Az ágy közös, a párna nem - kínos-e, ha a párok külön ágyban alszanak

Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!

A párok különalvása még napjainkban is meghökkentő vagy tabutéma.

Az általános társadalmi megítélés szerint, ha egy pár úgy dönt, hogy külön hálószobában alszik, az már bizonyára az elhidegülést, a kapcsolat ki nem mondott végét jelenti. Amikor az ismerősök tudomást szereznek róla, máris a válást vizionálják, és hüledezve mondogatják, hogy ők bizony képtelenek lennének a párjuk nélkül álomra hajtani a fejüket. Így aztán sok így élő pár inkább nem is beszél róla.

Pedig nem mindig volt magától értetődő, hogy a párok osztoznak egy hálószobán. A korábbi évszázadokban azok a tehetős házaspárok, akiknek elég nagy volt a házuk, teljesen természetesnek vették, hogy külön hálószobájuk vagy lakosztályuk van, ezzel együtt az intim együttlétek céljából persze meglátogatták egymást.

A törődést is jelentheti

Tény, hogy manapság sokan csak akkor alszanak igazán jól, ha a párjuk is ott van, és amikor elutazik vagy későn jön haza, csak forgolódnak, és várják, hogy a kulcs zörögjön végre a zárban. Sokan viszont éppen attól szenvednek, hogy ott van a másik, és nem azért, mert nem szeretik eléggé.

mégpedig az, hogy a pár tagjai megteremtsék egymás számára a nyugodt pihenőidőt, azaz törődnek egymással és a másik mentális jóllétével. Ugyanis attól még, hogy szeretjük egymást, különbözőek vagyunk. Van, aki mocorog az ágyban, van, aki horkol, van, aki a fogát csikorgatja, van, aki álmában beszél, van, aki késő éjjelig olvas a kislámpánál, van, aki filmnézés közben tud elszunnyadni, van, aki hidegben szeret aludni, és van, aki melegben.

Amerikában már fontos a külön a hálószoba

„A közös ágyban háló párok 50 százalékkal több zavaró tényezővel számolhatnak egy-egy éjszaka során” – osztotta meg korábban Horváth Ágnes alvásszakértő.

Tehát ha egy pár tagjai a különbözőségeik ellenére ragaszkodnak az együttalváshoz, és az egyikük történetesen rossz alvó, akkor reggelre legalább egy, de gyakran két kialvatlan ember az eredmény, ami rossz hangulathoz, feszültséghez vezethet. A kaliforniai Berkeley Egyetem egy felmérése szerint a legtöbb vita akkor jelentkezik egy kapcsolatban, ha a felek álmosak. 

miközben talán nincsenek is tisztában azzal, hogy sokkal békésebbek lehetnének a napjaik, ha sikerülne rendesen kipihenniük magukat.

„Tévedés, hogy a külön hálószoba elhidegíti a kapcsolatot, kihűti a szerelmet vagy rombolja a házastársi intimitást. A külön hálószoba az alvásra korlátozódik, attól még lehet együtt tévézni, olvasni, elalvás előtt beszélgetni vagy összebújni – majd mindenki átmegy a saját hálószobájába” – véli Horváth Ágnes.

Az Egyesült Államokban ennek megfelelően pedig már a házat vásárolni szándékozó fiatal párok 60 százalékánál szempont, hogy a közös otthonban legyen mindkettejük számára külön hálószoba.

A magyarokat még elriasztja

„Itt a lakások nagy része eleve úgy van tervezve, hogy egy párnak két hálószoba és két fürdő jusson. Még szingliként sem tudtam kisebb lakást kivenni – meséli Tímea, aki Svájcban él. – Otthon több párkapcsolatom ráment arra, hogy külön hálószobában szerettem volna aludni. Számomra nagyon fontos a zavartalan alvás, ha kialvatlan vagyok, akkor ingerült leszek, nem tudok úgy koncentrálni a munkámra, sokkal több konfliktusba keveredek bele. Egyszerűen összehasonlíthatatlan, ha egyedül alszom, vagy ha valaki egész éjjel mocorog, ne adj isten horkol mellettem.” Tímea korábbi barátainak nagy része azonban úgy érezte, hogy ez rideg, öreges szokás, és a különalvás igenis az intimitás rovására megy. Volt, aki így eleve bele se ment az összeköltözésbe, és volt, aki megpróbálta, de feladta. „Természetesen több esetben én is megpróbáltam a közös alvást a kapcsolatunk érdekében, de nagyon rossz hatással volt rám, és az az igazság, hogy ezáltal a kapcsolatra is. Sokáig azt hittem, ufó vagyok, hogy nekem különalvásra van igényem, aztán amikor kiköltöztem Svájcba, kiderült, hogy itt ez teljesen elfogadott” – osztja meg velünk a lány.