Az ágy közös, a párna nem - kínos-e, ha a párok külön ágyban alszanak

Olvasási idő kb. 3 perc

A párok különalvása még napjainkban is meghökkentő vagy tabutéma.

Az általános társadalmi megítélés szerint, ha egy pár úgy dönt, hogy külön hálószobában alszik, az már bizonyára az elhidegülést, a kapcsolat ki nem mondott végét jelenti. Amikor az ismerősök tudomást szereznek róla, máris a válást vizionálják, és hüledezve mondogatják, hogy ők bizony képtelenek lennének a párjuk nélkül álomra hajtani a fejüket. Így aztán sok így élő pár inkább nem is beszél róla.

Pedig nem mindig volt magától értetődő, hogy a párok osztoznak egy hálószobán. A korábbi évszázadokban azok a tehetős házaspárok, akiknek elég nagy volt a házuk, teljesen természetesnek vették, hogy külön hálószobájuk vagy lakosztályuk van, ezzel együtt az intim együttlétek céljából persze meglátogatták egymást.

A törődést is jelentheti

Tény, hogy manapság sokan csak akkor alszanak igazán jól, ha a párjuk is ott van, és amikor elutazik vagy későn jön haza, csak forgolódnak, és várják, hogy a kulcs zörögjön végre a zárban. Sokan viszont éppen attól szenvednek, hogy ott van a másik, és nem azért, mert nem szeretik eléggé.

A különalvás ugyanis nem feltétlenül a rossz párkapcsolat jele. Sokkal praktikusabb oka van,

mégpedig az, hogy a pár tagjai megteremtsék egymás számára a nyugodt pihenőidőt, azaz törődnek egymással és a másik mentális jóllétével. Ugyanis attól még, hogy szeretjük egymást, különbözőek vagyunk. Van, aki mocorog az ágyban, van, aki horkol, van, aki a fogát csikorgatja, van, aki álmában beszél, van, aki késő éjjelig olvas a kislámpánál, van, aki filmnézés közben tud elszunnyadni, van, aki hidegben szeret aludni, és van, aki melegben.

Amerikában már fontos a külön a hálószoba

„A közös ágyban háló párok 50 százalékkal több zavaró tényezővel számolhatnak egy-egy éjszaka során” – osztotta meg korábban Horváth Ágnes alvásszakértő.

Tehát ha egy pár tagjai a különbözőségeik ellenére ragaszkodnak az együttalváshoz, és az egyikük történetesen rossz alvó, akkor reggelre legalább egy, de gyakran két kialvatlan ember az eredmény, ami rossz hangulathoz, feszültséghez vezethet. A kaliforniai Berkeley Egyetem egy felmérése szerint a legtöbb vita akkor jelentkezik egy kapcsolatban, ha a felek álmosak. 

A folyamatos kialvatlanság ezért egyre elmérgesedő viszonyt szülhet,

miközben talán nincsenek is tisztában azzal, hogy sokkal békésebbek lehetnének a napjaik, ha sikerülne rendesen kipihenniük magukat.

„Tévedés, hogy a külön hálószoba elhidegíti a kapcsolatot, kihűti a szerelmet vagy rombolja a házastársi intimitást. A külön hálószoba az alvásra korlátozódik, attól még lehet együtt tévézni, olvasni, elalvás előtt beszélgetni vagy összebújni – majd mindenki átmegy a saját hálószobájába” – véli Horváth Ágnes.

Az Egyesült Államokban ennek megfelelően pedig már a házat vásárolni szándékozó fiatal párok 60 százalékánál szempont, hogy a közös otthonban legyen mindkettejük számára külön hálószoba.

A magyarokat még elriasztja

„Itt a lakások nagy része eleve úgy van tervezve, hogy egy párnak két hálószoba és két fürdő jusson. Még szingliként sem tudtam kisebb lakást kivenni – meséli Tímea, aki Svájcban él. – Otthon több párkapcsolatom ráment arra, hogy külön hálószobában szerettem volna aludni. Számomra nagyon fontos a zavartalan alvás, ha kialvatlan vagyok, akkor ingerült leszek, nem tudok úgy koncentrálni a munkámra, sokkal több konfliktusba keveredek bele. Egyszerűen összehasonlíthatatlan, ha egyedül alszom, vagy ha valaki egész éjjel mocorog, ne adj isten horkol mellettem.” Tímea korábbi barátainak nagy része azonban úgy érezte, hogy ez rideg, öreges szokás, és a különalvás igenis az intimitás rovására megy. Volt, aki így eleve bele se ment az összeköltözésbe, és volt, aki megpróbálta, de feladta. „Természetesen több esetben én is megpróbáltam a közös alvást a kapcsolatunk érdekében, de nagyon rossz hatással volt rám, és az az igazság, hogy ezáltal a kapcsolatra is. Sokáig azt hittem, ufó vagyok, hogy nekem különalvásra van igényem, aztán amikor kiköltöztem Svájcba, kiderült, hogy itt ez teljesen elfogadott” – osztja meg velünk a lány.

Egy biztos: akár együtt, akár külön, a legfontosabb az lenne, hogy odafigyeljünk a saját és a másik fél igényeire is egy párkapcsolatban – az alvás terén ugyanúgy, mint bármely más kérdésben.

Femina klub esemény

A bennünk élő nők - Hol az egyensúly a megfelelés és az önazonosság között?

A 21. századi nő minden szerepben helyt áll: dolgozik, édesanya, társ, barát, gondoskodó, és közben próbál önmaga is maradni. Hogyan lehet lavírozni a rohanó mindennapok, a teljesítménykényszer és a saját lelki békénk között? Hogyan találjuk meg az egyensúlyt szerepeink között? Erős Antónia és Pokorny Lia beszélgetnek június 1-jén a MOMkultban arról, mit jelent ma nőnek lenni: hogyan lehet egyszerre helyt állni a munka, a család és a saját vágyak világában, miközben megőrizzük önmagunkat, belső erőnket és harmóniánkat.

Biztosítsd be a helyed most!

hirdetés

Reiber Gabriella
Reiber Gabriella
Magazinportfólió-igazgató
Reiber Gabriella az ELTE Bölcsészettudományi Kara után újságíróként kezdte pályáját, később az Oktatási és Kulturális Minisztérium, majd az Eötvös Loránd Tudományegyetem kommunikációs szakértője, végül az egyetem marketingvezetője volt. 2022 januárjában vette át a Dívány főszerkesztését, a kiadvány az ő vezetésével újult meg. Jelenleg az Indamedia Kiadó magazinszerkesztőségeinek munkáját irányítja magazinportfólió-igazgatóként.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Offline

Petőfi felesége több volt múzsánál: Szendrey Júlia hozta el először Magyarországra Andersen meséit

Mindannyian ismerjük a lángoló lelkű költőfeleségként, aki siratta a segesvári hőst, de a történelemkönyvek gyakran elfelejtik megemlíteni, hogy Szendrey Júlia zseniális alkotó volt a saját jogán is. Ő volt az a rendkívül művelt, lázadó és modern gondolkodású nő, aki az 1850-es években először hozta el Magyarországra és fordította le Hans Christian Andersen legszebb meséit. Utánajártunk, ez a különleges nő hogyan formálta át örökre a hazai gyerekirodalmat.

Önidő

Ismered az Árpád-ház női leszármazottait?

Az Árpád-ház női leszármazottai külföldön ismertebbek, mint hazánkban. Nem véletlenül, hiszen míg itthon „csupán” leánygyermekek voltak, későbbi hazájukban uralkodófeleségekké, apátnőkké, olykor szentekké váltak. Közülük válogattunk kvízünkhöz. Te tudod, kik voltak?

Testem

Sürgősségi fogamzásgátlás: így működik valójában az esemény utáni tabletta

Az esemény utáni tablettát sokan még ma is „kémiai abortuszként” emlegetik, pedig a tudomány szerint ez az elnevezés biológiailag teljesen hibás. A sürgősségi fogamzásgátlás nem a megtermékenyített petesejtet támadja, hanem a hormonok nyelvén beszélve egyszerűen „elhalasztja” a peteérést, amíg a veszély el nem múlik. Mi zajlik le a női szervezetben a tabletta bevétele után, és miért kulcsfontosságú az időfaktor a nem kívánt terhesség megelőzésében?

Offline

Melyik hegység csúcsa a Matterhorn? Hegyek nehéz kvíze

Földrajzórán nem csak a hazai tájakat kellett ismernünk, gyakran még vaktérképen is be kellett jelölnünk a határainkon kívül fekvő nevezetes helyeket. Kvízünkben ezúttal Európa ismert hegységeivel kapcsolatos tudásod tesztelheted.

Testem

Ha ezeket eszed, megnő a korai halál esélye

Az ultrafeldolgozott élelmiszerek szerepe az étkezésben egyre nagyobb, mivel könnyen elérhetőek, olcsók és sokáig eltarthatók. Azonban egyértelmű összefüggés mutatható ki ezen ételek fogyasztása és a megnövekedett szív- és érrendszeri kockázatok, valamint az ezekből fakadó korai halálozás között.

Offline

Kijátszotta a cenzúrát: titokban tanította feminizmusra a lányokat a szocializmusban a magyar írónő

A Kádár-korszakban a cenzúra mindent látott és mindent ellenőrzött, de volt egy terület, amit a rendszer bürokratái mélyen lenéztek és elhanyagoltak: a lányregényeket. Ezt a zseniális kiskaput használta ki Kertész Erzsébet, a „Csíkos könyvek” koronázatlan királynője. Miközben a kultúrpolitika azt hitte, a szerző csak ártatlan, romantikus történetekkel szórakoztatja a kislányokat, ő valójában a legkeményebb feminizmust, a női egyenjogúság és az önmegvalósítás eszméit csempészte be a gyerekszobákba Hugonnai Vilma vagy Szendrey Júlia sorsán keresztül.