Ki képes a tudomány érdekében szexelni? Te bevállalnád?

Olvasási idő kb. 3 perc

A legutolsó dolgok egyike, amelyet nyilvános helyen, pláne kutatók vizslató szeme alatt szeretnénk végezni, az a szex. Miért egyeznek bele mégis oly sokan a tudomány érdekében végzett kísérletekbe?

Összebújni a párunkkal vagy akár egy vonzó randipartnerrel, izgalmas és örömteli. Ám ragaszkodunk hozzá, hogy a négy fal között történjen. Épp elég aggodalmat okozhat az, hogy a másik meglát minket meztelenül, kiszolgáltatottan, olyan arckifejezésekkel a képünkön, amik nem tartoznak a nyilvánosságra. A szexről tehát mindenképpen kijelenthetjük, hogy intim tevékenység. Vajon mi játszódhat le azoknak a fejében, akik képesek ezt kamerák, MRI-gépek, infravörös lámpák és egy csapat jegyzetelő tudós színe előtt véghez vinni?

  • Ideális pózok hátfájós férfiaknak.
  • Az orgazmus hatása az orrnyálkahártyára nátha idején.
  • A pénisz méretének változása pornófilm hatására.
  • A nők szexuális izgalmának hatására kialakuló nedvesedés mértéke.

Ez csak néhány az olyan vizsgálatok közül, amelyek során a meztelen résztvevőkre különböző elektródákat, mérőeszközöket szereltek, majd arra kérték őket, hogy szexeljenek. Még leírva is bizarrul hangzik. Ráadásul joggal merül fel a kérdés, vajon milyen kutató az, aki ezt önszántából végignézi és végighallgatja?

William H Masters és Virginia E Johnson 1970-ben.
Fotó: Ben Martin / Getty Images Hungary

Nos, az első kutatók, akik a szex témakörében vizsgálatokat végeztek, William H. Masters és Virginia E. Johnson voltak az 1950-es években Amerikában. Attól való félelmükben, hogy önkéntest nem találnak, prostituáltakat béreltek fel a tudomány nevében. 145 nőre csatoltak EKG-vizsgálathoz használatos tappancsokat, így mérték az agyi aktivitásukat, miközben hol pornófilmet nézettek velük, hol vibrátort adtak nekik, hol arra kérték őket, hogy önkielégítsenek. A tudóspár egy későbbi vizsgálatához már párokat kért fel, de adódott olyan alkalom is, amikor saját nemi életüket monitorozták és elemezték ki a laboratóriumban. Ennek eredményei óriási hatással voltak arra, ahogy a szexet az orvostudományban és a társadalomban megfogalmazták. 

Szex a mikroszkóp alatt

Ugyanakkor egy sor tudós kérdőjelezi meg azóta is az ilyen típusú vizsgálatok hitelességét. A vágy és a válaszreakció illékony dolgok, amelyek teljesen másképp alakulnak egy megfigyelt, steril környezetben, mint otthon, valódi intimitásban. Ráadásul a kísérleti alanyok hajlamosak a szebbik oldalukat mutatni a nyilvánosság előtt, azaz a kérdésekre nem feltétlenül őszintén felelnek, nemi életüket változatosabbnak hazudják, magukat pedig nyitottabbnak mutatják. Azok sem az átlagembert képviselik, akik önkéntesként belevágnak abba, hogy idegenek figyeljék meg őket intim helyzetekben. Ha ehhez még hozzávesszük, hogy maga a szexualitás milyen sokféle formában ölthet testet, valóban elgondolkodhatunk azon, mennyire megbízhatóak a különböző tesztek eredményei.

Például a vizsgálatok szerint a szexkutatásokban részt vevő nők nagyobb arányban voltak kitéve korábban bántalmazásnak, gyakrabban maszturbáltak, és sokkal fiatalabb korukban találkoztak először pornográf tartalmakkal, mint az átlag. A férfiak esetében azt figyelték meg, hogy a kísérletekre jelentkezők aktívabb és változatosabb nemi életet éltek, mint mások, több partnerük volt az átlagosnál, és jóval kisebb arányban éreztek félelmet, bűntudatot. Éppen az ilyen anomáliák – illetve a szervezés, toborzás etikai és pénzügyi kérdései – miatt a modern szexkutatásban inkább interjúkat végeznek vagy kérdőíveket töltetnek ki az emberekkel. 

Egy kísérlet, amiről valószínűleg mindenki hallott

A szexualitással, vággyal kapcsolatos kutatások nem csupán konkrét közösüléssel kapcsolhatók össze. A legtöbb ember sokkal oldottabban viselkedik, azaz természetesebb, így valódibb reakcióval örvendezteti meg a kutatókat akkor, ha a komfortzónáján belül maradhat. Azaz nem kell levetkőznie vagy a partnerének esnie, hanem elég mondjuk bevallania, kit tart vonzónak, vagy csókot váltania egy idegennel. Ez utóbbi témakörben született meg az ismert videó, Tatia Pilieva filmje. Húsz önkéntest kértek meg arra, hogy csókoljanak meg egy vadidegent. Érdemes figyelni a reakcióikat. A filmnek végül folytatása is lett, amiben azt nézheted meg, hogyan viszonyulnak az emberek az intimitás következő lépcsőjéhez. Ezt a kísérletet 1957-ben Masters és Johnson is elvégezte már, de akkor nem készült róla felvétel. 

Dívány ‎
Dívány ‎
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Testem

Ez a reggeli kellemetlenség komoly gyulladás jele is lehet

Reggelente úgy érzed, mintha szögekbe lépnél az ágyból kiszállva? A sarokfájdalom nem csak kellemetlenség, hanem egy komoly gyulladás jele, ami sportolókat és állómunkát végzőket egyaránt gyakran érint. A jó hír, hogy a modern orvostudománynak köszönhetően már nem kell együtt élnünk a fájdalommal: mutatjuk, mi áll a háttérben, és hogyan segíthet a lökéshullám-terápia a talpra állásban.

Offline

Ki volt Jockey Ewing magyar hangja? Nagy szinkronkvíz

Ha nagy Dallas-rajongó voltál, akkor bizonyára nem okozna gondot felsorolni a szereplők magyar hangjait. Kvízükben azonban az olajvállalkozó család tagjain túl más sorozatok híres szikronhangjaira is kíváncsiak vagyunk.

VIP

„Foglalkoztat a kérdés, hogy szükségem van-e egyáltalán a színészetre” – interjú Török-Illyés Orsolyával

Török-Illyés Orsolyát idén két filmben is láthatjuk: a Mambo maternicában egy nem kívánt terhességgel szembenéző negyvenes nőt, a Pipásban a címszereplő Pipás Pistát alakítja. Színházi előadásai – köztük például a Karsai Dániel küzdelmeit bemutató Egy tökéletes nap – fontos társadalmi kérdéseket feszegetnek. A színésznőben mindazonáltal időről időre megfordul a gondolat, hogy valami teljesen más területen próbálja ki magát.

Offline

Ez a festmény lógott Hitler nappalijában

Lucas Cranach egyik 16. századi festménye ma a londoni National Galleryben látható, de egy ritka fotó szerint egykor Adolf Hitler müncheni nappaliját díszítette. A kép múltja máig hiányos.

Testem

Veszélyben az egészséged, ha ilyen hajápolót használsz

Lesújtó képet festett a Magyarországon kapható hajolajakról a Tudatos Vásárlók Egyesületének tesztje. Az eredmény azt mutatta, hogy a legtöbb termék problémás összetevőket, köztük a hormonháztartást potenciálisan károsító sziloxánokat és allergizáló hatású illatanyagokat tartalmaz.

Mindennapi

Így juthatsz féláron magyar eperhez: használd ki, amíg lehet

A magyar termelők 2026 májusában országszerte megnyitják a „Szedd magad” ültetvényeket. Bár a hazai fóliás eper már elérhető a piacokon, a szabadföldi szezon a következő napokban veszi kezdetét. A gazdák szerint az idei az eddigi egyik legnehezebb év, hiszen a szélsőséges időjárás és a technikai kihívások alaposan megtépázták az állományt.

Testem

Tévhitek a pattanásról: a túlzott ápolással is árthatsz

Amikor a hormonok átveszik az irányítást, a tükör előtt állva sok fiatal hajlamos a végletekig elmenni a tiszta bőrért. Az alkoholos tonikok és a könyörtelen nyomkodás azonban csak olaj a tűzre: a szakértők szerint a tinik többsége éppen a túlzott ápolással okoz maradandó hegeket magának. Lássuk, melyek azok a népszerű, de káros módszerek, amiket azonnal el kell felejteni, ha nem akarunk rontani a helyzeten.

Testem

Magyar fejlesztés segíthet a „néma gyilkos” kezelésében

A magas vérnyomás nem csak a felnőttek gondja, sőt: a gyerekeknél sokszor nehezebb is észrevenni a bajt a folyamatosan változó határértékek miatt. A Szegedi Tudományegyetem szakemberei azonban kifejlesztettek egy okosalkalmazást, amely pillanatok alatt kideríti, ha egy gyerek értékei eltérnek a normálistól. Ez az apró digitális segítség kulcsfontosságú lehet az erek és a szív hosszú távú védelmében.

Életem

Az intelligens emberek ezekre sosem költenek

Nem attól lesz valaki tudatos a pénzügyeiben, hogy minden apró örömről lemond, inkább attól, hogy észreveszi, mire megy el feleslegesen a pénze. Egy rég nem nézett streaming-előfizetés, egy késve befizetett számla késedelmi kamata vagy egy hirtelen felindulásból rendelt ruha külön-külön nem tűnik nagy kiadásnak, de ismerjük a mondást: sok kicsi sokra megy.

Testem

Napi 7000 lépés – egy kevésbé ismert hatás, ami az agyadat is érinti

A bűvös napi 10 ezer lépés mítosza évtizedek óta tartja magát, ám a legfrissebb kutatások szerint nem feltétlenül kell maratoni távokat gyalogolnunk ahhoz, hogy jelentősen javítsunk az életkilátásainkon. Sőt, létezik a sétának egy olyan jótékony hatása, amely nem csupán a kalóriaégetésről vagy az állóképességről szól, hanem a szervezetünk egyik legfontosabb védelmi vonalát erősíti.