen ölelésben nem részesült, nekik egy papírrepülőt kellett hajtogatniuk. Az eredmények azt mutatták, hogy mind az első, mind a második csoportba sorolt önkéntesek kortizolszintje alacsonyabb volt, mint a repülőt hajtogató kontrollcsoporté. Tehát akár mások ölelnek át, akár mi magunkat, a stresszhormonok kimutathatóan csökkennek.
Nem mindegy, meddig tart
A legtöbben egyetértünk abban, hogy az ölelés pozitív hatással bír a hangulatukra: mindjárt jobban érezzük magunkat, ha egy számunkra kedves személy átkarol bennünket. De mitől függ, hogy az ölelés hogyan befolyásolja a hangulatunkat? Anna L. Düren, a Londoni Egyetem Pszichológiai Tanszékének kutatója egy vizsgálat során 45 nőt kért fel arra, hogy ölelje meg a kutatócsoport egyik tagját. Az ölelések egy másodpercig, öt másodpercig vagy tíz másodpercig tartottak. A résztvevők beszámolója szerint az öt másodperces és a tíz másodperces ölelések egyaránt kellemesebbnek bizonyultak, mint az egy másodpercig tartók. Az optimális ölelésnek tehát legalább öt másodpercesnek kell lennie.
Egészségesnek érzed magad tőle
Tia Rogers-Jarrell, a torontói York Egyetem kutatója nemrégiben az ölelés idősekre gyakorolt pozitív hatásaival foglalkozott. Korábban nem igazán vizsgálták, hogy különböző életszakaszokban az ölelésnek milyen pozitív pszichológiai hatásai lehetnek. A kutatók egy egészségügyi felmérés keretében több mint 20 000, 65 év feletti kanadai állampolgár válaszait elemezve arra jutottak, hogy azok, akik jelezték, hogy „néhányszor”, „legtöbbször” vagy akár „mindig” megölelik szeretteiket, magasabb pontszámot adtak az általános egészségi állapotukra, mint azok, akiknek nem volt erre lehetőségük. A kutatók igyekeztek kiküszöbölni a lehetséges befolyásoló tényezőket (úgymint: családi állapot, jövedelem, krónikus betegségek), de az eredmények ezek után is meggyőzőek maradtak: azok az idősek, akiket legalább néha megöleltek, egészségesebbnek érezték magukat, mint azok, akiknek erre nem adódott lehetőségük.
Kultúra- és egyénfüggő
Agnieszka Sorokowska, a Wroclawi Egyetem munkatársának nemzetközi kutatása azt vizsgálta, hogy milyen tényezők befolyásolják a testi érintkezésre, ölelkezésre, csókolózásra mutatott hajlandóságot. A felmérésben 45 országból több mint 14 000-en vettek részt, és az eredmények szerint a résztvevők 92,6%-a érintette meg partnerét az adatgyűjtés előtti héten. Az országok között azonban nagy különbségek mutatkoztak: a kevésbé konzervatív, kevésbé vallásos országok lakói hajlamosabbak az érzelmeiket érintés útján kimutatni. A melegebb éghajlatú tájakon élőkre ez szintén igaz, valószínűleg azért, mert élénkebb szociális életet élnek. A részt vevő önkéntesek egyéni jellemzői is befolyásolták az eredményeket: a fiatalabbak többször karolták át egymást, mint az idősebbek. Férfiak és nők között nem mutatkozott nagy eltérés az ölelkezés és csókolózás gyakoriságát illetően, de a nők gyakrabban ölelték meg barátaikat és gyermekeiket, mint a férfiak.
