Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen a Dívány!
Napjainkban egyre gyakoribbak a különböző anyagcsere-betegségek, melyek egyik velejárója az elhízás – ilyen például az inzulinrezisztencia (IR), a cukorbetegség, a pajzsmirigy-alulműködés vagy a policisztáspetefészek-szindróma (PCOS). De vajon az elhízás okozza ezeket a betegségeket, vagy pont a betegségek miatt szaladnak fel a plusz kilók? Dr. Bajnok Éva endokrinológus, diabetológus, obezitológus, belgyógyász, az Alakorvoslás Program szakorvosa segít megérteni a túlsúly és az anyagcserezavarok közötti kapcsolatot.
Az elhízás mögött csak az esetek 10 százalékában áll másodlagos ok, és a kialakult túlsúly maga is betegségek forrása. De így sem lehetetlen a fogyás. A szakértő úgy fogalmaz, hogy ez a tyúk és tojás típusos esete. Az elhízás a legtöbb esetben betegségekhez vezet és fordítva, bizonyos betegségek elhízáshoz vezetnek. Az elhízáshoz vezető szövődményeket célszerű tisztázni, a testsúly kérdésétől függetlenül is kezelni, hiszen önmagában is okozhat problémát, ha azonban kezeljük, visszahat, könnyebb fogyni.
Anatómia és zsírszövetváltozás
Egyes betegségek kialakulása egyértelműen visszavezethető az elhízásra. Így alakulhat ki például a refluxbetegség. Elhízottság esetén a nagyobb pocak miatt magasabb a rekeszizom állása, könnyebben visszaáramlik a gyomorsavtartalom. A betegség pedig az elhízást is fokozhatja: a gyomorsav kellemetlen érzést okoz, mely arra késztethet, hogy több pékárut együnk, felesleges kalóriát magunkhoz véve. És máris beindul az ördögi kör. Az elhízás összetett módon hat a szervezet által termelt anyagokra is. A zsírszövet felszaporodása révén olyan gyulladásban is részt vevő anyagok szintje nő meg, melyek cukorbetegséget, szív- és érrendszeri betegségeket okozhatnak. „Ezeket a betegségeket nemcsak azért nem szabad félvállról venni, mert kellemetlenek, hanem a hosszú távú következményük sajnos tragédiához vezethet. Reflux esetén a maró hatású gyomorsav akár fekélybetegséghez és rákhoz is vezethet, a felszaporodó – különösen a zsigerek közötti – zsírszövet pedig bizonyos tumoros betegségeket eredményezhet” – hangsúlyozza dr. Bajnok Éva.
Anyagcsere-betegségek és elhízás
Egyes betegségekkel kapcsolatban erős a tévhit arra vonatkozóan, hogy azok súlyos elhízást okoznak. A pajzsmirigy-alulműködéssel küzdő betegek gyakran panaszkodnak elhízásra, azonban kutatások szerint ezen esetek felében észlelhető csökkent étvágy melletti testsúlynövekedés átlagos mértéke csupán 3 kiló. Egyéni eltérések lehetnek, lényeges azonban megjegyezni, hogy jelentős, 10-20 százalékos testsúlynövekedést nem lehet csupán a pajzsmirigy- vagy más betegség rovására írni.
Azt sem szabad szem elől téveszteni, hogy egy már kialakult anyagcsere-betegséget, például enyhe vagy komolyabb inzulinrezisztenciát, PCOS-t vagy diabéteszt az elhízás súlyosbíthat, de ezek a betegségek vezethetnek túlsúlyhoz is. „Ezért fontos, hogy megtaláljuk azt az életmódot, mely mellett hosszú távon el tudunk köteleződni, és segít abban, hogy egészséges szinten tartsuk a súlyunkat – teszi hozzá dr. Bajnok Éva. – Célszerű a betegség kezelését és az életmód-terápiát egy kézben tartani és szakértői csapatra bízni. Így a rendszeres szakorvosi kontroll alapján, személyre szabottan módosítható az életmódprogram, és elkerülhetők a félreértések is.”
Ugyan egyre tudatosabban állnak hozzá a betegek a diétájukhoz, ennek ellenére szakszerűtlen fogyókúrák és tévhitek áldozataivá válhatnak, és úgy gondolhatják, hogy az ő állapotukkal nem lehetséges lefogyni, azonban ez nem így van. Egy általános diéta, amely működik az egészséges fogyni vágyónál, nem feltétlenül működik anyagcsere-betegségek esetén. Különösen káros, ha szakszerűtlen módszerrel próbálkozunk. A szakszerű diéta és testmozgás mellett a betegségeket is célszerű kezelni, így hatékonyabban érhető el eredmény. Ez a legtöbb problémánál elmondható, beleértve a cukorbetegséget, vérnyomásproblémát, horkolást és depressziót is. Az anyagcsere-betegség típusától függően lehet, hogy módosítani kell bizonyos tápanyagok bevitelét és a kalóriamennyiséget is. Mint ahogy cukorbetegnél magától értetődő, hogy a szénhidrátnak kulcsszerepe van, magas húgysav- és koleszterinszint esetén nem ajánlott húst hússal enni.
Sokkal többen képzelik, hogy nem tudnak, vagy csak óriási nehézségek árán tudnak lefogyni, mert a testük erre nem képes, mint ahányuknál ez a helyzet valóban fennáll. Sokan gondolják azt, hogy ők az egyedi esetek, akik nem tudnak lefogyni, pedig csak szimplán nincsenek tisztában azzal, hogy az ő életmódjukhoz mi az a kalóriamennyiség, amire szükségük van. A fogyáshoz általánosságban a napi szükséges kalóriánál 500-zal kevesebb az ajánlott mennyiség. Ez típusosan 1200–1500 kcal nőknél, 1500–1800 kcal férfiaknál.
„Fogyni nehéz, nem megy munka nélkül, ezt le kell szögezni. A kampányfogyókúrák csak nagyon kevés embernek működnek, igazi változáshoz életmódváltás szükséges – hívja fel a figyelmet a szakember. – A változáshoz kell egy keretrendszer, amely mentén a változás halad. Megfelelően összeállított és támogató rendszer szükséges, mely szélesebb körben is elérhető, érthető és akár élethosszig folytatható.”
