Új ok a maszkviselés mellett: vonzóbbaknak látjuk tőle a férfiakat

Olvasási idő kb. 2 perc

Mindkét nem tagjainak megjelenésén javít a maszkviselés a Cardiffi Egyetem kutatói szerint, de a férfiak kék sebészi maszkban nyújtják az igazán vonzó látványt – szóval fel azzal a maszkkal!

Érdekes paradigmaváltást okozott a pandémia a maszkviselésben: a járvány előtti időszakban a betegséggel azonosította a legtöbb ember a maszkviselést Michael Lewis pszichológus korábbi felmérése szerint, ám ezt az előítéletes tézist jócskán átírta az elmúlt bő két év. Korábban ahhoz voltunk szokva, hogy a kék maszkot csak egészségügyi dolgozókon lássuk, rajtuk is leggyakrabban műtők közelében – mostanra viszont bevetté vált, hogy foglalkozástól, nemtől, lakhelytől és kortól függetlenül mindenki maszkot hord.

Az arctakarás tesztje: a maszkviselés vonzó

A kutatásban pőre arcú, textilmaszkot viselő, kék sebészi maszkot hordó, illetve arcuk egy részét könyvvel eltakaró férfiak fotóját mutatták meg az abba bevont nőknek. A fedetlen arcúaknál vonzóbbnak értékelték a maszkviselő férfiakat, de

a legjóképűbbnek a kék sebészi maszkot hordó férfiakat minősítették a kutatás résztvevői.

A változás hátterében evolúciós pszichológiai okok állhatnak: most már nem kapcsoljuk a betegség képzetét a maszk látványához. Lehet ugyanakkor az is a jelenség oka, hogy az elfedett száj és arc révén a figyelem a tekintetre irányul, a szemek kiemelése által válhat vonzóbbá egy arc.

A vonzó férfi receptje: maszkviselés
Fotó: Luis Alvarez / Getty Images Hungary

Férfiakat és nőket érintő további előnyök

Nem csak vonzóbbak leszünk ugyanakkor attól, ha maszkot viselünk: vannak további előnyei is a koronavírus elleni védekezés legfontosabb eszközének. Az első természetesen az, hogy nem kapjuk el a betegséget – és nemcsak a koronavírust, de az influenzát, vagy a jelenleg keringő számtalan más légúti betegség egyikét sem. Télen ráadásul a maszk melegít is: a fázósok számára külön jó hír, hogy végre nem kell azon gondolkodniuk, hogyan takarják el orrukat vagy arcukat, nem kell sálba csavarnunk magunkat.

Még egy plusz pszichológiai előnye is lehet annak, ha maszkban végezzük el mindennapi teendőinket – aki maszkot visel, az komolyan veszi a járványügyi intézkedéseket, számít neki mások egészsége, törődik közvetlen környezetével és magával is. Ez újabb pluszpontot jelenthet a maszkviselés mellett.

Nem mindegy, hogyan hordjuk

Ha már maszkot veszünk, fontos figyelni arra is, hogy azt megfelelően viseljük. Alapszabály, hogy a kilógó orr egyenértékű a maszk nem viselésével, tehát mindig orrot és szájat fedő módon hordjuk maszkunkat! Ezen túl lényeges a megfelelő illeszkedés is: ha a maszk laza, csúszkál, rövidítsünk a fülszalagokon, vagy váltsunk másik fazonra. Nem minden maszk passzol ugyanis minden arcformához, könnyen lehet, hogy kísérleteznünk kell, mire megtaláljuk azt, ami nekünk a legjobb.  

Fontos az is, hogy többrétegű maszkot válasszunk, amelynek orrmerevítős része van, ez sokat segít azoknak is, akik a szemüveg párásodására keresnek megoldást.

Végül pedig, figyeljünk oda maszkunk állapotára is.

Ha már látványosan elszíneződött vagy átnedvesedett a lélegzetvételtől, cseréljük új, tiszta darabra. Így teszünk azért is, hogy a maszk megfelelő módon védjen bennünket – és azért is, hogy akik abban látnak minket, igényes ember benyomását kapják. 

Femina klub esemény

A bennünk élő nők - Hol az egyensúly a megfelelés és az önazonosság között?

A 21. századi nő minden szerepben helyt áll: dolgozik, édesanya, társ, barát, gondoskodó, és közben próbál önmaga is maradni. Hogyan lehet lavírozni a rohanó mindennapok, a teljesítménykényszer és a saját lelki békénk között? Hogyan találjuk meg az egyensúlyt szerepeink között? Erős Antónia és Pokorny Lia beszélgetnek június 1-jén a MOMkultban arról, mit jelent ma nőnek lenni: hogyan lehet egyszerre helyt állni a munka, a család és a saját vágyak világában, miközben megőrizzük önmagunkat, belső erőnket és harmóniánkat.

Biztosítsd be a helyed most!

hirdetés

Kálmán Szonja
Kálmán Szonja
Főszerkesztő
Kálmán Szonja a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészettudományi Karán végzett magyar-kommunikáció szakos bölcsészként, majd a MÚOSZ Bálint György Újságíró Akadémiájának posztgraduális képzésén szerzett kulturális újságíró képesítést. Az elmúlt húsz évben print napilapnál, online magazinoknál és híroldalnál is tapasztalatokat gyűjtött, de szövegírói, lektori és olvasószerkesztői pozíciót is betöltött már pályafutása során. 2022-ben csatlakozott a Dívány csapatához, 2025 júniusától a prémium magazin főszerkesztője.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Testem

Több mint üres szénhidrát: ennyi értékes tápanyagot tartalmaz valójában a burgonya

Évek óta hallgatjuk, hogy a krumpli a fogyókúra legnagyobb ellensége és nem más, mint haszontalan keményítőhalom. Itt az ideje, hogy belássuk tévedésünket: a burgonya ugyanis valójában tele van káliummal, rosttal és vitaminokkal, amiket eddig nagyvonalúan figyelmen kívül hagytunk. Megmutatjuk, miért nem a szénhidráttól kell félned, és hogyan készítsd el úgy a burgonyát, hogy ne a lelkiismeret-furdalást, hanem az egészségedet tápláld.

Offline

Tudod, mi a blansírozás? Nagy konyhakvíz

Ha rutinos vagy a konyhában, akkor ez a kvíz nem fog ki rajtad. Ezúttal ugyanis arra vagyunk kíváncsiak, mennyire ismered a főzéssel kapcsolatos, olykor kacifántos elnevezésű fortélyokat.

Önidő

Pesti viccek és franciás sanzonok: így született meg a magyar kabaré

Városszerte dúdolt kuplék és legnagyobb íróink színdarabjai kerültek műsorra az első budapesti kabarékban. A műfajt egy kackiás bajuszú, félszeg, dadogós fiatalember vitte sikerre, akit később a magyar kabaré atyjaként emlegettek - Nagy Endre mégsem volt elégedett életével.

Offline

17 ezer harcost irányított a kalózkirálynő: vagyonosan halt meg 69 évesen

Míg a nyugati kalózlegendák legtöbbször bitófán végezték, a történelem leghatalmasabb kalózvezére egy kínai nő volt, aki 17 ezer fős hadseregével sakkban tartotta a császárt is. Csen Ji-sao nemcsak a csatamezőn volt verhetetlen, de a diplomáciában is: kőkemény törvényekkel irányított, végül pedig békében és mesés gazdagságban vonult vissza. De hogyan lett egy kantoni szexmunkásból a tengeri rablók legyőzhetetlen királynője?

Offline

József Attila is megfordult „a pesti próféta alvilág” leghíresebb jósnőjénél

Míg József Attila verseivel a lélek legmélyebb bugyrait kutatta, a pesti cukrászdák asztalainál egy különös asszony a tenyerekből és a kézírásból olvasta ki a jövőt. Silbiger Boriska, a két világháború közötti Budapest leghíresebb látnoka nemcsak a nép, de a legnagyobb magyar költő bizalmát is elnyerte. Ki volt a rejtélyes jósnő, aki a Lukács cukrászdában ücsörögve látta meg a közelgő tragédiát, és akinek jóslataitól még a legjózanabb művészek is megborzongtak?