Leveskocka: most akkor ciki használni, vagy teljesen oké? Mondd meg te!

Olvasási idő kb. 6 perc
Google Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!

Ha szoktál főzni, biztos tudod, micsoda óriási különbség van egy hétköznapi főzelék, párolt zöldség vagy épp rizsétel íze között attól függően, hogy egyszerűen vízzel vagy alaplével készíted. Utóbbi esetben – legyen akár zöldség- vagy húsalaplé, esetleg csontlé a segítségedre – az ízek sokkal gazdagabbak, teltebbek lesznek.

Képzeld el az alábbi helyzetet: kedvenc netes szakácsod rizottóreceptjét olvasod, vagy épp vele szinkronban főzöl otthon. Minden utasítást pontosan betartasz, hiszen azt szeretnéd, hogy az étel a lehető legjobban sikerüljön. Egy ponton jön az utasítás: öntsd fel egy liter alaplével! Mi van akkor, ha – mit ad isten – a te konyhádban épp nincs egy csepp sem ebből az alapanyagból? Fogsz egy leveskockát és el van intézve?

Sokak szerint ez teljesen rendben van, mások ugyanakkor úgy vélik, főbenjáró bűn leveskockával pótolni az alaplé fájó hiányát. Nem is olyan könnyű eldönteni, kinek van igaza. Anyáink és nagyanyáink számára (akiknek főzéssel kapcsolatos szakértelmét, ételeik utánozhatatlanságát senkinek nem jutna eszébe megkérdőjelezni) a leveskocka és a nagy menyiségben használt száraz ételízesítő a mindennapok része volt. Nemcsak a rohanós kedd esti bolognai ragujába ugrott be egy kocka vagy egy fél evőkanál ételízesítő, de még a ráérős hétvégi főzéseknél is rendszeresen a porondra léptek minden olyan pillanatban, amikor elvileg alaplevet kellene használni. Nemcsak a klopfolás osztja meg tehát a rendszeresen főzők-sütők egyébként is sokszínű táborát: egész sor olyan kérdés van, ami parázs vitát vált ki a legtöbb főzős közösségben és a leveskockakérdés épp ilyen.

Heti kérdésünk így szól: Leveskocka – okés, vagy vállalhatatlan kompromisszum?

Alaplé és leveskocka

A kérdés eldöntéséhez először az alapfogalmakat érdemes tisztázni: mire jó az alaplé és hogyan viszonyul mindehhez a leveskocka. Bár a minden ételt gazdagabbá tevő alaplé távolról nézve egy leszűrt húsleveshez hasonlít, mégsem teljesen ugyanaz a kettő. Az alaplé egyrészt nemcsak húsból, hússal készülhet: klasszakat lehet főzni csak zöldség, esetleg zöldség és hús vagy zöldség és csont segítségével, sőt, isteni lé lesz abból is, ha csontot épp csak egy kis sárga- és fehérrépával teszel oda. A másik különbség, hogy az alaplevet kicsit bővebb lével főzik és az ízek így nem annyira koncentráltak, mint egy jól sikerült, órákon át főtt vasárnapi húslevesben.

De akárhogy is, az a kis plusz zöldséges és vagy húsos íz, illetve húsos/csontos alaplé esetén a kifőtt zsiradék szuperül lekerekíti az ételek ízét, úgy, hogy közben megőrzi azok karakterét is – a legtöbbször ezzel a céllal adunk alaplevet az ételhez. A leveskockák – bár hasonló szerepet hivatottak betölteni, és ennek érdekében szintén jó adag ízt és némi zsiradékot tartalmaznak, szárításos eljárással készülnek és megközelítéstől függően vagy egy adag vízben feloldva kerülnek az ételbe, vagy egy eleve jó bő lére eresztett levesbe/raguba egyben ugranak be. De vajon miért váltjuk le az egyébként könnyen elkészíthető alaplevet egy kis bolti kockával?

Gyorsaság

Leveskockát a legtöbben azért használnak, mert gyors és kényelmes megoldás. Több liter lének megfelelő kocka elfér a szekrényben, bármikor elő lehet kapni és pillanatokon belül ott is az alaplé gyanánt felhasználható oldat, mondják. Azok viszont, akik szentségtörésnek tartják a kockázást, nem feltétlenül értenek egyet a gyorsasággal kapcsolatban. Tény, hogy hamarabb megy előkapni egy kockát, mint alaplevet nulláról összerakni, de ha előre gondolva heti szinten főzünk/megtartunk némi levet, semmivel sem bonyolultabb azt elővennünk a hűtőből/fagyasztóból, amikor szükségünk van rá. 

„Általában eltölt valami kéjes elégedettség, amikor csak úgy előkapom a mélyhűtőből a SAJÁT alaplevemet, és pillanatok alatt dobok belőle össze egy levest vagy merem hozzá adagonként a rizottóhoz. Annyira menőnek érzem magam ilyenkor. Ilyen volt az is, amikor saját kovászból készítettünk csodás, lyukacsos, ropogós héjú kenyereket. Aztán jött egy húzósabb pár hét az életben, a kovász meghalt, a hipszter életérzésnek annyi lett. Ez van akkor is, amikor az alaplé elfogy. Márpedig gyakran elfogy, és nem, nincs időm, nincs energiám mindig újat csinálni. Nem, akkor sem, ha nincs vele sok dolog. Van, hogy a kevés idő is sok. Ilyenkor pedig tökéletes megoldás a leveskocka, bár megvan, hogy az íze más, hogy rendesen hígítani kell, mert az én ízlésemnek rettenetesen sós, és elmarad vele az egóm legyezgetése is. De hogy ciki-e, hogy nincs időm alaplevet főzni? Hát biztosan nem az” – mondja egy kollégánk. 

A főzéssel meg nincs sok macera, teszik hozzá. Maradék húslevest fel lehet húzni kis vízzel és úgy eltenni, de a frissiben főzött lé felett sem kell görnyedni, kifőnek az ízek maguktól is, elég, ha jó hosszú időt engedünk nekik ehhez. Jó, persze lehet kicsit szofisztikáltabban is. 

Árak

Ha egy leveskocka árát vetjük össze egy zöldséggel és hússal gazdagon odatett, félliternyi alaplé főzési költségével, könnyen lehet, hogy a kocka jön ki olcsóbban, mondják azok, akik számára jó kompromisszum és egyben spórolási lehetőség is az ízbomba. Az ellenzők ugyanakkor ezen a ponton is elismétlik, hogy egy jó alaplét nem húslevesként kell elképzelni, sőt, kiváló maradékmentő étel is lehet, ha ahhoz például zöldségek lecsutakolt héját, fel nem használt húsrészeket, nyesedéket, csontot használunk fel. Ennél olcsóbb pedig tényleg nem nagyon van, mondják ők. Való igaz, hogy az alaplé ezekből a tulajdonképpen konyhai hulladéknak tekinthető dolgokból is elkészíthető, és így egészen biztosan verhetetlenül olcsón előállítható. Ráadásul elkészítésével nemcsak a konyhai alapanyagok felhasználási hatékonyságát maxolhatjuk ki, de megspórolunk némi teljesen felesleges csomagolóanyagot is, teszik hozzá. 

„Nem arról van szó, hogy engem nem ért el a gasztroforradalomnak legalább a híre, és ne tudnám, hogy nagyon nem ildomos leveskockát használni, meg olyan benkelacibácsis meg igénytelen és hasonlók – mindezt tudom, mégis mindig nagyon figyelek rá, hogy legyen otthon belőle, mert az kell. Amikor kicsi voltam, akkor a nagymamámnál volt mindig »nagymamaleves« (azt mondta, hogy nincs neve, mi így hívtuk), és mint kiderült számomra később, ez nem volt más, mint rántott leves galuskával, amibe tett leveskockát is (pontosabban vegetát – na, azt soha nem használok, azért annál finomabb dolog szerintem a kocka), és ez nekem olyan íz, amit egyszerűen nagyon szeretek, az én első számú comfort foodom. Szóval az van, hogy én bizony sokat használom, elsősorban krémlevesekhez, rizottóhoz, és bevallom, hogy amikor »alaplé« kell valamihez, akkor szinte mindig előkerül a kocka, hiszen gyors és egyszerű. És most jöhet a megkövezés... bár akik a főztömet eszik, azoktól eddig nem érkezett még panasz” – mondja egy kollégánk.

Szeretem tudni, mi van benne

A leveskocka ellenzői gyakran hozzák fel, hogy míg az otthon készült alaplé csak természetes anyagokból készül, a leveskockák ízfokozókat, tartósítószereket és indokolatlanul sok sót tartalmaznak. Az egyszer biztos, hogy arról, amit otthon készítünk, pontosan tudjuk, milyen anyagokból áll, és mivel a levet a hűtőben vagy akár a mélyhűtőben tároljuk felhasználásig, semmilyen tartósítószerre nincs szükségünk. Ez valószínűleg nem mondható el az akár évekig is eltartható kockákról. Igen, vannak ilyenek is, mondják a kockapártiak, de kiemelik azt is, hogy a piacon egyre több a kifejezetten egészségbarát, tartósítószer- és adalékmentes, alacsonyabb sótartalmú kocka, sőt megjelentek a még életszerűbbnek tűnő zselészerű sűrítmények.

„Nem vagyok egy konyha gyöngye, és a csirkealaplevet csak látásból ismerem, miután már vagy jó hét éve nem volt hozzá egyáltalán szerencsém. Szóval nálam csak a zöldségkocka játszik, amit amúgy szívesen használok (mert még sosem készítettem zöldségalaplevet, mivel a zöldségleves... hát az zöldségleves, nem alaplé, de mindig tartósítószermenteset veszek, amiről úgy gondolom, hogy nem para. Általában krémlevesekhez használom vagy olyan ételekhez (mondjuk vega ragukhoz), amikhez a recept szerint ildomos ilyesmit adni” – teszi hozzá egyik kollégánk. 

Íz

És mi van az ízzel? Legyen bármilyen korszerű és adalékszegény a bolti kocka, sokan vannak, akik úgy gondolják, sosem lesz olyan jó, mint az otthon készült lé. Utóbbi ugyanis visszafogott, harmonikus és lágy ízű (de előzetesen lepirítva a hozzávalókat, akár különleges, karamelles zamatú), míg a leveskockából készült léről sokaknak a menzai egyenkonyhák ételízesítő szagú világa ugrik be. Mondjuk én – legyek bármekkora alapléfan – azt is szeretem. 

És te mit gondolsz?

Sóbors receptek

Van egy jó recepted, és megmutatnád a világnak?

Ott lapul a nagymamád receptes füzetében, milliószor készítetted már a különleges alkalmakra, olyan, ami megmenti a hétköznapokat, vagy épp ez a kedvenc ételed? 

Küldd el nekünk, és legyél a Sóbors Olvasói receptek rovatának szerzője!

A recepted nem maradhat a fiókban!

Recept beküldése

hirdetés

Balázs Barbara
Balázs Barbara
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Testem

A látványos fogyás rejtett ára: nekik segítenek valójában az új elhízás elleni készítmények

Az új generációs elhízás elleni csodaszerek fenekestül felforgatták a világot: a klinikai tesztek szerint a páciensek könnyedén adják le testsúlyuk több mint 10 százalékát, miközben a szív- és érrendszeri kockázataik is csökkennek. Nem csoda, hogy a közbeszéd ma már egyszerű, gyógyszerrel megoldható problémaként tekint a túlsúlyra. A csillogó sikersztorik mögött azonban felsejlik a rideg valóság: a gyógyszer elhagyása után a kilók és a veszélyes egészségügyi mutatók szinte azonnal visszatérnek a kiindulási pontra.

Testem

Krónikus betegségre utalhat, ha nyáron ilyen az arcbőröd

A nyári napsütésben mindenkinek kipirul kicsit az arca, ám ha a pír tartóssá válik, égő érzéssel párosul, vagy apró hajszálerek, esetleg pattanásszerű göbök jelennek meg az orrodon és az orcádon, annak komoly egészségügyi oka lehet. A rozacea egy krónikus, nem fertőző gyulladásos bőrbetegség, amelynek a legfőbb ellensége éppen a nyári hőség és a napsugárzás. Az UV-sugarak ugyanis nemcsak tágítják az ereket, de szétrombolják a bőr védőrétegét és súlyos gyulladásokat indítanak el.

Offline

Ebben a fürdővárosban a királyok is elveszítették a fejüket: a 74 éves Goethe is Marienbadban lett szerelmes

Amikor a 19. század végén Európa uralkodói, hercegei és ünnepelt művészei pihenni vagy éppen titokban udvarolni vágytak, nem a francia riviérára, hanem egy cseh erdő mélyén megbúvó, mocsarakból varázsolt luxusbirodalomba utaztak. Marienbad (Mariánské Lázně) az Edward-korabeli építészetével, neobarokk kolonnádjaival és csodatevő forrásaival a világ legbefolyásosabb embereinek lett a menedéke. VII. Edward angol király itt próbált (sikertelenül) lefogyni a tízfogásos vacsorák mellett, miközben a német költőfejedelem, a 74 éves Goethe egy 17 éves fiatal lány miatt veszítette el a fejét, és kért házassági közvetítést a porosz királytól.

Offline

Romulus és Remus legendája: ki alapította valójában Rómát?

Romulus és Remus történetét szinte mindenki ismeri: a két ikertestvért egy nőstényfarkas nevelte fel, majd egyikük megalapította Rómát. A legenda évszázadokon át a város eredettörténetének számított, a történészek szerint azonban a mítosz mögött sokkal összetettebb politikai és hatalmi játszmák húzódtak meg.

Testem

Sokan csak legyintenek rá, pedig meddőséget okozhat: ezért nem szabad elviselni a menstruációs fájdalmat

Generációk óta él a köztudatban a tévhit, hogy a menstruációval járó kínzó görcsöket és fájdalmakat a nőknek egyszerűen el kell viselniük. Egy friss magyar kutatás szerint a fiatal nők közel egyharmada szenved rendszeresen az erős menstruációs panaszoktól, sokan mégis csak legyintenek a tünetekre, vagy a félelem miatt halogatják a kivizsgálást. Pedig a háttérben olyan alattomos, nehezen diagnosztizálható betegségek állhatnak, mint az endometriózis vagy a PCOS.

Önidő

Kiderült: így éri meg a legjobban pénzt váltani a nyaralásra

A nyaralók számára fontos kérdés, hogy hol éri meg legjobban pénzt váltani az utazás előtt. Az elmúlt hónapokban jelentősen erősödött a forint, hiszen míg március elején egy euró még 390 forint volt a bankközi árfolyamok alapján, addig júniusra az érték már 355 forint körül alakult. Ez a kedvező helyzet azt jelenti, hogy bárhol is váltson az ember, most lényegesen olcsóbban lehet külföldi devizát venni, mint néhány hónappal ezelőtt.

Mindennapi

Augusztustól drágul az egyik budapesti közlekedési forma

Augusztus 1-jétől többe kerül majd taxival utazni Budapesten, miután a Fővárosi Közgyűlés módosította a taxirendeletet. A döntés szerint az alapdíj 1100 forintról 1300 forintra, a kilométerdíj 440 forintról 521 forintra, a percdíj pedig 110 forintról 130 forintra emelkedik.

Életem

76 centire csökkent a Balaton vízszintje: ennyire kell aggódni miatta

A Balaton vízállása 2026. június 25-én mindössze 76 centimétert ért el. Bár a tó állapota miatt sokan aggódnak, szakértők szerint összetett kérdésről van szó. A vízszint puszta magassága önmagában ugyanis nem alkalmas arra, hogy pontos képet kapjunk a magyar tenger aktuális ökológiai állapotáról.

Életem

A magyar kertek elfeledett virága az egyik legerősebb gyulladáscsökkentő: olaja kincset ér

A nagymamáink udvaráról jól ismert orvosi kamillára – vagy ahogy hivatalosan nevezik: az orvosi székfűre – hajlamosak vagyunk puszta házi teaként tekinteni, pedig az alföldi szikeseken termő, 2015 óta Hungarikumnak számító növény illóolaja a világ egyik legerősebb természetes gyulladáscsökkentője. A belőle kinyert mélykék folyadékért valósággal rajong a nemzetközi kozmetikai ipar, olyannyira, hogy még a világhírű brit natúrkozmetikai óriás is magyar termelőtől vásárolja ezt a prémium alapanyagot.