Az idén áprilisban 95. életévét betöltött II. Erzsébet királynő 1952 óta uralkodik az Egyesült Királyság felett, amivel minden idők leghosszabb ideig regnáló brit uralkodójának számít, életkorából adódóan azonban az országnak fel kell készülnie a királynő halálára – de vajon mi történik majd pontosan, ha eljön a szomorú pillanat?
A britek már az 1960-as években kidolgoztak egy részletes forgatókönyvet arra vonatkozóan, mi a teendő, ha a királynő meghal, a London Bridge-művelet néven ismert tervet évente többször frissítik, finomítják: az uralkodó halálát követően magántitkára, Edward Young értesíti az illetékeseket a tragikus eseményről. Elsőnek a brit miniszterelnököt hívja fel egy titkos, külön erre a célra létrehozott telefonvonalon, és a „London Bridge is down” (vagyis „London hívja leomlott”, amely a jól ismert angol gyermekdalra utal) kódmondattal közli vele a szomorú hírt, őt követik a sorban a Brit Nemzetközösség országainak vezetői, miniszterelnökök, nagykövetek.
Tíznapos gyász és az új uralkodó trónra lépése
A média nyilvánossága csak ezután értesül a királynő haláláról: a BBC és a többi brit televízió-, illetve rádiócsatorna azonnal megszakítja a műsorát és bejelenti a hírt, amire már alaposan fel vannak készülve. A híradók szerkesztői jó előre begyakoroltatták a műsorvezetőkkel a bejelentést – a próbák során az uralkodó neve helyett Mrs. Robinsont mondanak a riporterek –, a csatornák pedig többórányi előre legyártott emlékműsorral rendelkeznek, sőt, a BBC bemondóinak külön erre a célra előkészített fekete öltönyük, illetve dresszük is van.
A hivatalos állami forgatókönyv pontos előírásokat is tartalmaz a tévéseknek, rádiósoknak, például megmondja, miként válthatnak át az aznapra tervezett műsorról a gyászhírre, és milyen – visszafogott, szomorú – zenék szólhatnak a háttérben. A gyászhírt nemcsak a média közli, de régi szokás szerint a Buckingham-palota kapuján is kifüggesztik egy fekete keretes közlemény formájában, amely tíznapos gyászt rendel el az országban és a Nemzetközösség tagállamaiban. Érdekesség, hogy ez idő alatt a palota honlapja is gyászba borul, csupán egy üres fekete oldal fogadja a virtuális látogatókat.
A bejelentés napján este 6 órakor az édesanyja örökébe lépett walesi herceg első ízben tart uralkodói beszédet országa népének, másnap a miniszterelnök és a kormány tagjai hűségesküt tesznek Károly királynak – aki egyébként választhat más uralkodói nevet is, akár Fülöp vagy György néven is trónra léphet –, a nemzeti pénzverde pedig elkezdi gyártani az újdonsült király arcképével ellátott érméket. A királynő holttestét először a Buckingham-palotába szállítják, majd három napon keresztül a Westminster Hallban ravatalozzák fel, ahol napi 23 órán keresztül bárki meglátogathatja a koporsót és leróhatja kegyeletét.
Miután az új király lerótta tiszteletét édesanyja előtt, többnapos országjárásra indul, melynek során először Skóciát, majd Észak-Írországot, végül Walest keresi fel – hazatérése után, tíz nappal a királynő halálát követően rendezik a temetést a Windsor-kastélyban. Az eseményen a teljes királyi család, illetve a világ minden tájáról érkező államfők, diplomaták és egyéb delegáltak részt vesznek, a gyászszertartást a Canterbury érsek celebrálja – a temetés napján déli 12 órakor az egész országban kétperces néma csenddel emlékeznek az elhunyt uralkodóra, a londoni tőzsde pedig egész nap zárva tart.
